Holl Béla, stahlbergi
irodalomtörténész, filológus, piarista szerzetes, római katolikus pap
Született: 1922. április 21. Budapest
Meghalt: 1997. március 12. Budapest
Temetés: 1997. március 20. Budapest
Temetési hely: Rákoskeresztúr
Család
Sz: Holl Bertalan (1892–1982), a budapesti Vízművek, a Mezőgazdasági Tervező Vállalat, ill. az Építéstudományi Intézet tervezőmérnöke, Jösch Mária Magdolna. Testvére: Karádi Károlyné Holl Magda általános iskolai tanár. Édesanyja elhagyta a családot, húgával együtt apja nevelte fel.
Iskola
A budapesti Piarista Gimnáziumban éretts. (1941), tanulmányai befejezése után belépett a piarista szerzetesrendbe (1941. aug. 7.), ünnepélyes fogadalmat tett (1946. szept. 8.), pappá szentelték (1947. jún. 22.). Budapest ostroma alatt szerzetestársaival együtt önkéntes vöröskeresztesként a budai Szent János Kórházban teljesített szolgálatot (1944–1945). A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–latin szakos középiskolai tanári (1948) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1949), az irodalomtudományok kandidátusa (1981).
Életút
A budapesti Szent Család Plébánia segédlelkésze és a Thököly úti Vegyiipari Iskola, ill. a Népszínház utcai Felsőipari Iskola hitoktatója (1949–1950). A Váci Egyházmegyében, a Püspöki Teológiai Előkészítő Iskola tanára és váci püspöki helytartó (1950–1951), a kispesti (= Budapest XIX. kerület) Nagyboldogasszony Főplébánia segédlelkésze (1951–1953), a pestújhelyi (= Budapest XV. kerület) Keresztelő Szent János-plébánia (1953–1955), Nézsa (Nógrád megye) segédlelkésze (1955–1956). A Váci Egyházmegyei Könyvtár könyv- és levéltárosa (1956–1975) és az MTA I. Osztály Könyvtörténeti és Bibliográfiai Bizottsága külső tud. munkatársa (az OSZK-ban, 1960–1975), valamint az MTA Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz–barokk Kutatócsoportjának külső munkatársa (1962–1975). Az MTA Társadalomtudományi Főosztálya–ELTE BTK IV. sz. Irodalomtörténeti Tanszéke tud. munkatársa (1975–1982), tud. főmunkatársa (1982–1997). A JATE BTK Régi Magyar Irodalmi Tanszék mb. előadója (1978-tól).
Könyv- és könyvtártörténettel foglalkozott, összeállította a régi Pest megyei könyvtárak könyvjegyzékeit, feldolgozta a váci nyomda történetét, elsők között vizsgálta a régi magyar könyvek possessor bejegyzéseit. Kutatásaiban Magyarországon az elsők között alkalmazott betűtípus-vizsgálatokat, azaz a betűtípusoknak és tipográfiai sajátosságoknak nyomtatott és írott forrásokkal történő egybevetését, e módszerekkel több 17. sz.-i kiadványt sikerült azonosítania, ill. elkülöníteni más nyomtatványtól. Monográfiában dolgozta fel Ferenczffy Lőrinc (1577–1640) királyi kancelláriai titkár és nyomdatulajdonos életét és munkásságát, amivel alapvetően új eredményeket ért el a korabeli könyvkiadás és nyomdászat vizsgálata terén. Felfedezte továbbá a legrégibb magyarországi karácsonyi játék, az ecsegi betlehemes első szövegközlését, összeállította a 17. sz.-i katolikus egyházi énekek jegyzékét.
Emlékezet
Budapesten (Kelenföld, XI. kerület Kökörcsin utca 2.) élt és tevékenykedett, majd a rendszerváltozás után eladta lakását, és a budapesti piarista rendházba (Józsefváros, VIII. kerület Mikszáth Kálmán tér 1.) költözött. A rendházban hunyt el, a Rákoskeresztúri Új köztemető szerzetes parcellájában nyugszik. Több műve kéziratban maradt: ezek közül a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége (METEM) adta ki a váci püspöki egyházlátogatási jegyzőkönyvek protestáns vonatkozású bejegyzéseit (2004-ben). Az MTA–OSZK Res Libraria Hungariae Kutatócsoportja jelentette meg nagy vállalkozását, a középkori magyarországi latin nyelvű liturgikus költészet teljes forrásanyagát felölelő repertóriumát (Repertorium hymnologicum medii aevi Hungariae, 2012-ben).
