Herczel Manó
orvos, sebész
Herczl Emanuel, 1901-től pusztapéteri, 1912-től br.
Született: 1862. július 1. Szeged
Meghalt: 1918. november 28. Budapest
Család
Sz: Herczl Fülöp Jechezchel (= Ezékiel) (1823–1908), Pollák Nanett (= Nanke). Apja is orvos volt, tisztiorvosként részt vett az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban, később a magyarországi zsidó emancipációért vívott küzdelemben is kitűnt. F: Latzkó Klára. Leánya: Herczel Hedvig Sarolta (1893–); fia: Herczel Pál (1895–).
Iskola
Középiskoláit Szegeden, a piarista gimnáziumban és Újvidéken végezte, Újvidéken éretts. (1879). A budapesti, a bécsi, a strassburgi és a párizsi egyetemen tanult; Bécsben orvosdoktori okl. (1884), Heidelbergen a hasi sebészet (1889), Budapesten a hasi és húgyivarszervek sebészete tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1894).
Életút
A bécsi egyetem Sebészeti Klinikájának gyakornoka (1884–1886), a heidelbergi egyetem Sebészeti Klinikáján Vincenz Czerny egy. tanársegéde (1886–1890), egy. docense (1890) és magántanára (1889–1890). Hazatérése után, Budapesten, magángyógyintézetének igazgatója (1891–1914), a bp.-i Mária Terézia téri Kórház osztályvezető sebész főorvosa (1914–1918), egyúttal a Szent István Kórház ún. fióksebészeti osztályának rendelőorvosa (1891–1905), majd a Szent Rókus Kórház I. sz. Sebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa (1905-től). A budapesti tudományegyetemen a hasi sebészet magántanára (1895–1901), c. ny. rk. tanára (1901–1918).
A modern hasüregi sebészet nemzetközileg is elismert úttörője. Európában az elsők között végzett sikeres gyomorkiirtást (1901-ben), Magyarországon elsőként végezte el a végbélrák Krake-féle reszekcióját keresztcsonti anus praeternaturalis képzésével. Nevéhez fűződik továbbá a féregnyúlvány-gyulladások (= vakbél) különböző modern műtéti megoldásainak magyarországi bevezetése. A féregnyúlványlob kezeléséről több, alapvető jelentőségű monográfiában is beszámolt, munkáiban saját eseteit is részletesen ismertette (közel ötszáz kazuisztikát írt le). Írásaiban az appendicitis helyett sokáig következetesen az epytiphlitis kifejezést használta. Kutatási területei még: medencetályog- és bélsipoly-műtétek, bélbénulás műtéti gyógyítása, palliatív végbélsipolyok, epekő- és uréterkőműtétek és azok szövődményei, az emésztőcsatorna rákos daganatainak műtéti eltávolítása.
Heidelbergből hazatérve Budapesten telepedett (Terézváros, VI. kerület Felső erdősor, itt nyitotta meg első magángyógyintézetét is.) Új, Európa egyik legkorszerűbb klinikáját néhány évvel később, 1897-ben, szintén a Terézvárosban, a Városligeti fasorban adták át (1914-ig működött ott, utána eladta.) A századvég-századelő egyik legismertebb budapesti sebészorvosa volt, igen sok közéleti személyt, köztük br. Fejérváry Gézát, az ún. darabontkormány miniszterelnökét is műtötte. A Magyar Vöröskereszt keretében megalapította a Gondviselés Ápolónőképző Egyesületet (Korányi Sándorral és Müller Kálmánnal, 1906-ban; az első önkéntes képzett ápolónők a balkáni háborúban vettek részt, 1908-ban.). A székesfőváros nagy ünnepséggel köszöntötte orvosi működésének 25. évfordulóját (Budapest nevében Navay Lajos, a Képviselőház alelnöke köszöntötte őt, 1910-ben; ekkor alapítványt is létrehozott az ápolónőképző egyesülete javára). Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el. Emlékére, tanítványa, Pólya Jenő Dr. Báró Herczel Manó-jutalomdíjat alapított. Katedrát nem kapott, de tanítványai (Hedri Endre, Makai Endre, Milkó Vilmos, Pólya Jenő stb.) iskolateremtő mesternek tekintették.
Főbb művei
F. m.: Experimentelle und histologische Untersuchungen über compensatorische Muskelhypertrophie bei Darmstenosen. (Zeitschrift für klinische Medizine, 1886)
Az anilin, az acetanilid és a kámforanilin hatásáról. Kísérleti észleletek alapján. (Orvosi Hetilap, 1887)
A vándorvese műtéti rögzítéséről. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1892)
A teljes orrképlésnek egy új módja. Előadatott a közkórházi orvostársulat márc. 7-iki ülésén és a XI, nemzetközi római orvosi congressuson. (Orvosi Hetilap, 1894)
Radikaloperation der Blasenspalte – Ectipia vesicae – durch Implantation der Harnleiter in der Dickdarm. (Zentralblatt für die Krankheiten der Harn- und Sexualorgane. Leipzig, 1899)
A féregnyúlványlob és annak sebészi kezelése. Monográfia. 1 kihajtható táblázattal. (Bp., 1900)
A húgyhólyagkövek spontán átfúródásáról. – Adatok az epekőbetegség sebészi kezeléséhez. Betegek bemutatásával előadatott a közkórházi orvostársulat 1902. máj. 21-iki ülésén. (Magyar Orvosok Lapja. Sebészet, 1902)
Az epytiphlitis műtevésével elért eredményeim. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1905)
A féregnyúlványlob kór- és gyógytana és a betegség sebészeti kezelése körül szerzett tapasztalatok. (Bp., 1906)
Az appendicitis sebészi kezelésének néhány fontosabb kérdése. (Bp., 1907)
Adatok a heges pylorusszűkületek műtéti kezeléséhez. (Orvosi Hetilap, 1999. 30.)
A tüdőüszők műtéti kezeléséről. (Orvosi Hetilap, 2001. 6.).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Pesti Hírlap, 1918. nov. 29.)
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
Makai Endre: H. M. és kora. (Archivum Chirurgicum, 1948)
Szállási Árpád: H. M. (Orvosi Hetilap, 1978. 26.)
H. M. (Orvosi Hetilap, 1987. 26.)
Honti József: Száz éve létesítette H. M. a városligeti fasori gyógyintézetet. (Orvosi Hetilap, 1997. 52.)
Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. (Bp., 2001)
Emed, Alexander: Zsidó származású magyar orvosok. 150 életrajz. (Bp., 2011)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
