Herczegh Mihály, székcsői és zilahi
jogász
Született: 1840. március 24. Hódmezővásárhely, Csongrád vármegye
Meghalt: 1926. március 24. Budapest
Temetés: 1926. március 26. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Régi székcsői [= zekchewi] nemesi családból származott, amelyik a hagyomány szerint Werbőczy Istvánnal is rokonságban állt. Sz: Herczegh Pál, Kmetty Zsófia. F: Szávits Júlia. Leánya: Gothard Zsigmondné Herczegh Gabriella és Básthy Sándorné Herczegh Júlia.
Iskola
Középiskoláit Hódmezővásárhelyen és Szegeden, a kegyesrendieknél végezte, a pesti tudományegyetemen állam- és jogtudori okl. szerzett (1864); bírói (1862) és ügyvédi vizsgát tett (1864).
Életút
A pesti magyar kir. ítélőtábla joggyakornoka (1863–1864), Fehér vármegye aljegyzője (1864–1865). A pécsi jogakadémián az ún. észjog, a római jog (1865–1868), a győri jogakadémián a magyar magánjog és törvénykezés r. tanára (1868–1870), a pesti, ill. a budapesti tudományegyetemen a polgári törvénykezés és a magyar magánjog ny. r. tanára (1870–1913); közben az egyetem rektora (1897–1898). Magyar kir. udvari tanácsos.
Magyar polgári joggal, családjoggal, magyar jogtörténettel foglalkozott, kodifikációs tevékenysége is jelentős. Összegyűjtötte és kiadta a magyar polgári törvénykezési rendtartás rendeleteit. Alapvető jelentőségű monográfiákat írt a magyar örökösödési jogról, a házassági és családjogról. Utolsó munkájában a magyar államnyelv kialakulását dolgozta fel a honfoglalástól a 19. sz. végéig.
Budapesten élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el. A Pázmány Péter Tudományegyetem központi épületének előcsarnokában ravatalozták fel, a főváros által adományozott díszsírhelyen nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben).
Emlékezet
A Budapesti Hírlap munkatársa (1914–1917). Jogtudományi dolgozatai a fentin kívül még elsősorban a Jogtudományi Közlönyben (1861–1900), A Jog c. lapban (1886), az Ügyvédek Lapjában (1886), a Protestáns Egyház és Iskolai Lapban (1892), a Nemzeti Nőnevelésben (1893), az Aradi Közlönyben (1893–1894), a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlében (1894), a Délmagyarországi Közlönyben (1895), a Nemzetben (1897–1898), az Alkotmányban (1899, 1912–1917), a Magyarországban (1906–1916), A Cél c. lapban (1910), az Egyetemi Lapokban (1914–1915) és a Köztelekben jelentek meg (1917).
