Hegyi Imre
etnográfus
Született: 1921. március 17. Bakonycsernye, Veszprém vármegye
Meghalt: 1991. december 3. Budapest
Család
Sz: Hegyi István (†), Kalincsák Julianna (†). F: Kiss Mária.
Iskola
A Pápai Református Kollégiumban éretts. (1939), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen néprajz–történelem–török szakon tanult (1945–1948; tanulmányait megszakítva a Szovjetunióba, egy büntetőtáborba hurcolták, a gulágon raboskodott: 1948–1955). Az ELTE BTK-n néprajz–muzeológia szakon muzeológus okl. szerzett (1958), doktorált (1973), a történelem (néprajz) tudományok kandidátusa (1978).
Életút
A bp.-i Néprajzi Múzeum muzeológusa (1955–1956), a Fényképgyűjtemény gyűjteménykezelője (1966–1979), nyugdíjazták (1979). A bp.-i Beloiannisz Gyár munkatársa (1956–1960). Az MTA–ELTE BTK tud. munkatársaként a Néprajzi Atlasz gyűjtésszervezője (1962–1965). A soproni Bányászati Múzeum nyugdíjas munkatársa (1979–1984).
A magyar népi erdőgazdálkodás komplex néprajzi vizsgálatával foglalkozott, az erdőhöz kapcsolódó paraszti tevékenységek különböző fajtáit vizsgálta a gyűjtögető tevékenységtől az erdőbirtoklás jogszokásformáinak elemzéséig. Kutatta még a közép-ázsiai török népek anyagi műveltségét, folkloristaként több mesegyűjteményt szerkesztett. Műfordítóként kortárs orosz irodalmat tolmácsolt.
Budapesten (Víziváros, I. kerület Várfok utca 8.) élt és tevékenykedett. Könyvtárát a Pápai Református Kollégiumra hagyta, kéziratos gyűjtési hagyatékát a Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattára őrzi. Bakonycsernyén, szülőházát emléktábla jelöli (1996) és a faluban emlékszobát is berendeztek (2002-től). Halálának 20. évfordulóján Bakonycsernyén, szülőfaluja határában a Kelet-Bakony népi erdőművelését bemutató Hegyi Imre-emlékparkot avattak (Simek István erdejében, 2011. jún. 5-én; a fából faragott emléktáblák Molnár Endre munkái).
Emlékezet
A Magyar Néprajzi Társaság tagja (1940-től), választmányi tagja. Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) Erdészettörténeti Szakosztálya és a Magyar Nyelvtudományi Társaság tagja. A TIT Országos és Budapesti Választmányának tagja.
Főbb művei
F. m.: Erdei fakitermelés Bakonycsernyén. (Néprajzi Közlemények, 1957)
Adatok a teknővájó cigányok megtelepedéséhez. (Néprajzi Közlemények, 1957 és Tanulmányok a magyarországi beás cigányokról. Szerk. Bódi Zsuzsanna. Bp., 1997)
A fa fuvarozása a bakonycsernyei erdőkben. (Néprajzi Közlemények, 1958)
A gajai malmok csuvározása. (Néprajzi Közlemények, 1959)
A fahamu felhasználása. (Ethnographia, 1961)
A lisztminőségek és a tésztaételek összefüggése. Tésztaételek Mezőkovácsházán és környékén a századfordulótól napjainkig. (Ethnographia, 1964)
Nemzetiségeink lábbeli viselete. (A Bőripari Tudományos Egyesület kiadványa. Bp., 1964)
Vajnyerés. Mutatvány a Magyar Néprajzi Atlasz anyagából. 5 térképpel. (Néprajzi Értesítő, 1967)
Gyűjtögető gazdálkodás az északkeleti Bakonyban. A növényvilág a gyűjtögetésben. Kísérlet egy szintézisre. (Ethnographia, 1970)
Magyar népi vadászeszközök és vadfogási módok. (Nimród, 1971)
