Herrmann Margit
geológus, muzeológus
Hermann Margit
Született: 1898. november 19. Kántorjánosi, Szatmár vármegye
Meghalt: 1957. szeptember 8. Budapest
Temetés: 1957. szeptember 13. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Hermann Antal, lipovnoki Lipovniczky Margit (†1918).
Iskola
A temesvári gimnáziumban éretts. (1916), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika–fizika és természetrajz–földrajz szakon tanult (1916–1922), bölcsészdoktori okl. (1923) és középiskolai tanári okl. szerzett (1927), a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).
Életút
A bp.-i Sophianum helyettes tanára (1920–1922), Budapesten, a Székesfőváros alkalmazásában helyettes tanár (1922–1924), az Országos Gyermekvédő Liga kiküldötteként szociális munkás (a Belgiumban üdülő magyar gyermekek mellett, 1924–1926). Hazatérése után Budapesten magániskolákban óraadó tanár, egyúttal az Iparügyi Minisztérium tisztviselője (1926–1929). A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Növénytára napidíjas kutatója (1929–1933), majd uo. a Főigazgatóság tisztviselője (1933–1934). Az MNM Országos Természettudományi Múzeum Ásvány- és Őslénytára szakdíjnoka (1934–1935), segédőre (1935–1937), I. osztályú segédőre (1937–1940), őre (1940–1944), I. osztályú őre (1944–1950), önálló muzeológusa (1950–1955), tud. munkatársa (1955–1957). Az ELTE TTK, ill. Élet- és Földtudományi Kar Ásvány- és Kőzettani Intézete külső munkatársa (1950-től).
Petrográfiával (= kőzettannal), elsősorban a Kárpát-medencei magmás kőzetek leírásával és kőzetkémiai viszonyainak feltárásával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a hazai üledékes kőzetek és a pannon korú homokok mikromineralógiai módszerekkel történő tanulmányozása terén. Ő készítette el a Természettudományi Múzeum állandó ásvány- és kőzettani állandó kiállítása kőzettani részét.
A Magyarhoni Földtani Társulat tagja (1924–1957).
Főbb művei
F. m.: Diabáz és bazalt a Witwatersrandről. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1936)
A Biharkapu – Portale – kristályos mészkövének telérkőzete. Zombory László. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1939)
Az ipolytarnóci alsómiocén glaukonitos homokkő. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1940)
Dioritporfiritek a biharmegyei Rézbánya környékén. Emszt Kálmánnal. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1940)
A sőregi Bagolyvárhegy bazaltbreccsájáról és a délnyugati részén áttörő láváról. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1941)
Pyroxénandezit Ditrótól északkeletre. Papszkyné Hanák Máriával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1943)
Beiträge zur Kenntnis der Gestein von Szárazvölgy in der Ungebung von Rézbánya. Emszt Kálmánnal. (Földtani Közlöny, 1943)
Adatok a Rézbánya vidéki Szárazvölgy kőzeteinek ismeretéhez. Emszt Kálmánnal. (Földtani Közlöny, 1948)
Zavarickij kőzetnormái. (Földtani Közlöny, 1951)
A Bükk-hegység fiatal harmadkori magmás kőzetei és tufái. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1952)
Telkibányai riolitok és andezitek petrográfiája és petrokémiája. (Földtani Közlöny, 1952)
A nagybörzsönyi érckutatás kőzettani vizsgálata. – Examen pétrographique de la recherche de mineral à Nagybörzsöny. Kisvarsányi Gézával. (A Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése, 1953)
A mezőkeresztesi első sekélyfúrás homokjainak mikromineralógiája. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1954)
Bükkalji pannóniai homokvizsgálatok. (Földtani Közlöny, 1954)
Die Schwermineralien aus den Pleistozänschichten der Höhle von Istállóskő. (Acta Archaeologica, 1955)
Mátrai és cserhátaljai pannon homokok vizsgálata. – A várpalotai Szabóbánya miocén homokrétegeinek nehézásványai. – Pápa és Devecser környéki pannóniai homokrétegek nehézásvány-asszociációi. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1956)
Kisalföldi és dunántúli pannóniai homok mikromineralógiai vizsgálata. (Földtani Közlöny, 1956)
A szobi és letkési faunás üledékanyag ásványos vizsgálata. (A Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése, 1956)
A komlói andezitterület újabb vizsgálata. – A Mecsek hegység és pereme pannóniai homokjainak mikromineralógiai vizsgálatai. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1957).
Irodalom
Irod.: Székyné Fux Vilma: H. M. emlékezete. Művei bibliográfiájával. (Földtani Közlöny, 1958)
Tokody László: Erinnerung an Margareta Herrmann. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1958)
Papp Gábor: H. M. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002). *Gulyás: Hermann Margit néven!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
