Herodek Károly
gyógypedagógus
Született: 1873. október 19. Szob, Hont vármegye
Meghalt: 1969. március 17. Vác, Pest m.
Család
Sz: Herodek Antal, Lienerth Klára.
Iskola
Esztergomban tanítói képesítést szerzett (1893), a váci siketnémák intézetében gyógypedagógiai tanfolyamot végzett (1894).
Életút
Vácott néptanító (1893–1894), a siketnémák váci és kolozsvári intézetének gyógypedagógusa (1894–1901). A budapesti Vakok József Nádor Intézetének igazgatóhelyettese (1901–1905), igazgatója (1905–1933). A Gyógypedagógiai Tanítóképző Intézet, ill. a Tanárképző Főiskola előadó tanára (1902–1940).
Úttörő jelentőségű munkát végzett a vakok és gyengénlátók segítése, magyarországi oktatásának fejlesztése érdekében. Jelentős szerepet játszott a Vakok Intézete végleges zenei és óvodai tantervének kialakításában és a mai magyar Braille-írásrendszer kidolgozásában. Óvodai csoportokat szervezett, felépíttette az óvoda új épületét (1912), megszervezte a vak–siketnémák oktatását; létrehozta az ügyetlen kezű vak gyermekek osztályát (1911) és a gyengén látó gyermekek első magyarországi osztályát (1928). Gondot fordított a tehetséges vak fiatalok zenei vizsgázásának lehetőségére és zeneakadémiai továbbtanulására, a tanulók testnevelésére; bevezette a fiúknak az ipari képzést, a leányoknak a háztartási teendők c. tantárgyat. Kezdeményezte az eszperantó nyelv intézeti tanítását, elsősorban az ő érdemeinek elismeréséért rendezhette meg Budapest az Eszperantó Világkongresszust (a Vakok Intézetében, 1929-ben; a rendezvény főszervezője Bánó Miklós, vak mérnök volt). Az intézet továbbá központi, 7000 kötetes Braille-kölcsönkönyvtárral, könyvkötészettel, szertárral, tanszermúzeummal, nyomdával és kottagyűjteménnyel rendelkezett. Az Intézet, nyugdíjazásának évében (1933) a világ egyik legjelentősebb és legismertebb gyógypedagógiai intézménye volt.
Emlékezet
A Vakok Intézete ma is a Hungária út–István út sarkán (ma: Herminamező, XIV. kerület Ajtósi Dürer sor 39.) álló magyaros, szecessziós stílusú épületben működik, a palotát Baumgarten Sándor és Herczeg Zsolt építészek tervezték. A költözködést korábbi, Király utcai épületükből csobánkai Pivár Ignác igazgató és Herodek Károly igazgatóhelyettes vezényelte le, 1901-ben. Herodek Károly közel harminc éven át igazgatta az intézményt. Nyugdíjazása után, idős éveit tisztviselőtelepi otthonában (Herminamező, XIV. kerület Gyarmat utca) töltötte, ott is hunyt el, 96 éves korában. Nagy értékű, kb. 2000 oldalas emlékirata DVD-n jelent meg (2008-ban).
Elismertség
A Gyógypedagógiai Intézet Országos Szaktanácsának tagja (1901-től). A Vakokat Gyámolító Országos Egyesület alelnöke (1933–1947), a Vakok Országos Menháza és Segélyegylete elnöke (1934–1946).
Szerkesztés
A Magyar Gyógypedagógia szerkesztője (1909–1912) és az Intézetében tanult vakok számára alapított Vakok Közlönye kiadója. Gyógypedagógiai írásai a fentieken kívül még elsősorban a Gyógypedagógiai Szemlében (1899–1903), a Magyar Paedagogiában (1901–1909), a Vasárnapi Ujságban (1903), a Néptanítók Lapjában (1906–1918), A Gyermek c. lapban (1908–1917), a Tanítók Évkönyvében (1908, 1909), a Népművelésben (1908, 1918) és a Népnevelő c. lapban jelentek meg (1910–1918).
