Kopp Mária
orvos, pszichológus
Született: 1942. január 14. Budapest
Meghalt: 2012. április 3. Budapest
Temetés: 2012. május 1. Budapest
Temetési hely: Szent Család-templom
Család
Nagybátyja: Waigand József (1912–1993) r. k. pap. Sz: Kopp Jenő (1900–1977) művészettörténész, a Fővárosi Képtár igazgatója, Waigand Ilona (1918–1978) művészettörténész. Nyolcan voltak testvérek, ő volt a legidősebb. Testvérei közül: Bittsánszky Gézáné Kopp Judit (1943–1995) szobrászművész. További testvérei: Székely Mihályné Kopp Eszter, Gödölle Lászlóné Kopp Éva, Kopp Veronika, Kopp Borbála, Kopp Zsuzsanna; Kopp Péter. F: 1965–2009: Skrabski Árpád (1939–2009) mérnök, szociológus, demográfus. Két leánya: Skrabski Luca (1974–) és Skrabski Fruzsina (1975–).
Iskola
Budapesten éretts. (1960), közben a Magyar Rádió tehetségkutató ifjúsági irodalmi pályázatán I. díjat nyert (1959). A BOTE-n általános orvosi okl. (1968), az ELTE BTK-n pszichológus okl. (1977), klinikai szakpszichológus (1982), személyközpontú pszichoterapeuta (1985), kognitív viselkedésteraputa képesítést szerzett (1989). Az orvostudományok kandidátusa (1982), az MTA doktora (1999).
Életút
A budapesti Eötvös utcai Állami Nevelőotthon gyermekgondozója (1960–1961), a BOTE Orvosi Fizikai Intézete laboránsa (1961–1962). Az Országos Munkaegészségügyi Intézet tud. munkatársa (1968–1973), a SOTE Számítástechnikai Kutatócsoport tud. munkatársa és a klinikai epidemiológiai részleg vezetője (1973–1982). A SOTE, ill. a Semmelweis Egyetem (SE) Pszichiátriai Klinika egy. adjunktusa (1982–1992), a Magatartástudományi Intézet egy. docense (1992–1994), egy. tanára (1994. júl. 1-jétől); és az Intézet igazgatóhelyettese (1992–1993), igazgatója (2007–2012) és a SE–MTA Mentális Egészségtudományok Kutatócsoportjának vezetője (2007–2012). A Pszichofiziológiai Laboratórium (1984–1993) és a Pszichoszomatikus Ambulancia vezetője (1985–1993). Az MTA–TMB-n Prékopa András ösztöndíjas aspiránsa (1976–1979).
Tudományos pályafutásának kezdetén a krónikus nem fertőző betegségek klinikai epidemiológiai vizsgálatával és a humán krónikus betegségfolyamatok modellezésére alkalmas számítógépes módszerek kidolgozásával és fejlesztésével foglalkozott. Később érdeklődése az élettani szabályozási zavarok közvetlen kialakulása és a pszichés, ill. pszichoszomatikus megbetegedések társadalmi-területi hátterének feltárása felé fordult. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el az emberi magatartás szabályozása, ember–környezeti modelljének kidolgozása terén. Az 1990-es években közel 40 ezer személy adatainak feldolgozása után arra a következtetésre jutott, hogy az 1980-as évekhez képest jelentősen nőtt a depressziós tünetegyüttesben szenvedők (különösen a nők) száma. A szorongásos és depressziós tünetek kapcsolatot mutattak a népegészségügyi jelentőségű betegségekkel és a táppénzes napok számával. A betegnapok száma pedig összefügg a rosszabb szociális helyzettel, amely a depresszión keresztül érvényesül. A szorongásos zavarban szenvedő betegeket pszichofiziológiai jellemzőik alapján elektrodermálisan labilis és stabil csoportokra különítette el. Ennél a két csoportnál eltérő pszichofiziológiai mechanizmust jellemzett, amely elvezetett különböző terápiás megközelítésükhöz.
