Hódos Tibor
pszichológus
Született: 1934. augusztus 26. Budapest
Meghalt: 2009. március Budapest
Család
Sz: Weisz Ilona. Apja szállítmányozási vámkezelő volt, a holokauszt áldozata, anyja a Fővárosi Dohánybolt Vállalat munkatársa. F: Csizmadia Marianna orvos, az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet neurológus szakorvosa.
Iskola
A bp.-i Fáy András Gimnáziumban éretts. (1952), az ELTE Lenin Intézetben filozófia és logika szakos (1957), a BTK-n lélektan szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1964). A pedagógiai (pszichológiai) tudományok kandidátusa (Leningrád, 1968; honosítva: Bp., 1969), munkapszichológus szakvizsgát tett (1983).
Életút
A bp.-i Kulich Gyula Középiskola kollégiumi nevelőtanára (1957–1958), az Arany János 12 évfolyamos iskola tanára (1958–1960). Az Országos Munkaegészségügyi Intézet (OMI), ill. az Országos Munkahigiénés és Foglalkoztatás-egészségügyi Intézet Munkalélektan és Foglalkozási Idegbetegségek Osztálya tud. segédmunkatársa (1960–1962), tud. munkatársa (1962–1970), tud. főmunkatársa (1970–1980), a Munkalélektani Osztály vezetője (1980–1994), nyugdíjas tud. tanácsadója (1994-től). A leningrádi Zsdanov Állami Egyetem aspiránsa (1964–1968).
Munkalélektannal, munkaegészségtannal foglalkozott, elsősorban a futószalagon dolgozók idegrendszeri igénybevételét, az ezzel összefüggő neurózisok sajátosságait vizsgálta. Magyarországon az elsők között kutatta a modern ember–gép kapcsolatot, a képernyős munkát, ill. a számítógépek ergonómiai hatását, valamint azok szerepét az újfajta pszichoszociális betegségek kialakulásában.
A Magyar Pszichológusok Társasága főtitkárhelyettese (1990–1997).
Főbb művei
F. m.: Az üzemi légkörről. (Ipargazdaság, 1961)
Munkahelyen történő, sorozatvizsgálatok számára szolgáló vizsgálóberendezés. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1961)
Futószalagon dolgozó ruhaipari munkások neurózisának vizsgálata. Bálint Istvánnal. (Pszichológiai Tanulmányok. IV. Bp., 1962)
Futószalagon dolgozó ruhaipari munkások neuropszichiátriai vizsgálata. Bálint Istvánnal, Varga Bertával. (Ideggyógyászati Szemle, 1962)
A színdinamika üzemi alkalmazása. Bálint Istvánnal. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1962)
Pszichoneurózis-morbiditás vizsgálata nagyüzemi dolgozókon. Bálint Istvánnal. (Egészségtudomány, 1962)
Érettségi előtt állók a vallásról. (Világosság, 1962)
Futószalagon dolgozó motorkészítők idegrendszeri igénybevételének vizsgálata. Bálint Istvánnal. (Ideggyógyászati Szemle, 1963)
Pszichoneurózis-morbiditás vizsgálata nagyüzemi dolgozókon. Bálint Istvánnal. (Egészségtudomány, 1964)
Adaptáció vizsgálata futószalag-dolgozókon. Bálint Istvánnal. (Pszichológiai tanulmányok. VI. Bp., 1964)
A műveletelemzés, a munka- és pihenési rend pszichológiai kérdései futószalag munkánál. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1965)
Fonónők neurózis-morbiditásának alakulásában szerepet játszó tényezők vizsgálata. Bálint Istvánnal. (Ideggyógyászati Szemle, 1966)
Ember ég gép. (Világosság, 1966)
A munkatevékenység és a munkakörülmények pszichológiai vizsgálata fonóüzemben. Bálint Istvánnal. (Pszichológiai tanulmányok. VIII. Bp., 1966)
Az idő és az ember. (Világosság, 1967)
Kísérleti modell a monoton vezérlőtevékenység vizsgálatára. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1967)
Folyamatos termelés, futószalag-munka és korszerű pszichológia. (Valóság, 1967)
A futószalag- és automatizált termelés pszichológiája. Bálint Istvánnal. (Munkavédelmi kiskönyvtár. 20. Bp., 1967)
Az emberi munkatevékenység pszichológiai vizsgálata a folyamatos futószalagrendszerben. Kand. értek. Orosz nyelven. (Leningrád, 1968)
A munkaritmus megszervezésének pszichológiai vizsgálata a futószalag-termelésben. (Ipargazdaság, 1969)
Az emberi munkatevékenység gyorsaságának, pontosságának és megbízhatóságának modellvizsgálata. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1970)
Az ember–gép rendszer tervezése. (Az Országos Vezetőképző Központ kiadványa. Bp., 1971)
Munkalélektan. 1. Objektív vizsgálati módszerek és paraméterek. Rókusfalvy Pállal, Vaszkó Mihállyal. (Ergonómiai tanulmányok. 5–6. Bp., 1971)
A budapesti Metró-irányítóközpont pszichológiai vizsgálatának néhány eredménye. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1973)
Erőmű vezénylőtermi dolgozók pszichológiai vizsgálata. Többekkel. (A Magyar Pszichológiai Társaság IV. Tudományos Jubileumi Nagygyűlése előadásai. 1975. nov. 17–18. Bp., 1975)
A dolgozó tárgyi környezete. A termelésirányítás emberi tényezői. Többekkel. (A munkahelyi vezetők továbbképzése. Bp., 1975)
A munkalélektani kutatás helyzetéről. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1980)
Az ember–munkaeszköz kapcsolat kialakítása. (Munkaegészségtan, üzemegészségtan. Bp., 1981)
Folyamatos munkarendben dolgozó operátorok pszichológiai igénybevételének vizsgálata. Bánkutiné Csór Évával, Völgyesné Fekete Annával. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1983)
Környezet: képernyő, egészség, felmérés. Drjenovszky Bélával. (Börtönügyi Szemle, 1993)
Munka és pszichés állapot. Egy. jegyz. (Bp., 1994)
Barátom, a számítógép. (Bp., 1998)
Képernyős munkahelyek egészségkímélő megvilágítása. (Alkalmazott Pszichológia, 2000)
Pszichoszociális kóroki tényezők, pszichoszociális eredetű megbetegedések és prevenciójuk a munkahelyen. – Képernyős munkahely. (Munkaegészségtan. Foglalkozás-orvostan, foglalkozási megbetegedések, munkahigiéné. Szerk. Ungváry György, Vincze Judit, Windberg László. Bp., 2000)
Egészségmegőrzés a képernyő előtt. (Bp., 2001)
Szoftverergonómiai követelmények. (Magyar Grafika, 2004)
ford.: Lomov, Borisz Fjodorovics: Ember és technika. A műszaki pszichológia alapjai. A bevezetést írta: Anajev, Borisz Geraszimovics. Ford. (Bp., 1969).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 2009. márc. 14.)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