Elismerés
Akadémiai Díj (1972).
Szerkesztés
A Régi Magyarországi Nyomtatványok. 1473–1600 szerkesztője (Borsa Gedeonnal, Hervay Ferenccel, 1972).
Főbb művei
F. m.: A magyar legenda a XVIII. században. Egy. doktori értek. (Bp., 1948)
Egy régi magyar betlehemes játék. (Vigilia, 1952)
A legrégibb nyomtatott legendáskönyvünk. (Vigilia, 1954)
„Jóillatú virágos kertekből egybe szerkesztett ájtatosságoknak gyakorlása…” Az Officium Rákóczianum története. (Vigilia, 1955)
Adalékok a Káldi-biblia történetéhez. (Magyar Könyvszemle, 1956)
Egy névtelen fordító a XVII. századból. (Magyar Könyvszemle, 1957)
Anyanyelvünk, imádságunk. Pázmány Péter imádságos könyvének kiadástörténete és forrásai. (Vigilia, 1957)
Egy évtized a debreceni nyomtatványok történetéből. 1774–1783. (Egyháztörténet, 1959)
Rithmi pro Epiphania Domini in processione. (Régi magyar drámai emlékek. II. köt. Szerk. Kardos Tibor, Dömötör Tekla. Bp., 1960)
Die erste Ausgabe der „Katéchésis” Valentin Wagners. Kronstadt, 1544. (Magyar Könyvszemle, 1962)
Négy verssor mögött. Szabó Lőrinc versfordító oeuvrejéből. (Vigilia, 1963)
Pest-Buda polgárainak könyvkultúrája a XVII–XVIII. században. (Tanulmányok Budapest múltjából. XV. Bp., 1963)
Sámboky János könyvtárának magyar könyveiről. – Régi magyarországi könyvek lengyel könyvtárakban. (Magyar Könyvszemle, 1964)
A Salamon és Markalf magyar kiadásairól. (Magyar Könyvszemle, 1965)
Könyvkultúra és régi könyvtárak története a mai Pest megye területén. (Pest megye könyvtárai. Bp., 1965)
Ein unbekannter Klausenburger Melanchton-Druck aus dem XVI. Jahrhundert. – A Ponciánus históriája XVI. századi kolozsvári kiadásának töredékéről. – Ismeretlen régi magyar iskolai nyomtatványok. (Magyar Könyvszemle, 1966)
Arany János Népdalának ismeretlen kéziratáról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967)
Az újkori természettudományos világszemlélet kialakításának erdélyi történetéhez. Marcello Squarcialupi kolozsvári természettudományos könyvéről. (Korunk, 1969)
Adalékok a XVI. századi kolozsvári Donatus-kiadások történetéhez. (Magyar Könyvszemle, 1970)
Hajnal Mátyás elmélkedő könyvének versei. – „Sajtóhibák” Heltai Gáspár Bonfini-kiadásában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970)
Die lateinischen Gesänge in András Petri’s handschriftlichem Gesangbuch. (Acta Litteraria, 1971)
Tasi Gáspár. Adalékok XVII. századi fordítás-irodalmunk történetéhez. (Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, 1971; és külön: Irodalomtörténeti Dolgozatok. 76. Szeged, 1972)
Fráter Gáspár Mária-éneke. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972 és külön: Reneszánsz Füzetek. 15. Bp., 1972)
Forrásszövegek a pozsonyi nyomdászat történetéhez a XVII. század első feléből. 8 képpel. (Magyar Könyvszemle, 1973)
A kétszáz éves váci könyv. 1772–1972. Monográfia. 1 táblával. (Magyar Tipográfia. 4. Bp., 1973)
A hazai nyomdászat a XVII. század első felében. (Magyar Grafika, 1973 és Ötszáz esztendő. Tizenegy írás a félévezredes magyar nyomdászatról. Bp., 1974)
A régi magyarországi nyomtatványok meghatározása. (Régi könyvek és kéziratok. Tanulmánygyűjtemény. Szerk. Pintér Márta. Bp., 1974)
Ozorai Imre vitairatának kiadásairól. 10 képpel. (Magyar Könyvszemle, 1976; és külön: Reneszánsz Füzetek. 32. Bp., 1976)
