Hegedűs Zoltán
vegyészmérnök
Született: 1925. április 12. Aknasugatag, v
Meghalt: 1995. május 21. Budapest
Család
Sz: Hegedűs Zoltán bányamérnök, Gál Amália. Nőtlen.
Iskola
A bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Gépész- és Vegyészmérnöki Kar Vegyészmérnöki Osztályán végzett (1949), a műszaki tudományok kandidátusa (1965), doktora (1976). Az MLEE általános tagozatán végzett (1967).
Életút
A Csepel Vas- és Fémművek Központi Anyagvizsgáló Kémiai Laboratóriumának mérnöke (1949–1952), a Metallográfiai Laboratórium tud. munkatársa, vezetője (1952–1958), a Központi Anyagvizsgáló Osztály vezetője (1958–1965). A Csepeli Fémmű Kísérleti-kutatási Osztályának vezetője (1965–1972), a Csepel Művek Fémtani és Technológiai Kutató Intézete műszaki igazgatója (1972–1980), ún. főmetallurgusa (1980–1982), a Gépipari Minőségellenőrző Intézet műszaki igazgatóhelyettese (1982–1985). A Miskolci Egyetem c. egy. tanára. Az MTA–TMB önálló aspiránsa.
Színesfémek kohászatával és metallográfiájával, elsősorban a gyártás közben előforduló anyaghibák (roncsolás, szennyeződés, salakzárványok, gázosság, sajtolási hibák stb.) kiküszöbölésével foglalkozott, új anyagvizsgálati módszereket dolgozott ki különböző színesfém gyártmányok, félgyártmányok, ötvözetek anyaghibáinak felismerésére és kimutatására. Jelentős eredményeket ért el a szilíciumacél újrakristályosodásának vizsgálatában, ill. az ezzel összefüggő gyártási eljárás kidolgozásában. Számos találmányát, technikai újdonságát szabadalmi oltalom védte: a hideghengerelt izotróp szilícium ötvözésű elektrotechnikai acélgyártási eljárására nyolc ország szabadalmi védettségét nyerte el. További kutatási területei: izotróp, kockatextúrás, és ötvözetlen elektrotechnikai acélszalagok gyártási kérdései, fémüvegkutatás, elektrokémiai úton leválasztott ún. amorf fémek és hidrogénezett fémek tulajdonságai. Ipartörténeti tevékenysége is értékes. Néhány írásában honfoglalás kori vastárgyak metallográfiai elemzéséről számolt be, ill. több dolgozatot közölt a magyar öntészet és a magyarországi anyagvizsgálat múltjáról is.
Emlékezet
Kezdeményezte az MTA Fizikai Fődíja, ill. Díja megalapítását (egy fődíjat és három díjat, még az MTA Matematikai és Fizikai Osztálya Fizikai Bizottságán belül; 1987-ben). Halála előtt egy alapítványt hozott létre a magyarországi fizikai tudományok fejlesztésére, kimagasló szakmai és közéleti tevékenység, valamint életmű díjazására (1991-ben). Hegedűs Zoltán, a róla elnevezett Hegedűs Zoltán Alapítványra hagyta lakását és vagyontárgyait (az Alapítvány támogatja az MTA fizikai díjait is; 1992-től.).
Elismertség
Az MTA Fizikai Bizottsága, Fémtani, ill. Fémszerkezettani Bizottsága tagja.
Elismerés
A BNV Nagydíja (az általa kifejlesztett Sitra és Fermax DV ötvözetlen elektrotechnikai acélszalagokért, 1974).
