Herrmann Emil Gusztáv
bányamérnök, kohómérnök
Hermann Emil
Született: 1840. november 13. Dognácskabánya, Krassó-Szörény vármegye
Meghalt: 1925. április 22. Budapest
Temetés: 1925. április 24. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Bánsági evangélikus családból származott. Testvére: Herrmann Hugó (1857–1937) kohómérnök. F: Bella Franciska. Fia: Herrmann Miksa (1868–1944) gépészmérnök, ny. r. tanár, politikus, miniszter. Unokatestvére: Herman Ottó etnográfus, muzeológus.
Iskola
Ösztöndíjjal a bécsi műszaki főiskolán, a József Polytechnikumban és a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián tanult (1858–1863), Selmecbányán bánya- és kohómérnöki okl. szerzett (1863).
Életút
A szélaknai gépészeti felügyelőség mérnöke (1863–1865), a leobeni Bányászakadémia tanársegéde (1865–1869). A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia Matematika Tanszékének tanársegéde (1869–1872), az Elemző Erőműtani és Szilárdságtani Tanszék ny. rk. (1872–1884), ny. r. tanára és a Tanszék vezetője (1884–1890), az Általános és Vasgyári Géptani Tanszék ny. r. tanára és a Tanszék vezetője (1890–1901). Bányatanácsos (1889–1894), főbányatanácsos (1894-től).
Gázok termodinamikai vizsgálatával, mechanikai és szilárdságtani kutatásokkal foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a vízoszlopos gépek, a hengersorok, a gőzgépek, az aknakötelek méretezési módszerének fejlesztése terén, elsőként dolgozott ki szakszerű eljárást a hengerlési erők kiszámítására. A telített vízgőzök elmélete terén megalkotta az ún. Herrmann-féle ellenállás elvet, amely a gőznyomást a hőmérséklet függvényében fejezte ki. Csőedények és lemezek szilárdságával kapcsolatos mérései is értékesek.
Német anyanyelvű volt, felnőtt korában, Nagykőrösön tanult meg magyarul. Selmecbányán, az Akadémián már az elsők között tartott magyar nyelvű előadásokat (tantárgyai az ábrázoló geometria és az erdészeti erőműtan voltak); jóllehet első dolgozatait még német nyelven írta, és később is gyakran közölt német nyelvű szakmai közleményeket. A Technikai mechanika (1885) és a Szilárdságtan (1894) c. munkái a magyar műszaki mechanikai szakirodalom olyan klasszikusai, amelyekkel sokat tett a magyar nyelvű műszaki szaknyelv megteremtéséért. Élete nagy részét Selmecbányán töltötte, az összeomlás után Budapesten telepedett le. Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben – fiával közös sírban – nyugodott. A közös sírt felszámolták! Bronz mellszobra a Miskolci Egyetem aulájában áll (Markup Béla alkotása, 1930).
Emlékezet
Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) alapító tagja (1894-től).
Főbb művei
F. m.: Analytische Bestimmung der Abmessungen von Walzwerksbestandtheilen. (Berg- und Hüttenmännisches Jahrbuch, 1867)
Egyes hengerű, egy irányban forgató vízoszlop gépekről. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1868)
Vaslemez-tengely vízi kerék számára. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1871)
Formel für die Spannkraft gesättigter Dämpfe. (Sitzungsberichte der k. k. Akademie der Wissenschaften, 1871)
A fogaskerekek fogainak szerkesztése és meghatározása. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1872)
A szállító bányagépek, a forgó, a vízemelő és fúvógépek lendítőkerekének meghatározása szerkesztés útján. (A Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye, 1873)
Adatok a telített vízgőznek erőműtanához. (A Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye, 1872)
A telített vízgőznek állapotbeli változásai. (A Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye, 1874)
Számtolóka. 1–5. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1874; és külön: 1879; 2. kiad. 1897)
Vollständige Theorie des gesättigten Wasserdampfes, Nachweisung des Nutzens des Dampfendes. (Zeitschrift des Österreichische Ingenieur- und Architectenvereins, 1875)
Dr. Zeuner és Fliegner kísérletei a gázok kifolyásáról. (A Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye, 1876)
Über die specifische Wärme und wahre Wärmekapacität der Körper. (Annalen der Physik und Chemie, 1876)
Über den Ausfluss der permanenten Gase. (Zeitschrift des Österreichische Ingenieur- und Architectenvereins, 1876)
Über den Ausfluss des erhitzten Wassers. (Zeitschrift des Österreichische Ingenieur- und Architectenvereins, 1877)
A bányamérési huzagok kiszámítása és hibái. 1–4. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1878)
Az injector elmélete. (A Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye, 1878; németül és angolul is)
A pulsométer elmélete. 1–2. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1879)
Compendium der mechanischen Wärmetheorie mit besonderer Berücksichtigung der Bedürfnisse der Maschinen. (Berlin, 1879)
A számtolóka. (1–2. kiad. Berlin, 1879)
A De Saint Venant-féle feladat teljes megoldása. (Akadémiai Értesítő, 1881; németül: Theorie der Kall’schen Pulsators, Vollständige Lösung des De-Saint-Venant’schen Problemes. Zeitschrift des Österreichische Ingenieur- und Architectenvereins, 1881)
A hajtóművek átruházásáról sűrített levegővel. Farbaky Istvánnal. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1882)
Die Torsions-Spannung regelmässiger Vielecke. (Zeitschrift des Österreichische Ingenieur- und Architectenvereins, 1883)
Az épszögű négyszögben támadó nyírő feszültségek. – A szabályos sokszög keresztmetszetű prizmacsavaró szilárdsága. (A Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye, 1883)
A szabályos-sokszög keresztmetszet prizma csavaró szilárdságáról. (Természettudományi Közlöny, 1884)
Technikai mechanika. Erőműtan. I. köt. Három kőnyomatos rajzzal. (Bp., 1885)
Huzalkötelek kiszámítása. 1–2. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1888)
Berechnung der Förderseile. (Zeitschrift des Österreichische Ingenieur- und Architectenvereins, 1889)
A víznyomás elosztása gerebek orsópadjaira. (Erdészeti Lapok, 1889)
A fogaskerekek kiszámítása. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1889)
A több pengével fűrészelő gépek munkabírása. 1–2. Farbaky Istvánnal. (Erdészeti Lapok, 1894)
Szilárdságtan, tekintettel a gépészet igényeire. Függelékül: A tehetetlenségi nyomatékok elmélete és a grafostatika elemei. A szöveg közé nyomott 168 ábrával. (Bp., 1894; és külön: 1894)
Új eljárás a meridián meghatározására a nap megfigyelése útján. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1896)
Adatok a kazánfűtés elméletéhez. 1–2. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1898).
Irodalom
Irod.: Kövesi Antal: H. E. emlékezete. (A magyar kir. Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola Évkönyve, 1924/25)
Kövesi Antal: H. E. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1925)
Pattantyús Á. Imre: Erinnerung an Emil Herrmann. (Mitteilungen Sopron, 1929)
Schivetz Ferenc: H. E. emlékezete. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1930)
Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók. (Bp., 1958)
Terplán Zénó: H. E. (Természet Világa, 1973)
Terplán Zénó: H. E. (Műszaki nagyjaink. V. köt. Bp., 1981)
Csáky Károly: Jeles elődeink. 130 kisportré az egykor Hontban tevékenykedő neves személyekről. (Dunaszerdahely, 2002)
Csáky Károly: Híres selmecbányai tanárok. (Dunaszerdahely, 2003)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013