Pécsi Lukács levele az 1593. esztendőre nyomtatott nagyszombati kalendáriumról. (Magyar Könyvszemle, 1977)
Oláh Miklós három ismeretlen levele. (MIOK Évkönyv. 1977/78. Bp., 1978)
Horvát Mihály nagyszombati könyvkötő színes pergamenkötése 1733-ból. 4 képpel. – Egy ismeretlen 1601. évi bártfai nyomtatványról. (Magyar Könyvszemle, 1978)
Szenci Molnár Albert zsoltárainak történetéhez. (Sz. M. A. és a magyar késő reneszánsz. Szerk. Csanda Sándor, Keserű Bálint. Szeged, 1978)
Hymnvs Sz. Keresztről. (A régi magyar vers. Szerk. Komlovszki Tibor. Bp., 1979)
Emlékezés Trattner Mátyás halálának 150. évfordulójára. (Magyar Grafika, 1979)
Ferenczffy Lőrinc. Egy magyar könyvkiadó a XVII. században. Monográfia és kand. értek. is. 17 táblával. (Magyar tipográfia. 7. Bp., 1980)
Szerző, nyomdász, olvasó a XVII. század első felében. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1980 és külön: Reneszánsz Füzetek. 48. Bp., 1980)
Adatok David Chytraeus magyarországi vonatkozásairól. (Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, 1981; és külön: Irodalomtörténeti Dolgozatok. 141. Szeged, 1981)
Vásárhelyi Gergely pályája. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1983 és külön: Reneszánsz Füzetek. 65. Bp., 1983)
A nagyszombati egyetemi vizsgák kiadványait szabályozó rendelet 1703-ból. (Magyar Könyvszemle, 1983)
Egy ismeretlen középkori iskoláskönyv és magyar verses nyelvemlék 1433-ból. 4 képpel. (Magyar Könyvszemle, 1984)
A középkori magyar Jeruzsálem-járás és Pécsváradi Gábor utazásának néhány tanulsága. (Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Fügedi Erik. Bp., 1986)
Pázmány Péter emlékezete. Halálának 350. évfordulóján. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1987)
Szent István tiszteletének hagyománya egyházi énekeinkben. (Szent István és kora. Szerk. Glatz Ferenc, Kardos József. Bp., 1988)
Adalékok a nagyszombati egyetem első kiadványaihoz. (Magyar Könyvszemle, 1989)
Novum genus melodiae. (Collectanea Tiburtiana. Tanulmányok Klaniczay Tibor tiszteletére. Szerk. Galavics Géza, Herner János, Keserű Bálint. Szeged, 1990)
Spiritualitas dominorum ultramontanorum. A magyarországi liturgikus költészet Árpád-kori kezdeteiről. (A katolikus egyház Magyarországon. Szerk. Somorjai Ádám, Zombori István. Bp., 1991)
Erdélyi és hódoltsági jezsuita missziók. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1991)
„Budosso zarandok.” (Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön – külföldiek Magyarországon. A III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson elhangzott előadások. Szeged, 1991. aug. 12–16. Szeged, 1993)
Magyar nyelvű zsoltárének katolikus hagyománya. (Gesta typographorum. A hetvenéves Borsa Gedeon tiszteletére ajánlják e könyvet barátai és tanítványai. Szerk. P. Vásárhelyi Judit. A Borda Antikvárium bibliofil kiadványai. 2. Bp., 1993)
Az ars metrica és a középkori kontrafaktúra. (Művelődéstörténeti törekvések a korai újkorban. Tanulmányok Keserű Bálint tiszteletére. Szeged, 1997)
Szent Imre esztergomi tisztelete a 14. században. Az Akadémiai Könyvtár T 1028 graduale töredékének kodikológiai, szövegkritikai és zenei elemzése. Körmendy Kingával, Szendrei Jankával. (Magyar Könyvszemle, 1997)