Főbb művei
F. m.: A mangán polarimetrikus meghatározása. Bozsai Imrével. – A tellúr polarimetrikus meghatározása. Bozsai Imrével. – Polarimetrikus titrálások platinaelektróddal. 1–2. Bozsai Imrével. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1952)
Erzmikroskopische Untersuchung des Futters eines Kupferraffinierofens. (Acta Technica, 1952)
Öntöttvas gőzturbinák meghibásodása. Boda Ferenccel. (Bányászati és Kohászati Lapok. Öntöde, 1953)
Forgóplatina elektródás polarimetrikus titráló készülék. Bozsai Imrével. (Mérés és Automatika, 1953)
ZnO zárvány. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1953; angolul: ZnO Inclusions. Acta Technica, 1953)
Réz és rézötvözetek gyártástechnológiai hibái. (Gép, 1953)
A próbavétel befolyása az acél minőségének megállapítására. Bartha E.-vel, Boda Ferenccel. – Acél- és vasötvözetek mikrofényesítése. Boda Ferenccel. (Kohászati Lapok, 1954)
Elektrográfia a korszerű roncsolásmentes anyagvizsgálat új ága. Bozsai Imrével. – Adatok a fémszórás metallográfiai problémájához. (Gép, 1955)
Data on Copper Oxyarsenate, Copper–Nickel–Oxyarsenate and Nickel Oxide Inclusions. (Acta Technica, 1955)
A szennyeződések besajtolásából származó hibák vizsgálata sajtolt színesfém és könnyűfém termékeken. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1956)
Acélokban előforduló nagyméretű salakzárványok metallográfiai vizsgálatának tanulságai. (Kohászati Lapok, 1956)
Színesfém és könnyűfém félgyártmányok néhány érdekesebb sajtolási hibája. – Foszforszennyezés okozta gyártási hiba alpakka ötvözetben. Stefán Mihállyal. (Kohászati Lapok, 1957)
Gyors, roncsolásmentes kémiai azonosító vizsgálatok a gépiparban. Bozsai Imrével. (Gép, 1957)
Gázosság okozta hiba alpakka lemez gyártásánál. Stefán Mihállyal. – Bz5 és Bz8 bronzlemezek és -szalagok minőségi és felületi hibái. Stefán Mihállyal. (Kohászati Lapok, 1958)
Erőművi sárgaréz kondenzátorcsövek elcinktelenedéses korróziója. Székely Leventével. (Kohászati Lapok, 1959)
Honfoglaláskori vastárgyak és salakok metallográfiai vizsgálatának tanulságai. (Történelmi Szemle, 1960)
Erőművi kazáncsövek korróziós hibáinak vizsgálata. Székely Leventével. (Kohászati Lapok, 1960)
A diósgyőri Központi Kohászati Múzeum és a soproni Liszt Ferenc Múzeum vasbucáinak kohászattörténeti vonatkozásai. (Történelmi Szemle, 1961)
Újabb adatok a vasvári vaskohóról és Vasvár kohászati múltjáról. Nováki Gyulával. (Vasi Szemle, 1961)
Adatok a Sopron–Magashídi vasolvasztó telepről. Nováki Gyulával. (Kohászati Lapok, 1961)
Húzott alumíniumbronz rudak lágyításakor fellépő, repedést okozó szegregációs folyamatok vizsgálata. Krakler Lászlóval. – A salakzárványok vizsgálatának nehézségei az acél minősítésekor (Kohászati Lapok, 1962)
Ötvözetlen szerszámacélok néhány gyártástechnológiai és hőkezelési hibái. (Gép, 1962)
A röntgenfluoreszcens színképelemzés használata a kohászatban (Kohászati Lapok, 1963)
Két nagykállói depotlelet és a telekoldali bronzlelet vizsgálata. Mozsolics Amáliával. (Archaeologiai Értesítő, 1963)
A csapágybélés és csapágycsésze kötésproblémája. (Bányászati és Kohászati Lapok. Öntöde, 1963)
A vanádiumötvözés szerepe egyes gyorsacélfajták technológiai tulajdonságainak kialakításakor. (Csepeli Műszaki és Gazdasági Szemle, 1963)
Gyorsacélok megeresztésénél végbemenő folyamatok mennyiségi vizsgálata. Kand. értek. (Bp., 1964)
A próbavétel és az előkészítés jelentősége a vas alapú fémek spektrométeres és röntgenfluoreszcens elemzésében. Weszprémy Barnával. (Kohászati Lapok, 1964)
A hőkezelési állapot hatása acélok spektrometriás és röntgenfluoreszcens színképelemzések eredményeire. Kovács Gyulánéval, Weszprémy Barnával. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1964)
