Bécsy Tamás
irodalomtörténész, esztéta
Született: 1928. augusztus 28. Budapest
Meghalt: 2006. október 26. Budapest
Család
Sz: Bécsy Bertalan, Litassy Sarolta. F: Futaky Hajna. Leánya: Bécsy Ágnes (1953–) irodalomtörténész.
Iskola
Iskoláit Esztergomban, Gödöllőn és Makón végezte, Makón éretts. (1947). A Szegedi Tudományegyetemen történelem–magyar szakos tanári okl. szerzett (1952), a JATE BTK-n doktorált (1969), az irodalomtudományok kandidátusa (1972), doktora (1979).
Életút
A győri Kisfaludy Színház (1951–1952), a Pécsi Nemzeti Színház dramaturgja (1952–1954), a pécsbányatelepi általános iskola (1954–1960), a pécsi Nagy Lajos Gimnázium tanára (1960–1972) és a pécsi városi középiskolák magyar szakos szakfelügyelője (1969–1972); közben Angliában az ókori egyiptomi és sumér misztériumdrámákat kutatta, és a londoni egyetemen drámaelméletet tanult (1967). A Pécsi Tanárképző Főiskola főisk. docense (1973–1978), az ELTE BTK Világirodalmi Tanszék egy. docense (1978– 1982), egy. tanára (1982. júl. 1.–1998. aug. 29.) és a Tanszék vezetője (1990–1994), egyúttal a pécsi JPTE-n a Művészettudományi Intézet alapító igazgatója (1980–1991) és a Veszprémi Egyetem Színháztudományi Tanszék alapító tanszékvezető egy. tanára is (1994–1998).
A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban irodalmi színpadot vezetett (1961–1972); amely a kétévenként tartott Helikon Ünnepségeken háromszor is aranyérmet szerzett (1964, 1967 és 1969). Létrehozta a TIT Baranya megyei szervezete keretében a Zsebszínházat (1961), amely később a Baranya Megyei Művelődési Központ Pinceszínházaként működött (1964-től).
Tudományos pályafutása kezdetén 20. sz.-i magyar lírával fogl., majd érdeklődése a drámairodalom, ill. -elmélet és a színház felé fordult. A világ drámairodalmának megismerése után újfajta, a hagyományostól eltérő drámatipológiát állított fel.
Elismertség
Az MTA Közgyűlés képviselője (1994–2000), a Színház- és Filmtudományi Bizottság tagja és elnöke (1996–2000); az Irodalomtudományi Bizottság tagja (1976-tól). A Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB) Irodalomtudományi Szakbizottságának elnöke. Az Országos Színjátszó Tanács elnöke (1973-tól).
Elismerés
A Pécsi Tudományegyetem és a Veszprémi Egyetem tb. doktora. Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2006). Szocialista Kultúráért (1967), József Attila-díj (1986), Szent-Györgyi Albert-díj (1998), Grastyán Endre-díj (2000), Eötvös József- koszorú (2002), Akadémiai Díj (2005).
Szerkesztés
A Révai Új Lexikona munkatársa (1994-től). Irodalom- és színházelméleti cikkei a Jelenkorban (1970-től), az Irodalomtörténetben (1972-től), a Színházban (1973-tól), az Irodalomtörténeti Közleményekben (1973-tól), a Literaturában (1977-től), a Magyar Filológiai Szemlében (1979-től), az Acta Litterariában (1983-1984), a Színháztudományi Szemlében (1991- től), az Árgusban (1991-től), az Antik Tanulmányokban (1992-től) és a CET-ben jelentek meg (1993-tól).
Főbb művei
F. m.: Egy Babits-vers közlésegységeinek vizsgálata. (Formateremtő elvek a költői alkotásban. Szerk. Hankiss Elemér. Bp., 1971)
A Csongor és Tünde drámai modellje. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1973)
Ragyognak tettei. Szerk. Horváth Károly, Lukácsy Sándor, Szörényi László. Székesfehérvár, 1975)
A Tigris és hiéna a drámaelmélet és a dramaturgia szemszögéből. (Pécsi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1974)
A drámamodellek és a mai dráma. Részben egy. doktori és kand. értek. is. (Bp., 1974; új kiad. Dialóg–Campus szakkönyvek. Bp.–Pécs, 2001)
A drámai műalkotások elméleti kérdéseiről. Doktori értek. (Bp., 1977)
Drámaelmélet az ontológia és az esztétika határán. (Színházelméleti füzetek. Bp., 1977)
Az irodalomesztétikai tudásról. Főisk. jegyz. is. (Bp., 1978; 3. kiad. 1982; új kiad. Modern filológiai füzetek. Bp., 1985; 9. kiad. 1988)
A lírai dráma elméleti kérdéseiről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1980)
A drámaelmélet és dramaturgia Csokonai műveiben. (Irodalomtörténeti füzetek. Bp., 1980)
Az „én”-világnak drámája. Örkény: Pisti a vérzivatarban. (Irodalomtörténet, 1982)
Lukács György ifjúkori dolgozatáról. (Irodalomtörténet, 1983)
A dráma lételméletéről. Művészetontológiai megközelítés. (Bp., 1984; szlovákul: Bratislava, 1989)
„E kor nekünk szülőnk és megölőnk”. Az önismeret kérdései Örkény István drámáiban. (Műelemzések kiskönyvtára. Bp., 1984; 2. kiad. 1987)
Egy színházelmélet alapvonalai. (Színházelméleti füzetek. 13. Bp., 1985)
A cselekvés lehetősége. A drámai akció története Shakespeare-től a 19. század végéig. (Bp., 1987; 2. kiad. Dialóg–Campus szakkönyvek. Bp.–Pécs, 2006). Mi a dráma? (Kérdőjel. Bp., 1987; 2. kiad. Bp., 2002)
A dráma esztétikája. A dráma műneme és műfajai. (Esztétikai kiskönyvtár. Bp., 1988)
Az ontológiai drámaelemzés lehetőségei. (Műelemzés–műértés. Szerk. Sipos Lajos. Bp., 1990)
Rítus és dráma. (Bp., 1992)
Kalandok a drámával. Magyar drámák. 1945–1989. (Bp., 1996)
A színjáték lételméletéről. (Dialóg–Campus szakkönyvek. Bp.–Pécs, 1997)
A siker receptjei. Az 1920-as 30-as évek magyar magyar darabjairól. (Székesfehérvár, 2001)
Drámák és elemzések. Tanulmányok. (Dialóg–Campus szakkönyvek. Bp.–Pécs, 2002)
Magyar drámákról. 1920-as–1930-as évek. (Dialóg–Campus szakkönyvek. Bp.–Pécs, 2003)
Színház és/vagy dráma. (Dialóg– Campus szakkönyvek. Bp.–Pécs, 2004).
Irodalom
Irod.: In honorem B. T. B. T. 70. születésnapjára barátai, kollégái, tanítványai írásaiból összeállított kötet. Szerk. Hanus Erzsébet. (Zalaegerszeg, 1998)
Nagy Imre: B. T. emlékezetére. (Pécsi Szemle, 2006)
Kerényi Ferenc: Egy eredeti gondolkodó emlékére. (Jelenkor, 2008).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