Kutatásait tovább folytatva az ezredfordulón alapvetően új eredményeket ért el a magyar társadalom mentális állapotának feltárása, azok demográfiai összefüggéseinek kimutatása terén. Különösen értékesek a magyar férfiak morbiditási és mortalitási vizsgálataival, a sajátosan magyarországi egzisztenciális stresszhelyzetekkel kapcsolatos megállapításai. Véleménye szerint a család az a pozitív élményeket adó, egészséget megőrző kulturális mikroközösség, amely segíti leküzdeni a stresszhelyzeteket. Kezdeményezte a Népesedési Kerekasztal felállítását, elindítója volt a Három királyfi, három királylány mozgalomnak. Fontos közéleti feladatokat vállalt, gyakori médiamegjelenéseivel mediátor szerepet vállalt a bal- és jobboldali magyarországi szekértáborok között.
Emlékezet
Budapesten (Kútvölgy, XII. kerület Béla király út 19.) élt és tevékenykedett, a zugligeti Szent Család-templomban nyugszik. Emlékére a Semmelweis Egyetem róla nevezte el a Kopp Mária-médiadíjat (2012-ben), valamint Kopp Mária és Skrabski Árpád emlékére az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kopp–Skrabski-díjat alapított (az ifjúsági egészségnevelésben kimagasló szerepet játszó pedagógusnak, 2012-ben; először átadták: 2013. ápr. 3-án). Tiszteletére emlékkonferenciát rendeztek (Keszthelyen, 2012. máj. 11–12-én).
Elismertség
A Magyar Pszichofiziológiai és Egészséglélektani Társaság alapító elnöke (1989-től), a Magyar Pszichiátriai Társaság (1989-től), a Selye János Magatartástudományi és Magatartásorvoslási Társaság vezetőségi tagja (1993-tól). A Magyar Élettani Társaság (1967-től), a Magyar Pszichológiai Társaság (1981-től) és a Magyar Szociálpszichiátriai Társaság tagja (1988-tól).
Az Európai Egészségpszichológiai Társaságban (= European Health Physiology Society 1991-től) és a Nemzetközi Magatartástudományi Társaságban (= International Society of Behavioural Medicine) Magyarország képviselője (1996-tól). Az International Organization of Psychophysiology (1988-tól), az International College of Psychosomatic Medicine (1989-től), a Deutsche Gesellschaft für Psychophysiologie und ihre Anwendung (1990-től) és az Applied Psychology Society tagja (1992-től). A New York-i Tudományos Akadémia tagja (1992-től).
Elismerés
A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2012).
Nyírő Gyula-díj (1988 és 1995), Lege Artis Medicinae Díj (1997), Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1997–2000), Szent-Györgyi Albert-díj (2004), a Polgári Magyarországért Életműdíj (Skrabski Árpáddal, 2008), Oláh Gusztáv-életműdíj (2009), Príma Díj (2009), Szabó György-díj (2009), Magyar Örökség Díj (Skrabski Árpáddal, 2010), Stephanus-díj (2010).
Budapest díszpolgára (2011).
Szerkesztés
A Pszi-Inform c. referáló folyóirat főszerkesztője (1984–1990), a Pszichofiziológiai Füzetek felelős szerkesztője (1984-től), a Pszichiátria Hungarica (1986–1990), és a Végeken (= a regionális mentálhigiénés és pszichoszomatikus kutatások folyóirata) c. kiadvány főszerkesztője (Zonda Tamással, 1990–1998).
Főbb művei
F. m.: Gépi adatfeldolgozás alkalmazása az epidemiológiai kutatásban. Skrabski Árpáddal és Tímár Miklóssal. (Információ Elektronika, 1970)
Egy pszichiátriai epidemiológiai vizsgálat eredményeinek összefüggése a munkaszervezettel és a szociostruktúrával. (Ergonómia, 1973)
A krónikus aspecifikus légúti betegségek – KALB – epidemiológiai vizsgálata szénbányászok között. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1973. 11.)