A népi erdőgazdálkodás jogszokásairól. (Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. Szerk. Kolossváry Szabolcsné. Bp., 1975)
Népi erdészetismeret és az erdei melléktermékek. (Bp., 1975)
Rechtshewohnheiten des Volkswaldbesitzes in Ungarn. (Acta Ethnographica, 1975)
A népi erdőkiélés jogszokásai. 1849–1945. (Néprajzi Értesítő, 1975)
Népi természetismeret és az erdei melléktermékek. (Az OEE Erdészettörténeti Szakosztálya Közleményei, 1975)
Népi természetismeret és az erdei melléktermékek. (Erdészettörténeti Közlemények, 1975)
A malom. (Bakonyi vízimalmok. Hat pápateszéri vízimalom építészeti felmérése. Kiállítási kat. Bp., 1976)
Erdőgazdálkodásunk néprajzi formái, különös tekintettel az Északi-Bakonyra. Monográfia és kand. értek. 10 táblával és 1 térképpel. (Bp., 1977)
Népi erdőgazdálkodás a Bakonyban. (Erdészettörténeti Közlemények, 1978)
A népi erdőkiélés történeti formái. Az Északkelet-Bakony erdőgazdálkodása az utolsó kétszáz évben. Monográfia. (Bp., 1978). A Bakony népi erdőgazdálkodása. Monográfia. (Bp., 1978)
Fejezetek a Bakony erdei állattartásának történetéből. (Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. Szerk. Balassa Iván, Ujváry Zoltán. Debrecen, 1982)
Lányok ünnepi viselete és a színek szerepe a 19–20. század fordulóján, Bakonycsernyén. (Fejér Megyei Szemle, 1983)
Chapters from the Ethnography of Mining. (Neogene Mineral Resources Is the Carpathian Basin. Historical Studies on Their Utilization. Szerk. Hála József. Bp., 1985)
Történeti adatok az északi Partium 18–19. századi erdőgazdálkodásához. (Erdészettörténeti Közlemények, 1988)
Vonások az Észak-keleti Bakony történeti néprajzának arculatához. (Fejér Megyei Szemle, 1989)
Erdei legelők az Észak-keleti Bakonyban. (A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére. Szerk. Halász Péter. Bp., 1991)
szerk.: Szamárfülű kán. Tuvai népmesék. Vál., ford., az utószót írta. Ill. Lóránt Péterné. (Népek meséi. 16. Bp., 1959)
Elvarázsolt madarak. Örmény népmesék. Vál., ford., az utószót írta. Ill. Lóránt Lilla. (Népek meséi. Bp., 1961)
ford.: Beljajeva, Lilija: Hét év nem számít. Regény. Ford. (Bp., 1979)
Makajonok, Andrej: Ítélkezés. Dráma. Ford. (Mai szovjet drámák. I–II. köt. Bp., 1980)
Boncs-Brujevics, Vlagyimir: „Istennek törvénye.” Vallástörténeti tanulmányok. Ford. Többekkel. (Bp., 1982)
Csiladze, Otar: Ment egy ember az úton. Regény. Ford. (Világkönyvtár. Bp., 1983)
Makanyin, Vlagyimir: Elnémult tűzoltók. Kisregény. Ford. (Rakéta regénytár. Bp., 1986)
Poszeidón palotája. Mai grúz kisregények. Ford. Többekkel. (Bp.–Uzsgorod, 1988).
Irodalom
Irod.: Magyar Néprajzi Lexikon. I–V. köt. Főszerk. Ortutay Gyula. (Bp., 1977–1982)
Gunst Péter: H. I.: A népi erdőkiélés történeti formái. (Századok, 1980)
Gunda Béla: H. I.: A népi erdőkiélés történeti formái. (Agrártörténeti Szemle, 1981)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1991. dec. 12.)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Kodolányi János: H. I., a Bakony néprajzkutatója. (Ethnographia, 1998)
Gráfik Imre: H. I. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
