Kucsera György
állatorvos
Született: 1919. október 8. Budapest
Meghalt: 1997. január 26. Budapest
Család
Sz: Glancz Berta. Apja a Közvágóhíd állatorvosa volt. Nős, f: a Vastömegcikkértékesítő Vállalat áruforgalmi előadója volt. Három gyermekük született.
Iskola
Budapesten reálgimnáziumban éretts. (1937), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mezőgazdasági és Állatorvosi Karán állatorvosi okl. (1942), állatorvos-doktori okl. szerzett (1943), húsvizsgáló szakállatorvosi (1947), állatorvosi tiszti vizsgát tett (1948), élelmiszer-higiénikus szakképesítést szerzett (1949). Az állatorvos-tudományok kandidátusa (1957), doktora (1977).
Életút
A bp.-i Vágóhíd húshigiénikus gyakornoka (1942), a mezőgyáni uradalom állatorvosa (1942–1944); közben Borban munkaszolgálatos (1942. dec.–1944). A Pécsi Vágóhíd állatorvosa (1944. nov.–1945. jan.), Pécs város állatorvosa (1945. jan.–1947. júl.), a bp.-i Közvágóhíd húsvizsgáló szakállatorvosa és a vágóhídi laboratórium vezetője (1947–1953). Az Állategészségügyi Intézet igazgatója (1953. febr.–júl.), egyúttal a Közvágóhídi Állatorvosi Hivatal vezetője (1949–1951). Az Állatgyógyászati Oltóanyagellenőrző Intézet laboratóriumvezető állatorvosa (1953. júl.–1956), uo. a Bakteriológiai Osztály vezetője (1956–1971), az Intézet igazgatója (1971–1981), nyugdíjas tud. tanácsadója (1981-től).
Élelmiszer-higiéniával, elsősorban húshigiéniai kutatásokkal foglalkozott. Jelentős szerepet játszott a magyarországi korszerű laboratóriumi húsvizsgálati módszerek kidolgozásában, elterjesztésében, ill. továbbfejlesztésében. Kezdeményezésére valamennyi magyarországi vágóhíd mellett felállítottak húsvizsgáló laboratóriumokat. Kidolgozta a borsókás húsok fogyasztásra alkalmassá tételét gyorsfagyasztással, Magyarországon elsőként írt le staphylococcus okozta ételmérgezést. Jelentős eredményeket ért el a sertésbetegségek, elsősorban a sertésorbáncot okozó baktériumtörzsek vizsgálata, ill. az orbánc elleni vakcina hatékonysági vizsgálata terén.
Az MTA Állatorvos-tudományi Bizottsága tagja (1973-tól). A Magyar Állatorvosok Társaság vezetőségi tagja (1964–1967 és 1973-tól); a Magyar Mikrobiológiai Társaság tagja (1951-től). Az Országos Állategészségügyi Tanács tagja (1971-től).
Emlékezet
Munka Érdemrend (bronz, 1969).
Főbb művei
F. m.: Sarcoma parviglobocellulare sertés mellüregében. (Állatorvosi Lapok, 1942)
A sertéstüdő kazánvízzel történő szennyeződése. Egy. doktori értek. (Bp., 1943)
Lymphosarcomatosis sertésben. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1947)
Állati élősködők okozta vágási veszteség. Bodrossy Leóval. – Hús gyorsfagyasztása mélyhűtéssel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1948)
A bakteriológiai húsvizsgálata gazdasági jelentőségéről. – A Salmonella Suipestifer Kunzendorf előfordulása bakteriológiai húsvizsgálat során. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1949)
Baktériumtenyésztés és identifikálás mikropipettákban. – Staphylococcus okozta élelmiszermérgezés. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1950)
A Salmonella Suipestifer Kunzendorf mérgező anyagainak jelentősége húsvizsgálati szempontból. Takács Jánossal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1951)
Borsókás hús közfogyasztásra alkalmassá tétele gyorsfagyasztással. – Paratyphus esetek a húsvizsgálatban. – Salmonella-csoportba tartozó baktériumok kimutatása és néhány érdekesebb Salmonella-lelet. Takács Jánossal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1952)
Húsmérgező – Salmonella – baktériumok előfordulása vágóállatok szervezetében, különös tekintettel a sertésben fellelhető viszonyokra. (Állatorvosi továbbképzés, 1952)
Adatok a Salmonella-csoportba tartozó baktériumok százalékos előfordulásához egészséges vágóállatok májában. – A pácolt húsból készült húskészítmények elszíneződése. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1953)
Újabb adatok baktériumok mikropipettában való eltartásához. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1954)
Kísérletek húskészítmények százalékos húsösszetételének meghatározására precipitációs próbával. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1954; németül: Acta Veterinaria, 1955)
Ibolyántúli sugarak hatása a sertésorbánc elleni szérumok védőértékére. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1956)
Az orbáncbaktérium hordozás és a baktériumhordozókból kitenyésztett orbánctörzsek biológiai sajátságainak vizsgálata csapadékos vakcinával immunizált sertésállományban. Kand. értek. (Bp., 1956; kivonatosan: MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1958)
Típusspecifikus ellenanyagok hatása sertésorbánc-baktériumtörzsek egyes tulajdonságaira mesterséges táptalajon. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1957)
Kísérletek sertésorbánc elleni szérum csírátlanítására ibolyántúli sugarakkal. – Sertésorbánc elleni csapadékos vakcina értékmérése sertésen, a fertőzés intradermális titrálásával. – A sertésorbánc elleni szérum hatékonysági vizsgálata. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1959)
Infektionsversuche mit Mandelskarifikation zur Herbeiführung von Schweinerotlauf. Bognár Károllyal. (Acta Veterinaria, 1959)
Kísérletek a sertésorbánc elleni szérum értékmérésére sertésen intradermális fertőzéssel. – Kísérletek a sertésorbánc-ellenanyagok kimutatására új szerológiai próbával. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1960)