A dysthymiás és hystériás neurózis, valamint a pszichopáthiás magatartás Eysenck–Gray-féle elméletének játékelméleti modellje. Prékopa Andrással és Skrabski Árpáddal. (Ideggyógyászati Szemle, 1978)
A vegetatív tünetképződés mechanizmusa a fiatalkori magasvérnyomás és nyombélfekély korai szakaszában. Kand. értek. (Bp., 1981)
Hipertóniás és nyombélfekélyes betegek vegetatív reakcióinak és pszichológiai jellemzőinek diszkriminancia-analízise. Korányi Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1982. 15.)
A szorongás pszichofiziológiája. (Ideggyógyászati Szemle, 1982)
Vegetatív labilitás és tájékozódási reakció. (Ideggyógyászati Szemle, 1983)
A társadalmi beilleszkedési zavarok pszichiátriai jellemzői. Skrabski Árpáddal. (Alkohológia, 1985)
Klinikai pszichofiziológia. A Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete [MAOTE] és a Magyar Pszichiátriai Társaság [MPT] Pszichoszomatikus Szekciója tudományos ülésén elhangzott előadás. (Bp., 1985)
Az emocionális funkciózavarok összefüggései településszociológiai tényezőkkel. Tájékoztató Bulletin. Szerk. Huszár Ilonával. (Bp., 1985)
Agorafóbiás és pánikneurotikus betegek légzési kontroll kezelése. Többekkel. (Ideggyógyászati Szemle, 1986)
Kardiális szorongás szindróma. (Magyar Pszichiátriai Társaság. Pszichoszomatikus Füzetek. Bp., 1987)
A neurózis szempontjából különösen veszélyeztetett társadalmi csoportok. Skrabski Árpáddal. (Tanulmányok a társadalmi beilleszkedési zavarokról. Szerk. Münnich Iván. Bp., 1988)
A társadalmi beilleszkedés zavarainak kutatása. Tájékoztató bulletin. Szerk. Münnich Ivánnal. (Bp., 1988)
A pszichofiziológia, mint megelőzési szemlélet és módszer. (A MAOTE és az MPT Pszichoszomatikus Szekciójának közleményei. Bp., 1988)
Hans Selye és Franz Alexander öröksége. Skrabski Árpáddal. (Psychiatria Hungarica, 1989)
Budapest Józsefváros két orvosi körzetének pszichiátriai epidemiológiai vizsgálata. Tájékoztató bulletin. Ratkóczi Évával. A táblázatokat összeáll. Huba Zoltánné és Mihály Katalin. (Bp., 1989)
Munkaképesség-csökkenés, pszichológiai és szociális háttértényezők. I–II. köt. Skrabski Árpáddal. (Bp., 1989)
Öngyilkosság, öngyilkossági kísérletek, mentális megbetegedések. Regionális vizsgálatok. Szerk. (Végeken. Regionális vizsgálatok. 2. Bp., 1989)
A hipertónia pszichofiziológiai kontroll kezelése. (A MAOTE és az MPT Pszichoszomatikus Szekciójának közleményei. Bp., 1989)
Pszichoszomatikus megbetegedések. (Pszichiátria. Szerk. Magyar I. Bp., 1989; 2. kiad. 1993)
Összehasonlító mentálhigiénés vizsgálatokhoz ajánlott módszertan. Skrabski Árpáddal. (Végeken, 1990)
A szorongásos megbetegedések pszichofiziológiai modellje és pszichofiziológiai kontrollkezelésének alapelvei. (Pszichofiziológiai füzetek. Bp., 1990)
Anxiety, Freedom and Democracy. (Behavioural Psychotherapy, 1990)
Szorongó betegek pszichofiziológiai jellemzőik alapján azonosítható alcsoportjai, vegetatív és figyelmi jellemzők. Többekkel. (Pszichológia, 1991)
Magyar lelkiállapot. Skrabski Árpáddal. (A Végeken Alapítvány kiadványa. Bp., 1992; A hét szabad művészet könyvtára. 2. jav. kiad. 1995)
A szorongás pszichofiziológiája és a pszichofiziológiai kontroll kezelése. (Pszichiátria Hungarica, 1992)
A szorongás kognitív viselkedésterápiája. Fóris Nórával. (A Végeken Alapítvány kiadványa. Bp., 1993; A hét szabad művészet könyvtára. 2. kiad. 1995)