Főbb művei
F. m.: A magyar nemzet tűzpróbái. (Széchenyi Emlékkönyv, 1861)
A köztörvényi elbirtoklás mai érvény szerint. 1–13. (Jogtudományi Közlöny, 1869–1870 és külön: Bp., 1870)
Szavatosság és szavatossági per. 1–3. (Jogtudományi Közlöny, 1870)
A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai a polgári törvénykezés szerint. (Pest, 1871)
Magyar polgári törvénykezési rendtartás, tekintettel a vonatkozó felsőbb rendeletekre. (Pest, 1871; I–II. köt. 2. átalakított kiad. Bp., 1882–1884; 3. átalakított kiad. Bp., 1885; 4. jav. kiad. Bp., 1891; 5. átd. kiad. Bp., 1896; 6. kiad. Bp., 1901)
A csődtörvénykezés Magyarországban és Erdélyben. Összehasonlítólag tárgyalva és a vonatkozó felsőbb rendeletek, döntvények és irománypéldákkal ellátva. (Pest, 1872)
A telekkönyvi rendtartás döntvények Magyarországban és Erdélyben, az új bírósági szervezetre való tekintettel. (Pest, 1872; 2. jav. és bőv. kiad. Bp., 1877; 3. jav. kiad. Bp., 1884; 4. jav. és bőv. kiad. Bp., 1891; 5. átd. kiad. 1900)
A házassági vagyonjog Magyarországban. (Jogtudományi Közlöny, 1873)
Magyar családi és öröklési jog. (Bp., 1874; 2. átd. kiad. 1885)
Az ügyvédség világtörténeti fejlődése. 1–4. (Jogtudományi Közlöny, 1875)
A nyilvánosság és a szóbeliség Magyarországon. 1–12. – Az ősiségi pátens. – A semmítőszék határozatainak hatályáról. (Jogtudományi Közlöny, 1876)
A nyilvánosság és szóbeliség Magyarországon. (Bp., 1876)
Magánjogi codificationk hajdan és mostan. 1–5. (Jogtudományi Közlöny, 1876–1877; és külön: 1878)
A magyar magánjog mai érvényében. Az elmélet és gyakorlat igényeire való egyenlő tekintettel. I. köt. A magyar magánjog általános része. (Bp., 1880)
Az ági öröklés fenntartása. (Magyar jogászegyleti értekezések. 8. Bp., 1882)
Az örökjog alapelvei a magyar polgári törvénykönyv tervezetében. (Magyar jogászegyleti értekezések. 10. Bp., 1882)
Emlékbeszéd Baintner János (Elhangzott: 1882. nov. 12.; megjelent: Bp., 1883)
Magyar csődtörvény. I. rész. Anyagi jog. II. rész. Alapi jog. (Bp., 1882–1884; 2. bőv. kiad. 1894)
A magyar főrangú fiatalság társadalmi feladata. (Bp., 1883)
A végrendelet külkellékeinek kérdéséhez. – A katholikus főpapok végrendelkezési joga Magyarországon. Wlassics Gyulával. (Jogtudományi Közlöny, 1883)
A kiskorúak terhes szerződései. (Jogtudományi Közlöny, 1886)
A polgári bíróságok szervezése. (Magyar jogászegyleti értekezések. 32. Bp., 1886)
A jogi szakoktatás. (Jogtudományi Közlöny, 1889)
A járásbírósági hatáskör kiterjesztése. (Jogtudományi Közlöny, 1890)
A magyar dologbeli és kötelmi jog. (Bp., 1892)
A bortermelés hazai fejlődése. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1894)
Magyar sommás eljárás és fizetésmeghagyás. (Bp., 1894)
Egyház és idealizmus. Előadás. Felolvastatott a Katholikus Körben, 1894. jan. 17. (Bp., 1894)
Magyar örökösödési eljárás. (Bp., 1895)
Magyar házassági jog. (Bp., 1896)
Az egyetem története 1897/98-ban és 1898/99-ben. 1–2. füz. (Bp., 1898–1899)
A borhamisító kereskedők. (Borászati Lapok, 1899)
Balkezes házasság és családi törvények. (Jogtudományi Közlöny, 1900)
Telekkönyvi döntvények és végrehajtások. 1861–1901. Összeáll. (Bp., 1901)
Magyar jogtörténet kapcsolatosan az európai jogtörténettel. (Bp., 1902)
A párbaj keletkezése és csökkentése, különös tekintettel az Országos Békeegyesületre és az Egyetemi Békeszövetségre. (Bp., 1903)
A magyar államnyelv jogai a törvényhozó és kormányzó hatalom körében a honfoglalástól mostanáig. (Bp., 1904)
A zekchewi és zilahi Herczegh család. (Turul, 1904)
A nemzetközi szabadgondolkozók. (Katholikus Szemle, 1907)
Kétféle tudomány. (Katholikus Szemle, 1908).
Irodalom
Irod.: *Lexikonok téves halálozási adata: márc. 25.! Gyászjelentésén márc. 24-e, este 7 óra szerepel!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