Főbb művei
F. m.: Fontosabb részletek a vakok oktatásügyéről. (Magyar Paedagogia, 1901)
Közérdekű tudnivalók a vakokról. A szülők és az érdeklődők tájékoztatására összeáll. 1 domborított melléklettel és magyarázó jegyzettel. (Gyógypaedagogiai Könyvtár. 3. Bp., 1901; 2. átd. kiad. 1903)
Tanulmányúti jegyzetek az Osztrák- és Németbirodalom jelesebb gyógypedagógiai intézeteiről. (Gyógypedagógiai Szemle, 1902)
Jegyzetek a vakok élet-, lélek-, nevelés- és oktatástanához. Összegyűjtötte H. K. (Bp., 1903)
Pivár Ignác. Életrajz és nekrológ. (Bp., 1905)
A gyógypaedagogiai tanítóképző szabályzata. – A vak gyermek otthon. (Magyar Paedagogia, 1905)
Az akarat nevelése a vakoknál. (Bp., 1906)
A siketnéma és vak gyermekek erkölcsi világa. (Magyar Gyermektanulmányi Társaság Füzetes Vállalata. 2. Bp., 1910)
Foglalkoztatva tanítás. (Magyar Gyógypedagógia, 1910)
A vakok Braille-rendszerű írásának ismertetése és a könyvtár katalógusa. Összeáll. (A Vakok József Nádor Kir. Országos Intézete kiadványa. Bp., 1910)
Mentsük meg a vakokat! Jelentés a londoni nemzetközi értekezletről. (Bp., 1915)
A parciális látás jelentősége a vakok oktatásánál. (Siketnémák és Vakok Oktatásügye, 1925)
Emlékkönyv a Vakok József Nádor Kir. Országos Intézete 100 éves fennállásának ünnepe alkalmára. Szerk. (Bp., 1926)
A vakok oktatásának módszertana. Főisk. jegyz. (Bp., 1928)
A vakok Braille-rendszerű írásának ismertetése. Teljes és rövidített írásban és a könyvtár jegyzéke. Aranyozott egészvászon kötésben, 2 írásminta-melléklettel. (Bp., 1931)
A Vakok József Nádor Kir. Országos Intézete Évkönyve és a New York-i vakságügyi világkonferencia. (Bp., 1932)
A csökkentlátású gyermekek oktatása. (Siketnémák és Vakok Oktatásügye, 1933)
Az olaszországi vakok ügyének értékelése. – Vakok ipari továbbképzése és foglalkoztatása. (Siketnémák és Vakok Oktatásügye, 1936)
A vak gyermekek internátusi nevelése. (Vác, 1937)
A debreceni vakok intézetének Szabados Ferenc alapítványa és a vak iparosok szünidei üdültetése. (Siketnémák és Vakok Oktatásügye, 1938)
A vakok életútja és célkitűzései. (Magyar Gyógypedagógiai Tanárok Közlönye, 1941)
A vakok oktatásügye történetének kézikönyve. Előadatott a kommunizmusig terjedő időig a gyógypedagógiai képzőn. Szerk. Szőllősi Ferenc. (Bp., 2009).
Irodalom
Irod.: Schreiner Ferenc: H. K. (Siketnémák és Vakok Oktatásügye, 1933)
Halálhír. (Népszabadság, 1969. márc. 20.)
Greizinger István: Emlékezés H. K.-ra. (Vakok Világa, 1969)
Pedagógiai Lexikon. I. köt. (Bp., 1997)
Szőllősi Ferenc: H. K. élete. (Vakok Világa, 1999)
H. K. 1873–1969. Elektronikus dokumentum. Összeáll. és szerk. Göllesz Zoltán és Szőllősi Ferenc. (Digitális gyógypedagógia-történeti dokumentumtár. 1. DVD, 2008). *MÉL, RÚL téves halálozási adat: márc. 24.! ÚMÉL téves halálozási adat: márc. 19.!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
