Hollós József
gépészmérnök, feltaláló
1868-ig Hofbauer József
Született: 1862. december 2. Gyönk, Tolna vármegye
Meghalt: 1945. január Budapest
Család
Sz: Hofbauer Ignác, Krausz Klára.
Iskola
Az ungvári római katolikus gimnáziumban éretts. (1880), a budapesti József Műegyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1885), a MÁV-nál mozdonyvezetői, forgalmi és távírói vizsgát tett (1887), a telefonia és telegráfia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1913).
Életút
A Magyar Kir. Posta szolgálatába lépett, s gyakorlati kiképzésre Pécsre rendelték. A Pécsi Posta- és Távirda Igazgatóság postamérnöke (1887–1890), uo. a Műszaki Osztály vezetője (1890–1893). A Postavezérigazgatóság főmérnöke (1893–1896), a Posta és Távirda Vezérigazgatóság Műszaki Ügyosztályának főmérnöke (1896–1918), a Magyar Kir. Posta vezérigazgatója (1918–1920); műszaki tanácsosi (1908–1912), műszaki főtanácsosi rangban (1912–1920), helyettes államtitkári címmel és jelleggel (1919-től), nyugdíjazták (1920). A millenniumi kiállításon a távközlési részleg szervezője és összeállítója (1896).
Az első tizenkét magyar postamérnök egyike, akiket Baross Gábor (1848–1892) miniszter szerződtetett a Postához, a Posta Mérnöki Szolgálat megalakításakor (1887-ben). Tudományos pályafutásának kezdetén, Pécsett, a Zsolnay-gyárnál is működött, ahol a porcelán szigetelők vizsgálatával, annak gyártásának ellenőrzésével is foglalkozott. Később érdeklődése városi távbeszélő-hálózatok kiépítése, távíró áramkörök üzemfeszültségének vizsgálata felé fordult. A magyar kormány megbízásából részt vett a chicagói világkiállításon (1893), az ott szerzett tapasztalatok alapján az addig használt, elavult osztrák készülékek helyett, új magyar készülékeket tervezett: első jelentősebb találmánya egy duplex üzemű (= egyszerre két távirdász alkalmazni tudó) távírórendszer kidolgozása volt (1899-től alkalmazták a magyar vonalakon). A Hollós-féle távíróval a távíróvonalakon lényegesen gyorsabb lett a forgalom és gazdaságosabb lett a kihasználás (Hollós találmányát a környező országokban is átvették, az 1900-es évek elején, egyúttal a Morse- és a Hughes-féle távírókat is tökéletesítette). Rádiótávíró-kísérleteket végzett továbbá Csepel és Újpest (1903), Budapest és Bécs (1904), ill. az Adriai tengeren Fiume és az Előre hajóra szerelt mozgó állomás között (1906), egyesített írás-hallás vételre is alkalmas távírógépet is szerkesztett (1911). Nevéhez fűződik továbbá az első magyar rádiótávíró-állomás, a csepeli szikraadó üzembe helyezése, amellyel az I. világháború alatt diplomáciai és katonai levelezéseket végeztek (1914).
Főbb művei
F. m.: Az elektromos légvezetékek szilárdságáról. 1–2. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1888)
Új elektromos áramelosztó. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1889)
Az elektrotechnikai fénymérésről. 1–2. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1890)
A villamos légvezetékek szigetelői. 1–3. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1892)
Elektromágnesek drótátmérőjének megállapítása. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1893)
Elektrotechnika a chicagói világkiállításon és az észak-amerikai Egyesült Államokban. 1–2. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1894)
A telefon. (Vasárnapi Ujság, 1897. 4.)
Kettős – duplex – üzem a Magyar Telegráf- és Telefonintézetnél. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1902 és külön: Bp., 1902)
Dinamó-üzem a központi telegráf-hivatalnál. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1902)
Újítások távírókészülékek hajtóművén, valamint a Hughes- és a Morse-készülék villamos szerkezetén. (Bp., 1902)
Az elektromos energia terjedése a vezetékeken. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1903)
A technika vívmányai az utolsó száz évben. Szerk. Pfeifer Ignáccal. 574 szövegközötti képpel, 50 műmelléklettel, 624 fotóval, metszettel és tervrajzokkal. (A Műveltség Könyvtára. 1. Bp., 1905; Klupathy Jenő közreműködésével. 2. átd. kiad. 1907)
Drótnélküli telegráfia. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1907)
Távirda és távbeszélő a vasutaknál. (Közlekedési Szakkönyvtár. Bp., 1910)
A külföldi távbeszélő. (Posta- és Távíró Évkönyv, 1910)
Automata telefonközpontok. (Posta- és Távíró Évkönyv, Bp., 1912).
Irodalom
Irod.: A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre, Madarász Elemér. (Bp., 1932)
A Posta Mérnöki Szolgálat 50 éve. 1887–1937. Szerk. Rimótzy Mihály. (Bp., 1937)
Magyar politikai és közigazgatási compass. 1919–1939. Szerk. Madarász Elemér. (Bp., 1939).
Megjegyzések
1. Hollndonner László: H. J. munkássága és élete. (Bp., 2001). Életrajza és művei összekeverve Hollós József (1872–) jogász életrajzáéval!
2. MÉL téves születési adat: Györk!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2018
