Hoffmann Ottó
pedagógus, nyelvész
Született: 1925. október 24. Máriakéménd, Baranya vármegye
Meghalt: 2012. június 19. Pécs
Temetés: 2012. július 3. Pécs
Temetési hely: Pécsi Köztemető
Család
Sz: Baumholczer Katalin. 1952-től nős. Leánya: Hoffmann Éva a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium magyar-angol szakos tanára, majd Makón működött; Hoffmann Gizella irodalomtörténész, a JATE I. sz. Irodalomtörténeti Tanszék tud. munkatársa. Fia: Hoffmann Ferenc röntgentechnikus.
Iskola
Elemi iskoláit szülőfalujában, középiskoláit Pécsett végezte, a tanítóképzőt Csáktornyán és Pécsett végezte. A Pécsi Tanítóképzőben tanítói okl. (1945), a bp.-i Pedagógiai Főiskolán angol–magyar szakon (1950), Egerben történelem szakon végzett (1951), a Pécsi Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem szakos általános iskolai tanári okl. (1952), a JATE BTK-n magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1967), a JATE-n doktorált (1974), a nyelvtudomány kandidátusa (1986).
Életút
Máriakéménden (1945–1949), Ófalun tanító (1949–1950), a szederkényi általános iskola tanára és a Mohácsi járás szakfelügyelője (1950–1969); közben a bólyi általános iskola igazgatója (1952). A Pécsi Tanárképző Főiskola, ill. a Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) Tanárképző Főiskolai Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke, ill. Magyar Nyelvészeti Tanszéke főisk. adjunktusa (1969–1976), főisk. docense (1976–1982), egy. docense (1982–1985).
Tantárgy-pedagógiával, az anyanyelvi nevelés korszerűsítésével foglalkozott. Jelentős szerepet játszott az 1960-as évek végén meginduló anyanyelvi reformmozgalom elindításában, kezdeményezte az új típusú anyanyelvi tankönyvek, tanmenetek és tantervek elkészítését és egy komplex, anyanyelvi koncepció megvalósítását. Kísérleti tankönyveiből az ország hatvan iskolájában több mint kétezer diák tanult, s bevezetésre kerültek a szomszédos országok magyar nyelvű iskoláiban is. Országos gyűjtést szervezett a mai diákszleng vizsgálatára, elsőként állított össze diáknyelvi szinonimaszótárt (Mini tiniszótár, 1996). Részt vett a Baranya megyei földrajzi nevek gyűjtésében és közzétételében.
Emlékezet
Pécsett élt és tevékenykedett, a Pécsi Köztemetőben nyugszik.
Elismertség
A Magyar Nyelvtudományi Társaság tagja (1970-től). A Hazafias Népfront (HNF) szederkényi bizottságának elnöke.
Elismerés
Akadémiai Kutatási Jutalom (1975 és 1983), a Tankönyvkiadó Nívódíja (1978).
Főbb művei
F. m.: tankönyvei: Mondatszerkesztés, mondatalkotás. Fogalmazási gyakorlatok az általános iskola felső tagozatában. (A Központi Pedagógus Továbbképző Intézet kiadványa. Bp., 1959; Mondatalkotás. 2. átd. és bőv. kiad. 1967; Mondatszerkesztés, szövegalkotás. 3. jav. kiad. 1978; 4. jav. kiad. 1982)
Magyar nyelvtan az általános iskolák 8. osztálya számára. Rózsa Józsefnével. (Bp., 1966; 3. kiad. 1968; 5. kiad. 1970; 6. kiad. 1971; 7. kiad. 1972; 8. kiad. 1973; 9. kiad. 1974; 11. jav. kiad. 1975; 12. kiad. 1976; 16. kiad. 1980; 17. kiad. 1981; 18. jav. kiad. 1982)
Az anyanyelvi nevelés tervezése. Tanmenet az általános iskola 5–8. osztálya számára. (Acta Academiae Paedagogicae in Civitate Pécs. 17. Tantárgypedagógiai tanulmányok. 2. Pécs, 1973)
Anyanyelvi nevelés az általános iskola felső tagozatában. A magyar nyelv tantárgy-pedagógiája. A rajzokat készítette Donáth Gyula és Ifj. Orlai Márton. Főisk. tankönyv. (Bp., 1976; 2. kiad. 1979)
A szó alakja és jelentése. Kísérleti tankönyv és munkafüzet magyar nyelvből az általános iskola 5. osztálya számára. (Pécs, 1976; 5. jav. kiad. 1979)
A szófajok 3. csoportja. Kísérleti tankönyv és munkafüzet magyar nyelvből az általános iskola 6. osztálya számára. (Pécs, 1977; 4. kiad. 1984)
A stílusról. Kísérleti tankönyv és munkafüzet magyar nyelvből az általános iskola 7. osztálya számára. (Pécs, 1979; 3. jav. kiad. 1984)
A szó alakja és jelentése. Tanárképző főisk. jegyz. (Pécs, 1984)
