Bedő Sándor, kálnoki és hodgyai
politikus, jogász, ügyvéd
Született: 1874. február 2. Székelydálya, Udvarhely vármegye
Meghalt: 1948. július 16. Budapest
Család
Sz: Bedő Albert, Mihály Zsuzsanna.
Iskola
Középiskoláit Székelyudvarhelyen és Csíksomlyón végezte, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett, ügyvédi vizsgát tett.
Életút
Marosvásárhelyen ügyvéd, a helyi ügyvédi kamara utolsó magyar elnöke (1914–1919), az Erdélyi Szövetség ügyvezető alelnöke, majd társelnöke (1917–1922). Udvari tanácsos (1917-től). Miután a román hatóságok kiutasították Erdélyből (1922), Budapesten nyitott ügyvédi irodát. A Nemzeti Hitelintézet ügyvezető alelnöke (1924–1931). A Keresztény Kisgazda, Földműves és Polgári Párt (= Egységes Párt) országgyűlési képviselője (Nyírbátori választókerület, 1927–1935).
A felsőszabolcsi református egyházmegye gondoka (1931–1948), az Országos Ügyvédszövetség elnöke (1935–1944).
A két vh. közötti korszak egyik ismert ügyvédje, jogi szakírója; jogászként elsősorban jelzálog- és részvényjoggal fogl. Politikusként gr. Bethlen István miniszterelnök szűkebb köréhez tartozott.
Főbb művei
F. m.: Egyetemlegesség a váltójogban. (Kolozsvár, 1917)
Az ingójelzálog. Írta és előadta. (Pécs, 1927)
A jelzálogtörvény – 1927. évi XXXV. t.c. – magyarázata. (Bp., 1928)
A kisrészvényes és a részvényjogi reform (Magyar Szemle, 1930)
A váltójogi egyetemlegesség problémája… (Bp., 1930)
Kálnoki B. S. egyházmegyei gondnok székfoglaló beszéde. (Bp., 1931)
Kálnoki B. S. elnöki székfoglaló beszéde az Országos Ügyvédszövetségben. (Bp., 1936)
Szolidaritási serlegbeszéd. (Bp., 1936).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
