Főbb művei

F. m.: Kiutalás. Színmű egy felvonásban. (Bukarest, 1953)
Helytállás. Elbeszélések. Ill. Andrásy Zoltán. (Bukarest, 1953)
Tűz mellett. Elbeszélések. (Bukarest, 1961)
Lélekmelegítő. Regény. (Bukarest, 1964)
Kolozsvár felfedezése. (Igazság, 1966–1968)
Hétköznapok. (Brassói Lapok, 1968–1969)
Sóhajt a fenyves. Kisregény és elbeszélések. (Bukarest, 1969)
Olthévíz. (Igaz Szó, 1969. 9.)
Ahol kétszer kél a nap. (Igaz Szó, 1970. 2.)
Zsongó Zsombor. (Igaz Szó, 1971. 3.)
Késő bánat. Regény. (Bukarest, 1974)
A honismeret ábécéje. (Korunk Évkönyv, 1974. Tanulmányok a romániai magyar sajtótörténet köréből. Kolozsvár, 1974)
Körösfői Ríszeg. (Igaz Szó, 1974. 2.)
Az utóélet rezdülései. Járosi Andor kolozsvári lutheránus esperesről. (Korunk Évkönyv, 1976. Egy alkotó műhely fél évszázados történetéhez. Kolozsvár, 1976)
Vár és város. (Korunk Évkönyv, 1980. Ember, város, környezet. Kolozsvár, 1980)
Emberek a Hargitán. – Mi történt az írásom megjelenése óta? (Korunk Évkönyv, 1981. Két évtizedes hagyományainkból. Kolozsvár, 1981)
Siker és kétely. Regény. (Bukarest, 1983)
Az élet érdekében. Házasságról, családról, gyermekről – elfogultan. (Korunk Évkönyv, 1986/87. Kolozsvár, 1987)
Aranyhomok. Elbeszélések. (Bukarest, 1987)
Igazságot a csángóknak. Domokos Pál Péter munkásságáról. (Romániai Magyar Szó, 1990. febr. 25.)
Horthy Miklós, ahogy én látom. (Romániai Magyar Szó, 1993. szept. 23.)
Az egyke folytatása. (Valóság, 1993)
A legrövidebb nap. – Fecseg a felszín. Két kisregény. (Kolozsvár, 1995)
Kutyatej. Publicisztikai írások. (Az Erdélyi Szövetség füzetei. 5. Bp.–Ungvár–Nagyvárad, 1995)
Kolozsvár – frontváros. (Sokszemközt. Emigráns és otthon élő erdélyi magyarok dialógusa. Szerk. Dávid Gyula, Veress Zoltán. Stockholm, 1995)
Bölöni Farkas Sándor: Az új Erdély hajnalán. Naplótöredék 1835–1836-ból. Az előszót írta. (Erdélyi kiskönyvtár. 13. Kolozsvár, 1995)
A pofám története. Kisregény. (Kolozsvár, 1997)
Kárpátkanyar. Regénytrilógia. (Kolozsvár, 1998)
írásai saját néven a Korunkban: Tömegműhely. Szociográfiai felvétel. (1960)
Parasztságunk kollektivista életformája. Szociográfia. (1961)
Meditáció Spenglerről az üveggyárban. (1962)
Falusi gyár. Szociográfia. (1963)
Bódis Erzsébet pályája. (1965)
Letűnt korok üzenete. Látogatás a bukaresti Falumúzeumban. (1966)
Emberek a Hargitán. Szociográfia. (1967)
Fény és árnyék Brassóban. Szociográfia. – A tankönyvek nyelvezete. Művelődéstörténeti esszé. (1969)
Aranyosgyéresi gondolatok. Riport. (1970)
Építők a Havason. Riport. – Tűnődés gyermekről, családról. (1971)
Töprengés dalkultúránkról. – Majténytól Károlyig. (1972)
Barót – bánya – kultúra. Szociográfia. (1973)
Kiindult Erdély felől… Balázs Ferenc: Bejárom a kerek világot. (Korunk, 1976)
Állandó kérdésünk: a népszaporulat. – Néprajzkutatás és a Korunk. (1978)
Kalányos utca. Szociográfia. (1979)
Horgászfiú. Elbeszélés. (1981)
A Beke-jelenség. Gondolatok a könyvtárban. Beke György: Búvópatakok. (Korunk, 1981 és A hűség vallomásai. Megemlékezés Beke György hetvenötödik születésnapján a Budapesti Székely Házban. Bp., 2002)
Családtervezésről – kertelés nélkül. (1982)
Bitangbárány. Elbeszélés. – Kászon köszöntése. Riport. – Augusztus 23. stratégiai jelentősége. – Egykor és ma. Szováti remények, álmok valósága. Riport. (1984)
Szakítás. (1989)
írásai Dombi Géza álnéven a Korunkban: Vallomás és tükör. (1974)
A hazafiság tartalma. (1979)
Elméleti kérdések tisztázója. (1983)
Románia lakossága alakulásának mai és távlati irányai. – Országos demográfiai modell és területi almodellek. (1984)
ford. Dombi Géza néven: Deleanu, Ion: Társadalmi szervezetek a szocialista demokrácia rendszerében. 1–2. Ford. (Korunk, 1978).