RO gyorsacélok tulajdonságai és hőkezelési problémái. (Gép, 1964)
A 18-4-1 gyorsacél megeresztését kísérő folyamatok vizsgálata koercitív erőméréssel. Sváb Ferenccel. (A III. Anyagvizsgáló Kongresszus előadásai. I. Mechanikai-technológiai. Szekció. és II. Roncsolásmentes anyagvizsgálati szekció. 1964. szept. 1–5. Bp., 1964)
R3 gyorsacél megeresztésének vizsgálata. (Kohászati Lapok, 1965)
A fluoreszcens röntgen-színképelemzés. (Gép, 1965)
R3 gyorsacél elektronmikroszkópos vizsgálatának néhány tulajdonsága. Ács Lujzával. (Gép, 1967)
A fűthető vákuummikroszkópos vizsgálatok lehetőségei és határai. (Gép, 1967)
Túlhevített R3 gyorsacél elektronmikroszkópos vizsgálatának néhány tanulsága. Ács Lujzával. (A III. Anyagvizsgáló Kongresszus előadásai. Bp., 1967)
Korszerű molibdénalapú gyorsacélok anyagvizsgálata. (Korszerű molibdénes gyorsacélok gyártása és felhasználása. Bp., 1969)
Kockatextúrás transzformátoracél gyártási eljárásának kidolgozása és tudományos vizsgálata. Doktori értek. (Bp., 1971)
Elektrotechnikai acélszalagok védőgázas hőkezelése. – Elektronsugaras acélolvasztás. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1972)
Az akkumulátorhulladék-feldolgozás újabb problémái. – A metallográfia hazai története 1917-ig. (Bányászati és Kohászati Lapok. Öntöde, 1977)
A 14–16. századi bronz keresztelőmedencék öntészeti vonatkozásai. – Az anyagvizsgálat múltja és néhány hazai vonatkozása. Adatok a stroncium nemesítő hatásáról az AlSi 12,5 ötvözetben. Hajdú Jánossal, Kertész Lászlóval. (Bányászati és Kohászati Lapok. Öntöde, 1978)
Nagytisztaságú katódréz előállítása korszerű tűzi rézfinomítással és elektrolízissel. Géczi Emilnével, Szabó Lászlónéval. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1979)
Ideálisan rugalmas, központosan nyomott rudak stabilitási kérdései. Bunics Jánossal. (A miskolci NME Kohó- és Fémipari Főiskolai Kar Közleményei, 1979)
Az öntöttvas táblák készítése és az 1598-as selmecbányai sírtábla vizsgálata. (Bányászati és Kohászati Lapok. Öntöde, 1979)
A hőkezelés története és néhány hazai vonatkozása. – Az ágyúöntés technikája Magyarországon a XV–XVII. században. (Bányászati és Kohászati Lapok. Öntöde, 1980)
A római bélelt denárok – subaeratusok – készítése a korabeli és a mai ismeretek tükrében. (Az Érem, 1981)
Fémek és ötvözetek kémiai összetételének szerepe a korszerű anyagtudományban. (Magyar Kémikusok Lapja, 1982)
Amorf fémek. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1982)
Faller Károly metallográfiai munkássága. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1982 és az NME Közleményei. II. sorozat. Kohászat, 1982)
A kohászat gyorsítók felhasználásával megoldható analitikai igényei. – Gyorsítókkal termelt izotópok az iparban. (Gyorsítóberendezések népgazdasági alkalmazásai. Szerk. Koltay Ede. Bp., 1983)
A magyarországi fémkohászat történetírásának múltja. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1983)
Virágzó ezüstkitermelés Magyarországon a XV. század végén és a XVI. század kezdetén. – A sárgaréz előállítása az ókorban és a középkorban. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1984)
Bronzkori kemencében történő olvasztás, olvasztó kemencék a Kárpát-medencében. (Bányászati és Kohászati Lapok. Öntöde, 1991)
A római császárkori sestertiusok pénzverés-technikai vizsgálata. (Numizmatikai Közlöny, 1991).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1995. jún. 24.)
Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1986)
H. Z. (Anyagvizsgálók Lapja, 1995)
Kedves Ferenc: H. Z. (Fizikai Szemle, 1995). *Lexikonok téves születési adata: ápr. 25.! Anyakönyvi adata szerint ápr. 12-én született!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
