Herke Sándor
vegyészmérnök, talajkutató
Született: 1882. szeptember 17. Csongrád, Csongrád vármegye
Meghalt: 1970. december 15. Szeged
Temetés: 1970. december 18. Szeged
Temetési hely: Belvárosi Temető
Család
Testvére: Fekete Lászlóné Herke Janka és Herke László. F: zithaviai Bobest Irén (†1971). Leánya: Herke Ilona, Arany Sándor (1899–1984) Kossuth-díjas vegyészmérnök, talajkutató felesége és Katona Endréné Herke Sarolta. Unokája: Arany Ilona (1944–) matematikus, kandidátus.
Iskola
Középiskolai tanulmányait Kiskunfélegyházán és Szentesen végezte, a bp.-i József Műegyetemen vegyészmérnöki okl. szerzett (1905), a lipcsei egyetemen talajbakteriológiai tanulmányokat folytatott (1912). A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (életművéért, 1961).
Életút
A magyaróvári Növénytermelési Intézet segédvegyésze, vegyésze (1905–1912), fővegyésze (1912–1924). A szegedi Talajtani és Agrokémiai Kísérleti Állomás vezetője (1924–1940), kísérletügyi főigazgatója (1940–1943), a talajjavítások országos irányításával megbízott miniszteri biztos (1943–1947). Az Agrártudományi Egyetem (ATE) Mezőgazdasági Kar Keszthelyi Osztály Talajtani Tanszékének ny. r. tanára (1947–1948). A szegedi Mezőgazdasági Intézet, ill. a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet nyugdíjas tud. tanácsadója.
A magyarországi talajtani tudomány iskolateremtő személyisége, kiemelkedő eredményeket ért el a szikes talajok kutatása terén. Sikerült tisztáznia a Duna–Tisza közi szikes talajok kialakulásának körülményeit. Elméleti kutatásaira alapozva számos korszerű talajjavítási módszert dolgozott ki, amelyeket széles körben alkalmaztak. Munkássága nyomán megindult a magyarországi altalajterítés gépesítése és kezdeményezésére alakultak meg a magyarországi talajjavító vállalatok. A Dunavölgye kedvezőtlen adottságait vizsgálva kidolgozta a rizstermesztés korszerű agrotechnikáját. Foglalkozott még a magyar zabok minőségvizsgálatával, a cukorrépa-termesztés fokozásával, nemzetközileg is különösen értékes megállapításokat tett a talajokban élő, nitrogént megkötő baktériumok, elsősorban a Bacterium radicicola vizsgálata terén.
Szegeden élt és tevékenykedett, a Szegedi Belvárosi Temetőben nyugszik. Emléktábláját a szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet épületének róla elnevezett, Herke Sándor utcai falán helyezték el (a domborműves réz és mészkő emléktábla Tápai Antal szobrászművész alkotása, felavatták: 1976. szept. 17-én).
Emlékezet
A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1954), Kossuth-díj (1955).
Főbb művei
F. m.: A zab minőségére befolyást gyakorló tényezők. (Kísérletügyi Közlemények, 1906)
Tabako. – Még egyszer a Tabako. (Borászati Lapok és Mezőgazdasági Szemle, 1906)
Adatok az árpa nitrogéntartalmához. (Kísérletügyi Közlemények, 1907)
A zab héjtartalma. (Mezőgazdasági Szemle, 1907)
A trágyázás hatása kultúrnövényeink termésére. (Gazdasági Lapok, 1907)
Az organikus nitrogéntrágyák értéke. (Gazdasági Lapok, 1908)
A cukorrépa káros nitrogénvegyületeiről. (Kísérletügyi Közlemények, 1908)
A cukorrépa nitrogénvegyületeinek jelentősége. (Vegyészeti Lapok, 1908)
A mesterséges trágyasók hatása a talaj fizikai tulajdonságaira. – A növények káliumfelvételéről. (Mezőgazdasági Szemle, 1909)
Adatok a magyar cukorrépa nitrogéntartalmához. (Kísérletügyi Közlemények, 1909)
Trágyázási kísérletek mésznitrogénnel az őszi gabonafélékhez és a cukorrépához. – Zöldtrágyázás kötöttebb talajon. (Gazdasági Lapok, 1910)
A talajok trágyaszükségletéről. – A műtrágyák fajsúlyáról. – A mesterséges trágyákban lévő tápanyagok kihasználása. – A zab műtrágyázása. (Termelés, 1910)
Az őszi gabonafélék őszi és tavaszi nitrogéntrágyázása. (Erdélyi Gazda, 1910)
Az árpa trágyázásáról. (Gazdák Független Ujsága, 1910)
A sörárpa értékbírálata – bonitálása. (Az Országos Magyar Kir. Növénytermelési Kísérleti Állomás kiadványa. Bp., 1910)
Az erős nitrogéntrágyázás hatása a cukorrépára. – A különböző vízmennyiség befolyása a cukorrépatermesztés mennyiségére és minőségére. – A cukor és a nem cukoranyagok elosztódása répában. Floderer Sándorral. (Kísérletügyi Közlemények, 1911)
Wirkung grosser Stickatoffgaben auf die Zuckerrübe. – Über die Verteilung des Zuckers sowie der Nichtzuckerstoffe in der Zuckerrübe. (Zeitschrift für Zuckerindustrie und Landwirtschaft, 1911)
Einfluss verschiedener Wassermengen auf die Ernte und Qualität der Zuckerrübe. – Über die Zusammensetzung verschiedenen grosser Zuckerrüben. (Zeitschrift für Zuckerindustrie und Landwirtschaft, 1912)
Adatok a pillangós virágú növények nitrogénfelvételéhez. (Kísérletügyi Közlemények, 1912)
