Hermann Adolf
orvos
Született: 1837. február 5. Paks, Tolna vármegye
Meghalt: 1874. január 5. Budapest
Temetés: 1874. január 7. Pest
Temetési hely: Izraelita Temető
Család
Szegény, sokgyermekes ortodox vallású zsidó családból származott, szülei nyomdásznak szánták. Sz: Hermann Mihály kiskereskedő. F: 1861-től Kohn Regina.
Iskola
Miután családjával a fővárosba költözött szülővárosában megkezdett elemi iskolai tanulmányait Budán és Pesten, a piarista gimnáziumban folytatta (a zsidók közül az elsők között!, az 1850-es években), magánúton éretts. (1854). Az orvosi tanulmányait a pesti és a bécsi egyetemen hallgatta (1854–1860); Bécsben orvostudori okl. (1859) és sebész- és szülészmesteri képesítést (1860), a pesti tudományegyetemen a gége- és mellbetegségek tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1869).
Életút
A bécsi közkórház segédorvosa (1860–1861), visszatért Pestre, ahol a Pesti Kórodában Balassa János tanársegéde (1861–1866). A pesti, ill. 1873-tól a budapesti izraelita kórház első orvos (= főorvosa, 1866–1874). A pesti tudományegyetem magántanára (1869–1874).
Mellkas- és gégesebészettel foglalkozott. Magyarországon ő alkalmazta először a gyógyszerek bőr alá fecskendezésének módszerét, valamint írásaiban fontos szerepet vállalt a gégetükrözés eljárásának magyarországi meghonosításában (A gégetükrészet, különös tekintettel az orvosi gyakorlatra, 1866). A kolerának különböző kuruzslásokkal, ráolvasásokkal való hatástalan „gyógyítása” miatt élete utolsó éveiben érdeklődése a kor e pusztító járványa felé fordult (Die Diagnose der Cholera, 1873). Dolgozataiban határozottan fellépett az 1860-as–1870-es évek divatos kuruzslóinak tudománytalan és súlyos, életveszélyekkel járó eljárásai ellen. Különösen nagy vihart kavart a kuruzslónő Regina Dal Cin asszony nyilvános leleplezése és megszégyenítése.
Hermann Adolf volt valószínűleg az első magyar zsidó vallású magántanár! Pesten élt és tevékenykedett, a pesti izraelita temetőben nyugszik. Halála után arcképét tanítványai kőnyomatban is kiadták, „olajfestésű képét” a budapesti izraelita kórházban helyezték el (1875. jún. 13-án). Arcképe a Hajnal Albumban (4. kiad. Bp., 1873) látható.
Főbb művei
F. m.: A gégetükrészet, különös tekintettel az orvosi gyakorlatra. Monográfia. Egy fametszettel és kőre vésett táblákkal. Aranyozott gerincű félbőrkötésben. (Pest, 1866)
Zur hypodermatischen Injection. (Medizinischen Wochenschrift, 1866 és külön: Wien, 1866)
Klinische Beiträge zur Erkenntniss und Behandlung schwerer Krankheitsfälle. (Wien, 1868)
A gégehabarcsok és ezeknek műtéti módjairól. (Magyar orvosok és természettudósok munkálatai, 1868)
Frau Dal Cin und ihr Berichterstatter dr. v. Heinrich in Ofen. Eine kritische Besprechung. (Allgemeiner Wiener Medizinischen Zeitung, 1871 és külön: Wien, 1871)
Die Diagnose der Cholera. Eine Studie. (Allgemeiner Wiener Medizinischen Zeitung, 1873 és külön: Wien, 1873).
Irodalom
Irod.: Rózsay (Rosenfeld) József: Emlékbeszéd, melyet néhai Grósz Fülöp és H. A. volt kórházi főorvosok fölött arczképeik 1875. jún. 13-án, a pesti izraelita kórházban történt leleplezése alkalmával tartott. (Bp., 1875)
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. (Bp., 2001)
Kernné Magda Irén: Híres paksiak, paksi hírességek. dr. H. A. (Paksi Hírnök, 2007. febr. 9.). *Lexikonok téves halálozási éve: 1886! Gyászjelentésén 1874 szerepel!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