Orvosi pszichológia. Az egészséglélektan és a magatartásorvoslás alapjai. Egy. jegyz. (Bp., 1994)
Az alkalmazkodás zavaraival összefüggő pszichés tünetek, megbetegedések Magyarországon. Skrabski Árpáddal. (Végeken, 1994)
A család az ezredfordulón. (Vigilia, 1994)
Alkalmazott magatartástudomány. A megbirkózás egyéni és társadalmi stratégiái. Skrabski Árpáddal. (A hét szabad művészet könyvtára. Bp., 1995; angolul: Behavioural Sciences Applied to a Changing Society. 1996)
Decentralizált egészségügyi finanszírozás szükségletkommunikációs rendszere. 1–2. Gaál P.-vel, Skrabski Árpáddal. (Végeken, 1996)
Magyar lelkiállapot az átalakuló társadalomban. Többekkel. (Századvég, 1996)
A szociális kohézió jelentősége a magyarországi morbiditás és mortalitás alakulásában. 12 táblával. Skrabski Árpáddal és Szedmák Sándorral. (Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai kutatások az MTA-n Életminőség. Bp., 1997)
Országos reprezentatív morbiditási felmérés eredményei és a morbiditási mutatók legfontosabb háttértényezői. Skrabski Árpáddal és Szedmák Sándorral. (Végeken, 1997)
A család, mint a bizalom alapja. (Magyar Szemle, 1997)
A depressziós tünetegyüttes gyakorisága és egészségügyi jelentősége a magyar lakosság körében. Többekkel. (Lege Artis Medicinae, 1997)
A pánikszindróma kognitív viselkedésterápiája. Fóris Nórával. (Psychiatria Hungarica, 1997)
A szorongásos és a depressziós tünetegyüttes epidemiológiai, pszichofiziológiai és klinikai összefüggései. Doktori értek. (Bp., 1997)
Possible Role of Sweating in Psychophysiology of Panic Attacks. Többekkel. (International Journal of Psychophysiology, 1998)
A mentálhigiénés megelőzés alapelvei. (Népegészségügy, 1999)
A magyar társadalom egészségi állapota. (Magyar Szemle, 1999)
Pszichoszociális tényezők és egészségi állapot. Skrabski Árpáddal. (Demográfia, 2000)
Magyar lelkiállapot az ezredfordulón. (Távlatok, 2000)
Lakóhely és egészségi állapot. 1–2. Skrabski Árpáddal, Székely Andrással. (Pszichoszomatika, 2000)
A magatartástudományok, magatartásorvoslás helyzete a mai magyar orvosképzésben. (Népegészségügy, 2000)
A házasság és a család válságának újraértelmezése a mai magyar társadalomban. Skrabski Árpáddal. (Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 2001)
Önkárosító magatartásformák és egészségi állapot. Csoboth Csillával. (Magyar Onkológia, 2001)
A magatartástudományok oktatása, kapcsolata a pszichiátriával. Pikó Bettinával. (Psychiatria Hungarica, 2001)
Dohányzás és alkoholfogyasztás a magyar népesség körében. Csoboth Csillával. (Fogorvosi Szemle, 2001)
Társadalmi tőke Magyarországon. (Magyar Szemle, 2001)
Az egészségi állapot társadalmi, magatartási, életmódbeli meghatározói. (Ezredforduló, 2001)
A magatartástudományok szerepe a nemzetközi és a hazai orvosképzésben. Pikó Bettinával. (Orvosi Hetilap, 2001)
Magatartás és család. (Magyar Bioetikai Szemle, 2001)
Magatartástudományok. Szerk. Buda Bélával. (Bp., 2001)
A magyarság társadalmi és erkölcsi tőkéje. Skrabski Árpáddal. (Valóság, 2002)
Vallásosság és lelki egészség, Skrabski Árpáddal. Skrabski Árpáddal. (Távlatok, 2003)
Nem hagyományos kockázati és protektív tényezők szerepe a primér prevencióban. Többekkel. (Magyar Onkológia, 2003)
A magatartástudományi kutatások lehetőségei az orvoslás területén. (Magyar Tudomány, 2003)