A trágyázás befolyása a nitrogénkötő baktériumok életműködésére. (Köztelek, 1913)
A hüvelyesek gyökérgumó-baktériumainak jelentősége. (Gazdasági Lapok, 1913)
A mészsalétrom trágyaértéke. 1–2. (Mezőgazdasági Szemle, 1913)
Csillagfürt és szeradella oltási kísérletek. – Adatok a gyökérgumó baktériumok életműködéséhez, valamint a „Nitragin” és az „Azotogon” bakteriológiai vizsgálata. – A mészsalétrom trágyaértéke. (Kísérletügyi Közlemények, 1913)
A talajbakteriológia jelenlegi állásáról. (Köztelek, 1914)
A chilisalétrom, a kénsavas ammonium és a mésznitrogén hatásának megállapítása tenyészedény-kísérletekkel. – A csontliszt foszforsavának trágyázó hatása. Összefoglaló irodalom. – A víz, mint tenyésztényező a pillangós virágú növényeknél. – A foszforsav befolyása a cukorbontásra talajban. (Kísérletügyi Közlemények, 1915)
A talaj phosphorsav-szükségletének megállapítása. – A gyökérkiválasztás és annak jelentősége a talaj tápanyagainak oldásánál. (Kísérletügyi Közlemények, 1916)
A talaj foszforsav-szükségletének megállapítása. (Köztelek, 1918)
A foszfátok előállításának új módja. (Köztelek, 1919)
A könnyen és nehezen oldható phosphorsav értékesítése a növény fejlődésének különböző szakaszaiban. (Kísérletügyi Közlemények, 1919)
A gyökerek szénsav, cukor stb. kiválasztásairól. – A gyökérkiválasztások jelentősége a foszforsav kihasználására. – Trágyázási kísérletek Martin-salakkal. (Kísérletügyi Közlemények, 1921)
Az ammonifikáció és a nitrifikáció erélyességének befolyása a termőképességre. (Kísérletügyi Közlemények, 1922)
Az istállótrágya nitrogénvesztesége. 1–4. (Gazdasági Lapok, 1923)
Szarvasi szikjavítás. (Köztelek, 1925)
A szikes talajok javítása. (Magyar Róna, 1925)
Szikjavítás meszezéssel. (Magyar Róna, 1926)
A szikes talajok válfajai és tulajdonságai. – A homoktalajok termőképességének növelése. (Alföldi Mezőgazdaság, 1927)
A gazdasági növények fejlődése a javított szódás talajon. (Köztelek, 1930)
Az újabb hazai risztermelés. 1–2. (Köztelek, 1933)
A sziki mézpázsit [Atropis limosa] jelentősége a szódás talajok gyepesítésénél és az Atropis-gyepek feljavítása. 1–2. (Kísérletügyi Közlemények, 1933)
Trágyázási kísérletek szódás talajú gyepeken. (Mezőgazdasági Kutatások, 1933)
A szegedi Fehértó talajviszonyai. – A szikes talaj hasznosítása rizstermesztéssel. – Szódás talajú lecsapolt területeken végzett hasznosítási kísérletek. (A magyar szikesek. Bp., 1934)
A sziki mézpázsitgyepek feljavítása. (Köztelek, 1934)
A hazai szikes talajok hasznosításának gazdasági kérdései. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közleményei, 1938)
Szikes talajaink megjavítása. (Mezőgazdasági Közlöny, 1943)
Szikjavítás sárgafölddel, gépek igénybevételével. (Magyar Föld, 1943)
A szikes talajok javítása nagyüzemszerűen. (Köztelek, 1943)
Szódás-szikesek javítása. 1–2. (Agrokémia, 1949–1950)
A nátriumsók szerepe a szikes talajok javításánál. (Mezőgazdasági Tudományos Közlemények, 1950)
Mésztelen szikesek javítása gépierővel. Prettenhoffer Imrével. (Agrártudomány, 1951)
Szódás talajú gyepek hozamának növelése. – A meszes szikesek javítása lignitporral. (A Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, Évkönyve, 1951)
Szikjavítási kérdések. (Bp., 1951)
A meszes szikesek és azok javítása. (Agrártudomány, 1952)
A Duna–Tisza közi szódás talajú rétek és legelők hozamának növelése. (Agrártudomány, 1953)
Adatok a meszes szikesek javításához. (Agrokémia és Talajtan, 1954)
Rizstermesztés a Duna völgyében. (Természet és Társadalom, 1956)
A Duna-völgy szikeseinek javítása és hasznosítása. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1957)
Durch Lignitstaub bedingte Veränderungen im Heuertrag von Puccinellia L. Rasenflächen und in den Eigenschaften des Bodens. (Acta Agronomica, 1958)
A hidrológiai viszonyok szerepe a Duna–Tisza közötti szikesek keletkezésében. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1962)
A belvízrendezés szerepe a szikesek sajátságainak változásában a Duna–Tisza közén. (Hidrológiai Közlöny, 1964)
Szikes talajok javítása és hasznosítása a Duna völgyében. Monográfia. Szerk., sajtó alá rend., a bevezetőt írta. Darab Katalin. (Bp., 1983).
Irodalom
Irod.: H. S. (Agrokémia és Talajtan, 1970)
Harmati István: H. S. élete és munkássága. (H. S. 1882–1970. Szerk. Magassy Dániel, a bibliográfiát összeáll. Nagy Júlia. Szeged, 1982)
Lóczy Dénes: H. S.: Szikes talajok javítása és hasznosítása a Duna völgyében. (Földrajzi Értesítő, 1984)
Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára. (Szeged, 2008). *MÉL III. téves születési adat: szept. 18.! Anyakönyvi adata szerint szept. 17-én született
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013