Eperjessy György, bánóczi
biológus, biokémikus
Született: 1899. február 3. Budapest
Meghalt: 1966. június 3. Budapest
Temetés: 1966. június 10. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Eperjessy István, Márkus Irma. Testvére: Meyer Vilmosné Eperjessy Mária Csákvárott élt.
Iskola
A Pázmány Péter Tudományegyetemen természetrajz–vegytan szakos középiskolai tanári okl. (1922), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1926), a növények táplálkozásának kémiája tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1936); a Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottságnál is végzett (1924).
Életút
A budapesti egyetemi közgazdaság-tudományi kar Agrokémiai Intézete tanársegéde (1926–1931), egy. adjunktusa (1931–1938). A Szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola, ill. a Szegedi Pedagógiai Főiskola Vegytan–Ásványtan Tanszéke, ill. Intézete intézetvezető főisk. tanára (1938–1959). A szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem, ill. a Szegedi Tudományegyetem magántanára (1936–1949).
Növény-biokémiával, talajkémiával, elsősorban a talajok és a növények kölcsönhatásával és a növények táplálkozásával foglalkozott. Kísérleteket végzett különböző magyar búza- és kukoricafajták gyökérnövekedésének, csíráztatásának és műtrágyázásának vizsgálatára, igen nagyszámú, népszerű tudományos dolgozatot és néhány mezőgazdasági szakiskolai tankönyvet írt, ill. szerkesztett.
Emlékezet
Szegeden és Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Lelki üdvéért az engesztelő szentmiseáldozatot Csákvárott mutatták be (1966. jún. 14-én).
Elismertség
A Darányi Ignác Agrártudományi Társaság tagja, a Magyar Kir. Természettudományi Társulat Kémia–ásványtani Szakosztályának választmányi tagja.
Szerkesztés
A Mezőgazdasági Kutatások c. folyóirat szerkesztője (1933-tól).
Főbb művei
F. m.: Az aranyrozs autolízisénél végbemenő folyamatok vizsgálata. Egy. doktori értek. (Debrecen, 1926)
Búzafajták csíráztatása lúgos és savanyú közegben. (Mezőgazdasági Kutatások, 1928)
Vergleichende Untersuchungen über die Bestimmung des Klak-Bedürfnisses des Bodens auf Grund ihren hydrolystischen Azidität. (Zeitschrift für Pflanzenernährung und Düngung und Bodenkunde, 1929)
Lúgos és savanyú talajon termesztett búzafajták gyökérnövekedésének vizsgálata. – Néhány magyar búzafajta osmosisos nyomásának meghatározása. – Az osmosisos nyomás mérésére szolgáló legújabb módszerek és azok gyakorlati jelentőségéről. (Mezőgazdasági Kutatások, 1929)
Az osmosisnyomás mérése a növénynemesítés szolgálatában. (Természettudományi Közlöny, 1929)
Untersuchungen über die Wurzeausbildung auf alkalischen und saueren Boden gezüchteten Weizensorten. (Fortschritte der Landwirtschaft, 1930)
A széndioxidos trágyázásról. (Természettudományi Közlöny, 1930)
Előzetes kísérletek néhány búzafajta pH-optimumának meghatározására. (Mezőgazdasági Kutatások, 1931)
Új gyakorlati módszer a magvak csírázóképességének meghatározására. (Természettudományi Közlöny, 1931)
Halfogás a trópusokon növényi mérgek segélyével. – Az ibolyántúli sugarak a mezőgazdaság szolgálatában. (Természettudományi Közlöny, 1932)
Kísérletek a petkuri és egy magyar rozsfajta csíra növényei phosphorsav és káli felvételének összehasonlítására. (Mezőgazdasági Kutatások, 1932)
Az izlandi hőforrások a mezőgazdaság és a kertészet szolgálatában. (Természettudományi Közlöny, 1935)
Szervetlen kémia, ásványtan és technológia a felsőmezőgazdasági iskolák I. és II. osztálya számára. I–II. köt. Andrasovszky Istvánnal. (Bp., 1935–1936; új kiad. 1946)
Mezőgazdasági kémia a felsőmezőgazdasági iskolák II. osztálya számára. Andrasovszky Istvánnal. (Bp., 1936; új kiad. 1946)
A víz- és homokkultúrák mezőgazdasági jelentősége. (Természettudományi Közlöny, 1937)
Áruismereti kémiai technológia. E. Gy. előadásai nyomán szerk. Kirner Dezső. (Bp., 1938)
Unterricht für Produktion, Technik und Anwendung für Kunstdünger. (Roma, 1938)
Kukorica műtrágyázási tenyészedény-kísérletek. (Mezőgazdasági Kutatások, 1939)
Kukorica műtrágyázási tenyészedény-kísérlet. Csiky Jánossal. (Az Országos Mezőgazdasági Kamara Talajtani és Műtrágyázási Osztályának Kiadványai. 30. Bp., 1940)
A cuticularis excretioról. 1–2. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1940–1941)
A kőolaj mint világhatalom. (Délvidéki Szemle, 1942)
A kismennyiségű elemek jelentősége a növények táplálkozásában. (Természettudományi Közlöny, 1944)
Az elemnyomok jelentősége a növények műtrágyázásában. (Természet és Társadalom, 1956)
Nitrogén tartalmú műtrágyák hatása a gyapotmagvak csírázására. – A Maclura aurantica [oszázs narancs] termésnedvének csírázásgátló hatásáról. Nagy Pállal. (A Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1956)
Talaj nélküli növénytermesztési kísérletek. – Vizsgálatok a növényi levél kutikuláris szekréciója és párologtatása közötti összefüggésről. (A Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1958)
A növényi levél ásványianyag-kiválasztása. (Természettudományi Közlöny, 1959)
ford.: Miall, Stephen és Miall, Laurence Mackenzie: Anyag és élet. Ford. 32 táblával és 35 szövegközti képpel. (Természettudományi Könyvkiadóvállalat. 112. Bp., 1939).
Irodalom
Irod.: Szegedi Tanárképző Főiskola. 1873–1998. Történet. Almanach. Szerk. Apróné Laczó Katalin, Pitrik Katalin. (Szeged, 1998). *Valamennyi lexikon téves halálozási adata: 1966. jún. 10.! Gyászjelentése szerint jún. 3-án hunyt el, 10.-e a temetése napja!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
