Hirt Géza
állatorvos
                Született: 1895. július 27. Paks, Tolna vármegye        
                        Meghalt: 1957. június 20. Budapest        
                        Temetés: 1957. június 25. Budapest                
        Temetési hely: Rákoskeresztúr
        		        
                
Család
Sz: Hirt Antal hajógyári számtiszt, Kass Mária.
Iskola
Az Állatorvosi Főiskolán állatorvosi okl. (1921), állatorvos-doktori okl. (1922), a kórszövettani vizsgálati módszerek tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1946). Az állatorvos-tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).
Életút
	                 Az Állatorvosi Főiskola Kórbonctani Tanszékének tanársegéde (1922–1926) és a Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvos-tudományi Kara magántanára (1946–1950). A Phylaxia Szérumtermelő Rt. Kórbonctani-kórszövettani Diagnosztikai Osztályának osztályvezető főállatorvosa (1927–1946), az Országos Állategészségügyi Intézet igazgatója (1950–1956).                                    
            Sertések fertőző betegségeivel, elsősorban az Aujeszky-féle betegség, a paratífusz, valamint a fertőző gyomor- és bélgyulladás vizsgálatával foglalkozott. Kórszövettani kutatási alapján nemzetközileg is az elsők között sikerült feltárnia az Aujeszky-féle betegség terjedésének teljes és pontos lefolyását, s ezzel jelentős szerepet játszott a betegség elleni országos védekezés megszervezésében. Állategészségügyi szervezéssel is foglalkozott, számos vidéki állategészségügyi intézet szervezésében vett részt. További kutatási területei: baromfi-, juh- és lóbetegségek szövettani elváltozásainak vizsgálata; szövettani elváltozások vizsgálata a juh- és a sertés idegrendszerében; juhok, lovak és sertések immunbetegségei; fiatal baromfik pneumokimózisa és lovak leptospirózisa. – Budapesten élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik. – Az MTA Állatorvosi Főbizottsága tagja. Az Országos Állategészségügyi Tanács tagja.                                    
            Az Acta Veterinaria és a Magyar Állatorvosok Lapja c lapok szerkesztőbizottságának tagja.                    
Főbb művei
F. m.: A malleines ophthalmo- és intrapalpebralis reakciók alkalmával lezajló kórszövettani elváltozásokról. Állatorvos-doktori értek. is. (Megjelent kivonatosan: Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1923)
 Hyostrongylus rubidus – Hassal és Stiles – mint a sertések gócos gyomorgyulladásának előidézője. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1927)
 A sertésorbánc bacillusok virulentiája. Köves Jánossal. – A cavernoma átmeneti alakjához hasonló elváltozás madár májában. (Állatorvosi Lapok, 1927)
 Tüdőanthrax szopós malacban. (Állatorvosi Lapok, 1929)
 Bacillus suipestifer okozta endocarditis verrucosa. Sever Józseffel. (Állatorvosi Lapok, 1930)
 A lépinfarktusok kórjelző értéke sertéspestisnél. (Állatorvosi Lapok, 1932)
 Adatok a sertéspestisvírus típusának egységességéhez. – Foszformérgezés sertéseknél. (Állatorvosi Lapok, 1933)
 Az Aujeszky-betegség, mint kiterjedt járvány sertések közt. 1–2. Köves Jánossal. 8 táblával és 25 ábrával. (Állatorvosi Lapok, 1934 és külön: Bp., 1934)
 Adatok a szopós malacok Aujeszky-féle betegségéhez. (Állatorvosi Lapok, 1935)
 Szöveti elváltozások a kifejlett sertés, a szopós malac és a juh középponti idegrendszerében Aujeszky-féle betegség esetén. 1 táblával. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1936 és külön: Bp., 1936)
 Lymphás leukaemia sertésben. (Állatorvosi Lapok, 1936)
 A malacok himlőszerű bőrkiütésével egyidejűleg észlelhető gyomorelváltozásról. 1 táblával. – Az Aujeszky-féle betegség vírusát közömbösítő virulicid savókról. (Állatorvosi Lapok, 1937)
 A sertéspestis és az Aujeszky-féle betegség ragályanyagának röntgenellenállósága. 1 táblával. (Állatorvosi Lapok, 1939)
 Sertésvírussal hyperimmunizált sertések lép-, máj- és nyirokcsomójában található szöveti elváltozások, különös tekintettel a reticuloendothel sejtekre. – A sertéspestis és az Aujeszky-féle betegség ragályanyagának röntgenellenállósága. (Állatorvosi Lapok, 1939)
 Kórbonctani elváltozások a Voldagsen-típusú sertésparatyphus esetén. 1 műmelléklettel. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1940 és külön: Bp., 1940)
 Milyen kórbonctani elváltozásokat találtam baromfipestis esetén? – A sertések vérömléses, álhártyás bélgyulladása. Hegyeli Zoltánnal. – Fertőzési és immunizálási kísérletek az Aujeszky-féle betegség ragályanyagával. – Az Aujeszky-féle betegségnél a fertőzés helyétől függ a középponti idegrendszer vírustartalma. (Állatorvosi Lapok, 1942)
 Penészgomba okozta tömeges megbetegedés fiatal libák és pulykák között. A pneumomykosis. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1944)
 Kórszövettani vizsgálatok jelentősége. Magántanári próbaelőadás. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1946)
 A sertések fertőző gyomor- és bélgyulladásának kórjelzése és kórszövettana. – Egységes-e immunbiológiai szempontból a sertéspestis vírusa? Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1950)
 Adatok a sertés fertőző gyomor- és bélgyulladásának oktanához. Csontos Józseffel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1951)
 Diagnose et histopathologie de la gastro-entérite infectieuse des porcs. (Acta Veterinaria, 1951)
 Vizsgálatok a sertés fertőző gyomor- és bélgyulladásának gyógyítására. Csontos Józseffel, Héjj Lászlóval. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1953)
 Pathologische Veränderungen im Ovarium und Uterus in der Hipophyse und Nebenniere unfruchtbarer Binder. Széky Antallal. (Acta Veterinaria, 1954)
 A sertések ún. gyomorbél-oedemájának vagy vibrio-dysenteriájának előfordulása hazánkban. Erdős Jánossal, Szabó Istvánnal. – A megszokottól eltérő jellegű baromfipestis-járványok. Hodosy Józseffel, Sályi Gyulával. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1955)
 Listeriák okozta agyvelőgyulladás juhokban. Sályi Gyulával. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1956)
 A lovak leptospirosisa hazánkban. Kasza Lajossal, Kemenes Ferenccel. – Adatok a hazai ló-leptospirosis gyógykezeléséhez. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1957).
Irodalom
Irod.: Meghalt H. G. kandidátus. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1957)
 Héjj László: H. G. egyetemi magántanár, az állatorvos-tudományok kandidátusa. (Magyar Állatorvosok Lapja különszáma, 1978)
 Mészáros M. János: Az állatorvos-képzés 1818-tól 2004-ig elhunyt tanárainak és előadóinak sírjai. (Bp., 2007)
 Kótai István: Ötven éve hunyt el H. G., az Országos Állategészségügyi Intézet egykori igazgatója. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2008)
        Szerző: Kozák Péter
        Műfaj: Pályakép
        Megjelenés: nevpont.hu, 2013