Herrmann Miksa
politikus, gépészmérnök
Hermann Miksa
Született: 1868. október 30. Selmec, Hont vm
Meghalt: 1944. április 28. Budapest
Temetés: 1944. május 4. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Herrmann Emil (1840–1925) bánya- és kohómérnök, ny. r. tanár, Bella Franciska. F: Pécsváry Hedvig. Fia: vitéz Pécsváry-Herrmann Miksa (1898–1945) gépészmérnök és Herrmann Gábor.
Iskola
Középiskoláit magánúton, Körmöcbányán és Szegeden végezte, a Szegedi Főreáliskolában éretts. A bécsi műszaki egyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1893).
Életút
A bécsi műszaki egyetem tanársegéde (1893–1894), a bécsi Schultz és Goebel cég mérnöke és az Osztrák–Magyar Államvasút Társaság resicabányai egységének konstruktőre (1894–1899). A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia, ill. a Bányászati és Erdészeti Főiskola Általános és Vasgyári Géptani Tanszék ny. rk. (1889–1900), ny. r. tanára (1900–1911); a Tanszék vezetője és a Főiskola rektora (1906–1908). A József Műegyetem, ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Gépszerkezettani Tanszék ny. r. tanára (1911–1940); közben a Gépészmérnöki Kar dékánja (1917–1921) és az Egyetem rektora (1933–1934).
A kormányzó Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP), az Egységes Párt (EP) programjával nemzetgyűlési (Sajószentpéter, 1920–1926), ill. országgyűlési képviselő (Sopron, 1927–1935). A Bethlen-kormány kereskedelemügyi minisztere (1926. okt. 15.–1929. aug. 31.). A Talbot Centrale elnök-vezérigazgatója (1929-től).
Bányaipari gépészettel, gépszerkezettannal foglalkozott, úttörő munkát végzett a vas hengerlési munkájának matematikai vonatkozásai terén. Nemzetközileg is kiemelkedik a Gépelemek (1924) c. műve, amelyik az első magyar nyelvű géptani egyetemi tankönyv. Szemléleti módja még ma is iránymutató, rendszerezésével világviszonylatban is kiemelkedő alkotás. Szakirodalmi munkásságában a modern magyar gépészeti szaknyelv megteremtője. Komoly munkásságot fejtett ki továbbá a magyarországi energiahordozók – kőszén, kőolaj, földgáz – feltárásában. Miniszterként jelentős eredményeket ért el a hazai közúti hálózat korszerűsítése és a magyar államvasutak villamosítása terén, a dunántúli országos villamosítási terv megvalósítója. Nevéhez fűződik a bánhidai hőerőmű megépítését biztosító ún. Talbot-szerződés.
Emlékezet
Élete nagy részét Selmecbányán töltötte, az összeomlás után Budapesten telepedett le. Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben – apjával közös sírban – nyugodott. A közös sírt felszámolták! Bronz mellszobra a Miskolci Egyetem Gépelemek Tanszékén látható.
Elismertség
A Magyar Szabványosítási Bizottság (1921–1923), a Magyar Mérnök- és Építész Egyesület (MMÉE, 1923–1926) és a Magyar Mérnöki Kamara elnöke (1924–1926).
Elismerés
Az MMÉE Hollán-díja (1912).
Főbb művei
F. m.: Riedler új könyve és az „Express” szivattyú. 1–2. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1900)
A selmecbányai magyar kir. Ferenc József-aknai elektromos vízemelőtelep. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1904)
A földgáz az észak-amerikai Egyesült Államokban. H. M. előadása. 1–2. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1910 és külön: Bp., 1910)
A földgáz termelése, vezetése és értékesítése. 1–2. Az MMÉE Hollán-díjjal kitüntetett dolgozata. (A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1911 és külön: Bp., 1911)
A szíjhajtás elmélete. (Bp., 1914)
Tárcsás és kettősfalú dugattyúk falvastagsága. 1–2. – A dugattyúgyűrűk kiszámításához. (A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1915)
A többirányú igénybevétel kérdéséhez. 1–2. (A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1916)
Emelőgépek. H. M. előadásai nyomán írta Pattantyús-Ábrahám Géza. (Bp., 1921)
Szénellátásunk problémái. (A Szénipari Szövetség Könyvtára. 1. Bp., 1923)
A tagosítás reformjáról. Thoma Frigyessel. (A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1923)
Gépelemek. Bevezetés a gépek szerkezettanába, a mechanikai jelenségek különös figyelembe vételével. 524 szöveg közé nyomott fekete–fehér ábrával, két rajzmelléklettel és számos táblázattal. (Bp., 1924)
Példák az alkalmazott mechanika köréből. (Technika [folyóirat], 1930 és külön: Bp., 1930).
Irodalom
Irod.: Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Terplán Zénó: H. M. (Műszaki nagyjaink. V. köt. Bp., 1981)
Péter László: A szegedi főreáliskola elődei és utódai. (Szeged, 1989)
Csáky Károly: Híres selmecbányai tanárok. (Dunaszerdahely, 2003)
Bölöny József: Magyarország kormányai. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004). *Lexikonok eltérő születési helye: Selmecbánya!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
