Budai Aurél
építészmérnök
Született: 1927. június 29. Budapest
Meghalt: 2012. október 7. Budapest
Temetés: 2012. október 21. Óbudai Izraelita Temető
Család
Sz: Budai Géza (†1944) kereskedelmi és műszaki tanácsos, műszaki rajzoló, Práger Róza. Apja a holokauszt áldozata. F: 1. 1952–1957: Pór Judit, az Európa Könyvkiadó szerkesztője. Elvált. 2. 1959-től Ecséry Ariane védőnő, a bp.-i XIII. kerületi Anya- és Csecsemővédelmi Intézet munkatársa, majd az IBUSZ idegenvezetője. Nevelt (második felesége első házasságából született) leánya: Csikyné Gábor Györgyi.
Iskola
Budapesten hét gimnáziumot végzett, majd kőművesként dolgozott. Az ország német megszállása után ún. kisegítő munkaszolgálaton, téglagyári munkásként dolgozott (1944–1945). A bp.-i III. kerületi Árpád Gimnáziumban éretts. (1945), a BME-n építészmérnöki okl. szerzett (1949), doktorált (1980), a műszaki tudomány kandidátusa (1984). A MÉMOSZ első központi szakmunkás-továbbképző és munkavezető tanfolyamán tanult (1948–1949), szakszervezeti káderképző és DISZ előadóképző iskolát (1950), MLEE szakosító tagozatot végzett (1969).
Életút
Műegyetemi tanulmányai végén Eichner Tibor építőmesternél építésztechnikus (1948), az Építéstudományi és Tervező Intézet (ÉTI) műszaki rajzolója (1948–1949), a Könnyűipari Épülettervező Vállalat tervező építészmérnöke (1949–1951), az Ipari Épülettervező Iroda (IPARTERV) irányító tervezője (1951– 1953). Az Észak-pestmegyei Tatarozó és Építő Vállalat vezető tervezője (1953–1956), a 44. sz. Állami Építőipari Vállalat tervezőirodájának vezetője (1956–1959), a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat (BUVÁTI) irányító tervezője (1959–1974). A Magyar Filmgyártó Vállalat Magasépítési Osztályának osztályvezető-helyettese (1974–1976), az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében a Gazdasági Műszaki Tervezési Osztály vezetője és az Intézet műszaki tanácsadója (1976–1982). A BME Építészettörténeti és -elméleti Intézete (1976-tól) és a BME Urbanisztikai Intézete mb. előadója (1997-től). Irakban járt hosszabb tanulmányúton (1974). Az MTA ösztöndíjas kutatója (1952 és 1953).
A műemlékvédelem általános esztétikai és elméleti kérdéseivel, építészeti műemlékek helyreállításával, a magyar népi építőművészet kérdéseivel foglalkozott. Jelentős környezetesztétikai munkásságában elsősorban az épített műemlékeknek a mai környezetre gyakorolt hatását, a régi és az új épületek városképi problémáit, az építészeti hagyomány és a műemlékvédelem összefüggéseit vizsgálta. Igen sok középkori műemléklakóház és kastély helyreállítását és átépítését irányította. Több tervet is kidolgozott a középkori budai zsinagóga – a korabeli Európa egyik legnagyobb zsidó temploma – feltárására és bemutatására. Elképzelései szerint itt mutatnák be a közép-európai askenázi zsidóság múzeumát kiállítóhelyiségekkel és egyéb kiszolgáló létesítményekkel (közel ezer négyzetméteres területen!).
A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) tagja (1952).
Emlékezet
Sztálin Vasmű-emlékérem (bronz, 1952).
