Herczeg István
jogász
Született: 1910. február 26. Budapest
Meghalt: 1978. május 5. Balatonfüred
Temetés: 1978. június 6. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Herczeg Béla (†1944) mérnök, Stern Piroska. F: 1946-tól Horváth Edith dr., az Országos Építésügyi Kormánybiztosság, majd a Közmunkatanács tisztviselője, Horváth Sándornak, a Magántisztviselők Országos Szövetsége ügyészének a leánya. Fia: Herczeg András (1943. máj. 17.).
Iskola
A bp.-i br. Kemény Zsigmond Reáliskolában éretts. (1927), a Kereskedelmi Akadémián tanult (1927–1928), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen állam- (1932) és jogtudományi doktori okl. szerzett (1934), egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett (1938), a jogi tudományok kandidátusa (1957).
Életút
Budapesten ügyvéd (1938–1945: megszakítással; közben munkaszolgálatos, 1940–1943). A Budapesti Salgótarjáni Gépgyár vállalati jogtanácsosa (1945–1947), a Nehézipari Központ (1947–1948), a Nehézgépipari Központ (1948–1949), az Általános Gépipari Központ (1949–1952), az Általános Gépipari és Mezőgépipari Vállalatok (1952–1955), a Kohó- és Gépipari Minisztérium (KGM) Mezőgépipari Igazgatósága jogi osztályvezetője (1955–1957). A bp.-i 49. sz. ügyvédi munkaközösség (ÜMK) vezető ügyvédje, majd az ÜMK vezetője (1957–1978). A BME vezető jogtanácsosa.
Pályafutása kezdetén szépirodalommal foglalkozott, publicisztikai és szépirodalmi írásokat közölt az Új Hangban és a Független Szemlében (1930-as évek eleje). A II. vh. után jelentős szerepet játszott a nehézipari, ill. a nehézgépipari vállalatok államosítása jogi feltételeinek kidolgozásában, az új állami nagyvállalatok alapszabályainak és szerződési ügyvitelének kialakításában. Elsőként szervezte meg a nagyvállalatok döntőbizottságait, továbbá kezdeményezte a korban népszerű, munkásoknak tartott jogi propaganda előadásokat (Jogászok a munkások között címmel, 1949-től). Később érdeklődése nemzetközi jogi kérdések (a II. vh. utáni államok nemzetközi jogi helyzete, a béke és a háború jogi kérdései, a háborús bűnösök felelősségre vonásának jogi lehetőségei, világűrjog stb.) felé fordult, több népszerű jogi könyvet írt és szerkesztett (pl. a Kennedy-gyilkosságról és a nürnbergi perről). Alapvető eredményeket ért el az agresszió nemzetközi jogi meghatározásában és kiterjesztésében.
Emlékezet
Budapesten (Újlipótváros, XIII. kerület Rajk László utca 18.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.
Elismertség
A Nemzetközi Világűrjogi Intézet igazgatótanácsának tagja (1962–1978).
Szerkesztés
A Nehézipari Központ Rendelkezései, ill. a Nehézipari Központ Közlönye szerkesztője (1947–1948). Az Új Hang és a Független Szemle c. lapok munkatársa (1932–1935).
Főbb művei
F. m.: A Nehézipari Központ fegyelmi szabályzata. (Magyar Ipar, 1948. 14.)
Hitelezők kielégítése az adós vagyonának elkobzása esetén. Többekkel. – A gazdasági forgalmi jog minőségi átalakulásának kérdései. Többekkel. (Jogtudományi Közlöny, 1950)
A szállítási szerződések joggyakorlatának hiányosságai. – Ipari irányító szerveink fejlődése és a vállalatok önállósága. (Jogtudományi Közlöny, 1951)
Kína ENSZ-tagsága és a nemzetközi jog. – A nemzetközi jog jogi jellege és fejlődési perspektívája. – Kötelmi jogunk elmaradottsága. (Jogtudományi Közlöny, 1952)
Szavatosság és jótállás új jogrendszerünkben. – A kártérítési felelősség szocialista alapjai. (Jogtudományi Közlöny, 1954)
Végrehajtás állami, társadalmi és szövetkezeti szerv ellen. – Különleges fegyelmi jogkör. (Magyar Jog, 1956)
Az agresszió eltiltása és meghatározása. Kand. értek. (Bp., 1956)
Államok és kormányok elismerése. – Alvarez nemzetközi jogi doktrínái. (Jogtudományi Közlöny, 1959)
Békés együttélés és a nemzetközi jog kötelező ereje. (Jogtudományi Közlöny, 1960)
Vitás kérdések a nemzetközi szerződések problémaköréből. (Jogtudományi Közlöny, 1963)
Az ENSZ közgyűlési határozatainak jogi természete. (Jogtudományi Közlöny, 1964)
A támadó háború eltiltása és az agresszió meghatározása. Monográfia. (Bp., 1964)
Vita a nemzetközi szervezetek jogalanyiságának korlátairól. (Jogtudományi Közlöny, 1965)
A Warren-jelentés, és ami mögötte van. Könyv a Kennedy-gyilkosságról. (Bp., 1965)
A XX. század bűnpere. Könyv a nürnbergi perről. (Bp., 1966)
A felsőbb parancs szerepe a nemzetközi büntetőjogban. (Jogtudományi Közlöny, 1968)
Parancsra tette? Monográfia. (Bp., 1969)
Futurity Research in International Law. (Questions of International Law. Szerk. Haraszti György. Bp., 1972)
Jövőkutatás a nemzetközi jogban. (Jogtudományi Közlöny, 1973)
Univerzalitás a nemzetközi jogalkotásban. (Jogtudományi Közlöny, 1975)
Az agresszió fogalmi meghatározása. (Magyar Jog, 1975)
Legal Problems of a World-Wide Space Agency. (Il diritto aereo. Roma, 1977)
Világűr-tevékenység és nemzetközi ügynökségek. (Magyar Jog, 1978).
Irodalom
Irod.: Gál Gyula: H. I.: A támadó háború eltiltása és az agresszió meghatározása. (Jogtudományi Közlöny, 1964)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1978. máj. 14.)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
