Hittrich Ödön
pedagógus, klasszika-filológus
Született: 1865. március 9. Újszőny, Komárom vármegye
Meghalt: 1950. január 24. Budapest
Család
Felvidéki eredetű régi evangélikus családból származott. Sz: Hittrich Károly kereskedő, Brengel Alojzia (1825–1909). Öten voltak testvérek, ő volt a legfiatalabb. Testvére: Hittrich Lajos, Hittrich Viktor és Hittrich Sándor, ill. Hittrich Emma. F: Krausz Adél. Leánya: Hittrich Adél és Révész Alfrédné Hittrich Erzsébet.
Iskola
Elemi és középiskoláit Komáromban és Pozsonyban végezte, a pozsonyi evangélikus főgimnáziumban éretts. (1883), a budapesti tudományegyetemen latin–görög szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1888).
Életút
A hajdúböszörményi gimnázium helyettes tanára (1888–1891), a selmecbányai gimnázium r. tanára (1891–1893), a budapesti ágostai hitvallású evangélikus főgimnázium (= fasori evangélikus gimnázium) r. tanára (1893–1914), igazgatója (1914–1928). Tankerületi főigazgató (1922-től).
Klasszika-filológusnak készült, tudományos pályafutásának kezdetén több értékes dolgozatot írt az Anakreónt követő középkori keresztény görög költők munkásságáról. A legendás hírű budapesti fasori evangélikus gimnázium tanáraként, majd igazgatójaként később érdeklődése elsősorban a latin nyelv rendszeres és módszeres oktatásának kérdései felé fordult. Számos latin és görög nyelvkönyvet, szótárat, olvasó- és gyakorlókönyvet írt és szerkesztett, görög és római régiségtankönyvet írt. Tankönyvein generációk nőttek fel, népszerű stílusban megírt ismeretterjesztő segédkönyveit évtizedeken át forgatták. Magyarországon az elsők között foglalkozott a modern, vizuális nyelvtanítás pedagógiai kérdéseivel. Iskolatörténeti tevékenysége is értékes: feldolgozta a fasori evangélikus gimnázium történetét.
Magyar Örökség Díj (posztumusz, 2002).
Főbb művei
F. m.: Középkori görög anakreontikusok. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1888)
Leo Magister Anakreontikájához. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1888)
Az anakreoni dalokhoz. – Középkori görög keresztény anakreontikusok. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1889)
A Kyrenei Synesius hymnusai. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1891)
Adnotationes in Luciani peregrinum. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1894)
Megjegyzések Lucianushoz. (A budapesti ág. ev. főgymnasium értesítője, 1894)
C. Sallustii Crispi Bellum Jugurthinum. Sajtó alá rendezte, a kísérő tanulmányt írta. 1 térképpel. (Jeles Írók Iskolai Tára. 51. Bp., 1896; 3. kiad. 1911)
Latin gyakorlókönyv. A gymnasiumok 3. és 4. osztálya számára. Írta Holzweiszig Frigyes nyomán. (Bp., 1896)
Szemelvények C. Julius Caesar de bello Gallico c. művéből. Sajtó alá rendezte, a kísérő tanulmányt írta. 1 térképpel. (Jeles Írók Iskolai Tára. 65. Bp., 1899; 2. kiad. 1904)
Latin nyelvtan. A gymnasiumok számára. I–II. köt. I. köt. Alaktan. II. köt. Mondattan. (Bp., 1900–1902; 3. kiad. 1907; 4. kiad. 1909; 5. kiad. 1911 és 1924; a két kötet egyben, szerk. Kliment Jenővel. Bp., 1929, 1937 és 1941)
Latin olvasó- és gyakorlókönyv. A gimnáziumok 1., 2., 3. és 4. osztálya számára. I–IV. köt. (Bp., 1900; 2. kiad. 1906; 3. kiad. 1907; 4. kiad. 1912; 5. kiad. 1926; átd. új kiad. Átd. Gaál László és Máthé Elek. Bp., 1935)
Latin szókönyv. Gimnáziumi tanulók számára. (Bp., 1909; 2. kiad. 1923; 3. kiad. 1930)
Római régiségek. Gimnáziumi tanulók számára. (Bp., 1910; 2. kiad. 1914; 3. kiad. 1920; 4. kiad. 1923; 6. kiad. 1928; 7. kiad. 1941)
Epidauros. 4 táblával. (A budapesti ág. ev. főgymnasium 1910/11. évi értesítője. Bp., 1911)
Görög régiségek. Iskolai segédkönyv gimnáziumi tanulók számára. (Bp., 1912)
Palaestra latina. Latin gyakorlatok segédkönyve. Gimnáziumi tanulók számára. (Bp., 1920)
Deák téri épületeink múltja. (Bp., 1922)
A Budapesti Ágostai Hitvallású Főgimnázium első száz esztendejének története. Monográfia. Bibliofil, számozott kiadás. Ill. Dobozyné Serédi Katalin. (Bp., 1923)
A Budapesti Ágostai Hitvallású Főgimnázium százéves jubileumának emlékkönyve. 1823–1923. Összeáll. (Bp., 1923)
Görög szókönyv. Iskolai segédkönyv gimnáziumi tanulók számára. (Bp., 1925)
Schedius emlék. A Budapesti Ágostai Hitvallású Főgimnáziumban 1925. máj. 22-én, pénteken, az iskola alapítójának, Schedius Lajosnak emlékezetére tartott hálaünnepén felolvasott beszéd. Felolvasta H. Ö. (Bp., 1925)
Böhm emlék. A Budapesti Ágostai Hitvallású Főgimnáziumban 1928. jún. 28-án Böhm Károly emlékezetére állított szobormű felavatási ünnepének emlékkönyve. Szerk. (Bp., 1928)
Az aszódi falfestmények. 1 táblával. (A Luther Könyvtár és Múzeum füzetei. 14. Bp., 1930)
Mariska német képeskönyve. Ebből mindenki játszva tanulhatja meg a der–die–das használatát. Német főnevek tréfás rajzokkal. Rajzolta Somfay István. (Bp., 1933; 2. kiad. 1940)
A selmeczbányai evangélikus lyceum története. (Selmeczbányaiak emlékkönyve. Bp., 1936)
Látásbeli – vizuális – módszertani problémák. A der–die–das tanítása rajzok segítségével. (A tanítás problémái. 23. Bp., 1939)
Der–die–das. Kiegészítő szójegyzék Mariska német képeskönyvéhez. Összeáll. (Bp., 1942)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