Irodalom

Irod.: Kovács János: Helytállás. H. G. elbeszélései. (Igaz Szó, 1954. 2–3.)
Páll Árpád: Az első állomás. (Utunk, 1954)
Bodor Pál: Rostálás és sűrítés. (Utunk, 1961. 45.)
Láng Gusztáv: H. G.: Tűz mellett. (Igaz Szó, 1963. 6.)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Jakab Antal, K.: Lélekmelegítőtől lélekig. H. G.: Lélekmelegítő. (Utunk, 1964. 50.)
Veress Zoltán: Egy író arcképéhez. (Igaz Szó, 1965. 2.)
Gyöngyösi Gábor: Élményből szőtt világ. (Utunk, 1969. 32.)
Pusztai János: Sóhajt a fenyves. Levél H. G.-nak. (Korunk, 1969)
Gyöngyösi Gábor: H. G.: Késő bánat. (Utunk, 1975. 4.)
Beke György: H. G. ötven éves. (Igaz Szó, 1975. 5.)
Szávai Géza: Az indoklás kényszere. (A Hét, 1975. 21. és Sz. G.: Szinopszis. Bukarest, 1981)
Gazsi József: Fények a Börzsönyben. Egy antifasiszta zászlóalj [Görgey-zászlóalj] története. (Bp., 1976)
Kovács János: Sikerek árnyéka. (K. J.: A kockázat bűvölete. Bukarest, 1986)
H. G.: Segítség! Írópanasz. H. G. háromkötetes regénye kéziratának kálváriájáról. (Romániai Magyar Szó, 1996. jún. 5.)
Soós Péter: Aranyhomok a Szamos-parton. H. G.: Aranyhomok. (A Hét, 1988)
Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig? I–II. köt. Szerk. Simon Anita, Tál Mariann. (Csíkszereda, 1996–1997)
Romániai magyar ki kicsoda? Főszerk. Stanik István. (Kolozsvár, 1997)
Rostás István: H. G.: A pofám története. (Szabadság, [Kolozsvár], 1997)
Halálhír. (Magyar Nemzet–Magyar Hírlap, 1997. júl. 12.)
Molnos Lajos: H. G. (Szabadság, [Kolozsvár], 1997. júl. 12.)
Tőkés László: H. G. családjának és erdélyi gyászolóinak vigasztalásképpen. (Szabadság, [Kolozsvár], 1997. júl. 17.)
Beke György: H. G. fejfájára. (Nyelvünk és Kultúránk, 1997)
Németh Júlia: Másfél óra H. G.-val. (Szabadság, [Kolozsvár], 1999. jún. 21.)
Erdélyi magyar ki kicsoda? 2000. Igazgató-főszerk. Stanik István. (Bukarest–Nagyvárad, 2000)