Komplex nyelvi-kommunikációs nevelés. Módszertani segédanyag. I–IV. köt. I. köt. A szó alakja és jelentése. – II. köt. A szófajok 3. csoportja. – III. köt. A stílusról. – IV. köt. Útmutató a Komplex nyelvi-kommunikációs nevelés c. segédanyag használatához. (Pécs, 1984–1989)
írásai: A tervszerű fogalmazástanítás néhány kérdése. (Iskoláink–Nevelőink, 1954)
Az epikai művek elemzésének néhány módszertani kérdése az általános iskolában. (Irodalomtanítás, 1955)
Az életrajzok tanítása az általános iskola 8. osztályában. (Iskoláink–Nevelőink, 1956)
A Lúdas Matyi tanítása az általános iskolában. (Baranyai Művelődés, 1957)
Egy fogalmazási év története. (Magyar pedagógusok tapasztalatai. 1. Bp., 1957)
Petőfi Sándor: Pató Pál úr. – Arany János: A bajusz. (Irodalmi elemzések. II. köt. Szerk. Lengyel Dénes. Bp., 1958)
Az ifjúsági szépirodalom az 5–8. osztály tantervi anyagának szolgálatában. – A dolgozatírás és -javítás műhelytitkaiból. (Magyartanítás, 1962)
A dolgozatjavítási órák felépítése. – Fogalmazástanítás az 5. osztályban. (Művelődésügyi Tájékoztató, 1963)
Életre nevelés a fogalmazástanításban. (Magyartanítás, 1963)
Az ige a beszédben és a fogalmazásban. (Módszertani Közlemények, 1968)
Ötletek a térbeli tájékozódóképesség fejlesztéséhez és ellenőrzéséhez a történelemtanításban. (Történelemtanítás, 1969)
A gondolkodásfejlesztés néhány lehetősége a nyelvtantanításban. (Módszertani Közlemények, 1971)
Anyanyelvi nevelésünk egységéért és korszerűsítéséért. Temesi Mihállyal. (Magyar Nyelvőr, 1971)
Folyamatosság és fokozatosság a fogalmazástanításban. 1–2. – Az elbeszélő fogalmazás tanítása. (Módszertani Közlemények, 1972)
A nyelvtantanítás tervezéséről. (Baranyai Művelődés, 1972)
Az anyanyelvi nevelés tantárgy-pedagógiai alapelvei. (Pedagógiai Szemle, 1973)
Gondolatok az anyanyelvi nevelés új tantervének körvonalazásához. (Módszertani Közlemények, 1974)
A tantárgy-pedagógiai továbbképzés korszerűsítése az anyanyelvoktatásban. (Felsőoktatási Szemle, 1975)
Nyelvi szakkör az általános iskolában. (Magyartanítás, 1975)
Útkeresés az anyanyelvi nevelésben. 1–10. (Módszertani Közlemények, 1976–1980)
Anyanyelvi szakkör az általános iskolában. (A tanítás problémái. 28. Bp., 1977; 2. kiad. 1984)
Baranya megye földrajzi nevei. I–IV. köt. Többekkel. (Pécs, 1982–1985)
Mohács földrajzi nevei. 9 térképpel. (Baranyai levéltári füzetek. 50. Pécs, 1983)
Útkeresés a fogalmazástanításban. Kísérletek tanulságai. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1983)
A komplex nyelvi-kommunikációs nevelés koncepciója és munkaeszközei. Részletek a fődíjas pályamű bevezetőjéből. (Magyartanítás, 1988)
A cigányok földrajzinév-adásának néhány jellegzetessége. (Névtudomány és művelődéstörténet. A IV. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai Pais Dezső születésének 100. évfordulóján. Zalaegerszeg, 1986. okt. 8–10. Szerk. Balogh Lajos, Ördög Ferenc. Zalaegerszeg, 1989)
Motívumok a 10–14 évesek ifjúsági nyelvében. (Pedagógiai Szemle, 1989)
Huszárok, tündérek s mások – a 10–14 évesek ifjúsági nyelvében. (Édes Anyanyelvünk, 1994)
Mini–tini–szótár. A mai magyar diáknyelv szinonimaszótára. Összefoglalás cigány, horvát, szlovák, cseh, orosz, német, angol, francia és olasz nyelven. Az előszót Szépe György írta. (A Janus Pannonius Tudományegyetem Továbbképző Központ kiadványa. Pécs, 1996)
Szóalkotási módok a 10–14 évesek ifjúsági nyelvében. (Magyar Nyelvőr, 1997)
Verecke híres útján jöttem én. (Magyartanítás, 1997)
Kultúrtörténeti séta a földrajzi nevek révén. (Magyartanítás, 1998).
Irodalom
Irod.: Kallós Miklósné: H. O.: Komplex nyelvi-kommunikációs nevelés. (Új Pedagógiai Szemle, 1991)
Gajdó Tamásné Gődény Andrea: Anyanyelvoktatásunkért. H. O. modern szemléletű tankönyveiről. (Magyartanítás, 1992)
Olasz István: H. O. köszöntése. (Pécsi Szemle, 2005)
Szűcs Tibor: Búcsú H. O. tanár úrtól. (Hungarológiai Évkönyv, 2012)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