A gyermekvállalás pszichológiai és szociális háttértényezői a magyar népesség körében. Skrabski Árpáddal. (Demográfia, 2003)
Az egészségi állapot és a leszokási szándék kapcsolata a különböző életkorú dohányzók körében. Susánszky Évával, Szántó Zsuzsával. (Lege Artis Medicinae, 2003)
Orvosi pszichológia. Egy. tankönyv. Szerk. Berghammer Ritával. Ill. Kass János. (Bp., 2003; 2. átd. és bőv. kiad. 2009)
A szociális tényezők hatása a 40–49 éves magyarországi romák egészségi állapotára. Többekkel. (Orvostovábbképző Szemle, 2004)
A művi abortuszok alakulásának pszichoszociális háttértényezői országos reprezentatív minta alapján. Többekkel. (Lege Artis Medicinae, 2004)
Miért fontos a nem? Vagy miért nem? Az illegális szerfogyasztásban felmerülő különbségek elemzése egy országos reprezentatív felmérés kapcsán. Többekkel. (Addiktológia, 2004)
A magatartásorvoslás szerepe a közép-kelet-európai halálozási és egészségi krízis kutatásában és megelőzésében. – A koherencia mint a lelki és testi egészség alapvető meghatározója. Többekkel. – Vallásosság és egészség az átalakuló társadalomban. Skrabski Árpáddal, Székely Andrással. (Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 2004)
Where Psychology Meets Physiology: Chronic Stress and Premature Mortality. The Central-Eastern European Health Paradox. Réthelyi Jánossal. (Brain Research Bulletin, 2004)
Life Meaning: An Important Correlate of Health in the Hungarian Population. Többekkel. (International Journal of Behavioural Medicine, 2005)
Az öngyilkossági gondolatok előfordulása és pszichoszociális háttértényezői az orvostársadalomban. Többekkel. (Psychiatria Hungarica, 2005)
A magyarországi orvostársadalom egészségi állapota – országos reprezentatív minta alapján. Ádám Szilviával, Győrffy Zsuzsával. (Orvosi Hetilap, 2005)
A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Szerk. Kovács Mónika Erikával. (Bp., 2006)
Psychosocial Determinants of Premature Cardiovascular Mortality Differences within Hungary. Többekkel. (Journal of Epidemiology and Community Health, 2006)
Egyetemisták és főiskolások egészségmagatartása, rizikótudata és hiedelmei a szívbetegséggel kapcsolatban. Többekkel. (Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 2006)
Munkahelyi stressztényezők kapcsolata a fájdalmas menstruációval. Többekkel. (Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 2007)
Pszichiátriai kezelés gyakorisága allergiás betegek körében. Stauder Adrienne-nel. (Allergológia és Klinikai Immunológia, 2006)
A nők helyzete a tudományos pályán. Kihívások és lehetőségek. Ádám Szilviával, Győrffy Zsuzsával. – A magyar népesség életkilátásai. Skrabski Árpáddal. – Selye János. Mit jelent S. J. munkássága a mai magyar társadalom számára? (Magyar Tudomány, 2007)
A boldogságkeresés útjai és útvesztői a párkapcsolatokban. Skrabski Árpáddal. (A Váci egyházmegye kiadványa. Vác, 2007; 2. kiad. 2010 és 2011)
Miért alapvető politikai fogalom a társadalom boldogságérzete? Skrabski Árpáddal. (Valóság, 2008)
Közösség, társadalmi tőke, bizalom. (Lélegzet, 2008)
Egészségügyi dolgozók munkaügyi stresszállapota és társas támogatottsága. Többekkel. (Nővér, 2008)
A társadalmi tőke népegészségügyi jelentősége az Európai Szövetség a Depresszió ellen program hazai tanulságai. Többekkel. (Magyar Epidemiológia, 2008)