Főbb művei
F. m.: írásai: A szocialista-realista építészet nemzeti jellegéről. (Magyar Építőművészet, 1952)
A műemléki értékelés különböző szempontjairól. 1–2. (Műemlékvédelem, 1961)
A régi és az új esztétikai viszonyáról. – Adalékok a szecessziós építészet helyesebb értékeléséhez. (Magyar Építőművészet, 1961)
A „régi” és az „új” esztétikai viszonyai. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1962)
A budai Várnegyed foghíjbeépítéseinek városképi problémái. (Műemlékvédelem, 1963)
A régi és az új esztétikai problémája a budai Várnegyedben. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1964)
Új épület a műemlékvárosban. (Műemlékvédelem, 1964)
Érték és mérték. (Valóság, 1966)
A budavári Miklós-torony helyreállítása és helyszíni kutatása. (Műemlékvédelem, 1967)
A Magyar Tudományos Akadémia vendégháza. Budapest I. kerület Országház utca. (Magyar Építőművészet, 1972)
A Budapest II. kerület Frankel Leó utca 54. sz. alatti műemléképületben levő kórház rekonstrukciója. (Műemlékvédelem, 1974)
Irak műemlékvédelmének helyzete 1974-ben. 1–2. (Műemlékvédelem, 1974–1975)
Helyi hagyományok Irak mai építészetében. (Magyar Építőművészet, 1975)
A libanoni Ándzsár Kelet és Nyugat keresztútján. (Műemlékvédelem, 1975)
A hagyomány szerepe mai építészeti világunkban. (Valóság, 1977)
A régiség az építészetben. (Műemlékvédelem, 1977)
A martonvásári kastély helyreállítása. (Magyar Építőművészet, 1977)
Komplexitás az építészeti ismeretterjesztésben. Integráció és komplexitás az ismeretterjesztésben. (A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Budapesti Szervezete kiadványa. Bp., 1978)
A funkció és használati érték esztétikai vonatkozásai az új és a régi építészeti alkotásokban. (Műemlékvédelem, 1978)
A műemlékek és környezetük esztétikája. (A BME Építészettörténeti és Elméleti Intézete kiadványa. Bp., 1979)
Esztétikai hatás a „lakóra” és a „látogatóra.” (Magyar Építőművészet, 1980)
A műemlék és környezete esztétikai kérdései. Egy. jegyz. (Bp., 1981; új kiad. 1994)
Tér, idő, esztétikum. (Építés– Építészettudomány, 1981)
A múlt építészeti hagyatéka mai környezeti világunkban. Kand. értek. (Bp., 1984)
Az enteriőr esztétikumának kérdései. (Műemlékvédelem, 1985)
Előadóterem, étterem a martonvásári volt Brunszvik-kastély melléképületében. (Műemlékvédelem, 1988)
A martonvásári kastély építéstörténete. (Műemlékvédelem, 1990)
A műemlékek és környezetük esztétikája. (Bp., 1993)
Középkori zsinagógák Budán. (Múlt és Jövő, 1993)
Középkori zsinagóga a budai Várnegyedben. (Pavilon, 1994)
Még őrzi a föld a zsinagógát. (Élet és Tudomány, 1994. 5.)
Két és félezer éves közösség és zsinagóga. (Szombat, 1995)
Ami a gettóból megmaradt. (Élet és Tudomány, 1995. 11.)
A régiség mint esztétikai érték az urbanisztikában. (Falu, Város, Régió, 1996)
Egy elásott templom Óbudán. (Ökotáj, 1998)
A környezetesztétika jeltudományi alapjai. (Építés– Építészettudomány, 1999)
Környezetesztétika. Elmélet és gyakorlat. A szerző és Halász Teréz felvételeivel. (Bp., 2004)
Népi építőművészet, népművészet. (Építés– Építészettudomány, 2004)
Zsinagóga a templomos lovagrend vára alatt. Titkos templom. (Élet és Tudomány, 2006. 9.)
Védekezés vagy befogadás a történeti építészetben. (Építés– Építészettudomány, 2006)
Középkori zsinagóga a budai Várnegyedben. – Medieval Synagogue in the Buda Castle Quarter. (Bp., 2007)
kéziratban: Kalocsa környékének népi építőművészete. (MTA, 1953).
Irodalom
Irod.: Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Halálhír. (Népszabadság, 2012. okt. 20.)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