Sertésorbáncbaktérium-törzsek vizsgálata precipitációs próbával, különböző antigénkivonási módszerek mellett. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1961)
Kristályibolya-vakcinák összehasonlító hatékonysági vizsgálata. Többekkel. – Sertésorbánc-levestenyészetek virulenciájának titrálását befolyásoló egyes tényezők vizsgálata. – Halakból izolált új szerotípusú sertésorbánc-baktériumtörzs. – A sertésorbánc elleni csapadékos vakcina által kiváltott immunitás tartósságának és a vakcina eltarthatóságának vizsgálata. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1962)
A sercegő üszök elleni vakcina hatékonysági vizsgálata. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1963)
Comparative Studies on the Potency of Different Crystial Violet Swine Fever Vaccine Batches. Többekkel. – Erysipelothrix rhusiopathiae Stamme eines neuen Serotype und ihre Bedeutung in der Serodiagnostik der Rotlaufbakterien. (Acta Veterinaria, 1964)
Újabb szerotípusú Erysipelothrix rhusiopathiae törzsek és azok jelentősége az orbáncbaktériumok szerodiagnosztikájában. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1964)
Vizsgálatok az Aujeszky-féle betegség elleni csökkent virulenciájú vakcinával. Bognár Károllyal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1965)
Liofilizált és folyékony Aujeszky-vakcina összehasonlító hatékonysági és immunitástartóssági vizsgálata. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1966)
A Pasteurella multocida szerotípusainak meghatározása kettős agargéldiffúziós precipitációs próbával. (Az Állatgyógyászati Oltóanyagellenőrző Intézet Évkönyve. 1963–1967. Bp., 1967)
Különféle termelési módszerekkel készült hazai száj- és körömfájás elleni vakcinák hatékonyságának összehasonlító vizsgálata. Környei Istvánnal, Szent-Iványi Tamással. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1967)
Kubában izolált sertésorbánc-baktériumtörzsek szerotípusának meghatározása. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1969)
Adatok a száj- és körömfájás elleni vakcina hatékonysági vizsgálatakor az immunizált állatokon esetenként észlelt lázas hőemelkedés megítéléséhez. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1970)
Kísérletes a sertés aktív immunizálására a ragadós száj- és körömfájás ellen. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1970; angolul: Acta Veterinaria, 1971)
További új szerotípusok kimutatása különböző eredetű Erysipelothrix rhusiopathiae törzsekben. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1971)
Külföldi és hazai különleges szerotípusú sertésorbánc-baktériumtörzsek összehasonlító vizsgálata. – Tömeges lúdelhullás sertésorbánc következtében. Többekkel. – Különböző módszerrel termelt sercegő üszök elleni vakcinák összehasonlító hatékonysági vizsgálata. Bernáth Sándorral. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1972)
A sertés ragadós száj- és körömfájás elleni immunizálása. Belák Sándorral. – Sertésorbánc előfordulása Agapornis-papagájok között. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1973)
Mikromódszer baktériumok szénhidrát-, alkohol- és glükozida-bontóképességének gyors meghatározására. – A sertés hólyagos betegsége – SVD – elleni védekezés. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1974)
Az oltóanyag-ellenőrzésről. (Állategészségügyi és Takarmányozási Közlemények, 1975)
Azonos szerotípuson belüli antigénszerkezeti különbségek szerepe a sertésorbánc-baktériumtörzsek tipizálásakor. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1975)
Nagyüzemi sertésállományok orbáncbaktérium-hordozásának vizsgálata. Gimesi Andrással. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1976)
A sertésorbánc-baktériumok antigénszerkezete, szerotípusai és ezek járványtani jelentősége. Doktori értek. (Bp., 1976)
Közép-Afrikában – Ruandában – izolált Erysipelothrix rhusiopathiae-törzsek szerotípusai. – A ragadós száj- és körömfájás elleni vakcinák hatékonyságának alakulása a tárolás során és antigénkonkurencia esetén. Bernáth Sándorral, Soós Tiborral. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1977)
A típusspecifikus ellenanyagok és antigének jelentősége a sertésorbánc elleni passzív és aktív védelem kialakításában. – A vírusközömbösítési próba – S-index – értékelése a ragadós száj- és körömfájás elleni vakcinák hatékonysági vizsgálata során. Bernáth Sándorral, Soós Tiborral. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1979)
Kényszervágott juhokból izolált sertésorbánc-baktériumtörzsek sajátságai. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1980)
A Pasteurella multocida antigénszerkezete és szerotípusai. – Egyidejűleg alkalmazott Védévac és ragadós száj- és körömfájás elleni vakcina immunogén hatása. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1981)
Sertésorbánc-kutatások az utolsó 10 év szakirodalmában. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1988).
Irodalom
Irod.: Bognár Károly: K. Gy. nyugállományba vonult. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1981)
Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1986)
Bognár Károly–Soós Tibor: K. Gy. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1997)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013