A bizalom, mint a társadalmi tőke központi jellemzője. Skrabski Árpáddal. (Vigilia, 200008)
Öngyilkossággal kapcsolatos ismeretek, attitűdök a magyar lakosság és a segítő foglalkozású szakemberek körében. Hajnal Ágnessel, Susánszky Évával. (Psychiatria Hungarica, 2008)
Hogyan teremthető politikai közösség egy individualista társadalomban? Skrabski Árpáddal. (Századvég, 2008)
Az esélyerősítés magatartástudományi modellje. (Magyar lelkiállapot. 2008. Szerk. is. Bp., 2008)
A lelki egészség epidemiológiai, pszichofiziológiai vizsgálata és a lelki egészségmegőrzés lehetőségei. Többekkel. (Népegészségügy, 2009)
Öngyilkossági magatartás, az öngyilkossággal kapcsolatos lakossági ismeretek és attitűdök a Hungarostudy felmérések tükrében. Többekkel. (Népegészségügy, 2009)
Miért halnak meg idő előtt a magyar férfiak? Skrabski Árpáddal. (Neuropsychopharmacologia Hungarica, 2009)
A nevelésszociológia alapjai. Személyesség, szolidaritás, társadalmi azonosságtudat. (A Váci egyházmegye kiadványa. Vác, 2009)
Nők és férfiak egészségi állapota Magyarországon. Skrabski Árpáddal. (Szerepváltozások. Jelentés a nők és a férfiak helyzetéről. Szerk. Nagy Ildikó, Pongrácz Tiborné. Bp., 2009)
Mitől szoronganak a magyar férfiak? A férfi nemi szerep stresszjellegzetességei. Susánszky Annával, Susánszky Évával. (Lege Artis Medicinae, 2009)
Pszichoszociális tényezők mint rizikófaktorok. (Háziorvosi Továbbképző Szemle, 2010)
A gender-kutatások népegészségügyi és demográfiai jelentősége. – A házastársi stressz prediktorai férfiak körében. Többekkel. – Magas vérnyomás vagy depresszió? Rossz házasságban másképp betegek a férfiak és másképp a nők. Többekkel. – Nemi különbségek a stressz szintjében és a pszichoszociális jólét mutatóiban. Többekkel. (Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 2010)
„Fiúk mint áldozatok”, avagy a gyermekkori bántalmazás lehetséges népegészségügyi következményei. Többekkel. (Lege Artis Medicinae, 2011)
Ember–környezeti játékelméleti modell. Prékopa Andrással. (Magyar Tudomány, 2011)
Boldogság, egészség, betegség. (Értetek. Életmód, San Marco Szabadegyetem, tudomány, egészség, társadalom, erkölcs, közösség. Szerk. Bogdán Éva. (Bp., 2011)
Epigenetika, epidemiológia és magatartásorvoslás. A társadalmi változások hatása a mentális fejlődésre és az egészségi állapotra. (Magyar Tudomány, 2012).
Irodalom
Irod.: Ki kicsoda a hírközlésben? (Szekszárd, 1994)
Katolikus világiak a magyar közéletben. Szerk. Huszthy Ádám. (Bp., 2000)
Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004)
Beteg társadalom, egészséges nemzet. A társadalom gyógyítása. K. M. orvos-pszichológussal beszélget Mezei Károly. (Magyarnak lenni. Bp., 2009)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. (Bp., 2010)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 2012. ápr. 4.)
Pikó Bettina: K. M. (Magyar Pszichológiai Szemle, 2012)
Túry Ferenc: K. M. (Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 2012)
Andrásfalvy Bertalan: K. M. (Honismeret, 2012)
Skrabski Fruzsina: K. P. (Óvodai Nevelés, 2012)
Jót s jól! Táplálkozás és életmód. In memoriam K. M. A Százak tanácsa konferenciája, Keszthely, 2012. máj. 11–12. Szerk. Szíjártó István. (Bp., 2012 és bőv. utánnyomás 2012)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2016