Laus librorum. Vál. tanulmányok. Vál., szerk. Monok István, Zvara Edina. A bevezető tanulmányt Vizkelety András írta, a bibliográfiát Koltai András, a mutatót Saliga Lászlóné állította össze. (METEM Könyvek. 26. A Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége kiadványa. Bp., 2000)
szerk.: Régi Magyarországi Nyomtatványok. 1473–1600. Szerk. Többekkel. (Bp., 1972)
Régi Magyar Költők Tára. XVII. század. 7. köt. Katolikus egyházi énekek. 1608–1651. Szerk. (Bp., 1974)
Pécsváradi Gábor: Jeruzsálemi utazás. Ford., a bevezető tanulmányt írta. Ill. Meszlényi Attila. (Magyar Ritkaságok. Bp., 1983; 2. kiad. 2000)
Rákóczi Ferenc, II.: Libellus alphabeticus cum nonnulis Catholicae fidei rudimentis… juventuti provisus. – ABC könyvecske, a keresztyén római catholica hitnek némely fondamentomos kérdéseivel… az ártatlan kisdedek felnevelésére. Hasonmás kiad. Sajtó alá rend, az utószót írta B. Balsai Jolánnal. (Kazinczy Könyvtár. Miskolc, 1991)
Régi Magyar Költők Tára. XVII. század. 15/b. köt. Katolikus egyházi énekek. 1660-as–1670-es évek. Szerk. (Bp., 1992)
Hajnal Mátyás: Szíves könyvecske. Az Jesus szivet szerető sziveknek ájtatosságára szives képekkel kiformáltatott és azokrul való elmélkedésekkel és imádságokkal megmagyaráztatott könyvecske. Hasonmás kiad. A fakszimile szövegét közzéteszi Kőszeghy Péter, a kísérő tanulmányt írta H. B. (Bibliotheca Hungarica Antiqua. 27. Bp., 1992)
Piaristák Magyarországon. 1642–1992. Rendtörténeti tanulmányok. Szerk. (A Magyar Piarista Tartományfőnökség kiadványa. Bp., 1992)
Báthory Zsófia imádságoskönyve. (Tarnai Andor-emlékkönyv. Szerk. Kecskeméti Gábor. Bp., 1996)
A váci püspöki egyházlátogatási jegyzőkönyvek protestáns vonatkozású bejegyzései a 18. században. Szerk., sajtó alá rend. Koltai András, Zvara Edina. (METEM Könyvek. 48. A Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége kiadványa. Bp., 2004)
Repertorium hymnologicum medii aevi Hungariae. Initia hymnorum, officiorum rhythmicorum, sequentiarum, troporum, versuum alleluiaticorum cantionumque. Szerk., sajtó alá rend. Körmendy Kinga, a bevezető tanulmányt Madas Edit írta. (Fragmenta et codices in bibliothecis Hungariae Subsidia. 1. Bp., 2012).
Irodalom
Irod.: Kovács Sándor, V.: H. B.: A kétszáz éves váci könyv. 1772–1972. (Magyar Könyvszemle, 1975)
Bitskey Csaba: Régi Magyar Költők Tára. XVII. század. 7. köt. Katolikus egyházi énekek. 1608–1651. Szerk. H. B. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1976)
Kelecsényi Gábor: H. B.: A kétszáz éves váci könyv. 1772–1972. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1978)
Vásárhelyi Judit: H. B.: Ferenczffy Lőrinc. Egy magyar könyvkiadó a XVII. században. (Magyar Könyvszemle, 1981)
Rózsa György: H. B.: Ferenczffy Lőrinc. Egy magyar könyvkiadó a XVII. században. (Művészettörténeti Értesítő, 1981)
Tarnócz Márton: H. B.: Ferenczffy Lőrinc. Egy magyar könyvkiadó a XVII. században. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1982)
H. B. (Új Ember, 1997. máj. 4.)
Szelestei N. László: H. B. (Magyar Könyvszemle, 1997)
Kőhegyi Mihály: H. B.: Laus librorum. Vál. tanulmányok. (Századok, 2001)
Bárth Dániel: H. B.: A váci püspöki egyházlátogatási jegyzőkönyvek protestáns vonatkozású bejegyzései a 18. században. (Ethnographia, 2006)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
