Pápay Dénes
társadalomorvos
Született: 1931. február 13. Szolnok
Meghalt: 2012. december 27. Budapest
Temetés: 2013. január 23. Szolnok
Család
Sz: Pápay Sándor, Tóth Margit. F: Detre Judit. Leánya: Pápay Judit (1959–).
Iskola
Elemi iskoláit Esztergomban végezte, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban éretts. (1949). A SZOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1955), laboratóriumi (1958), közegészségtani és járványtani laboratóriumi (1962), közegészségtani és járványtani (1966) és egészségügyi szervezési szakorvosi vizsgát tett (1975), az orvostudományok kandidátusa (1996), habilitált (1996).
Életút
A Szolnok Megyei Tanácsi Kórház Központi laboratóriumának segédorvosa (1955–1957), a Szolnok Megyei Tanács Közegészségügyi és Járványügyi Állomása (KÖJÁL) laboratóriumi orvosa (1957–1962), laboratóriumi főorvosa (1962–1974) és igazgató főorvosa (1963. máj. 5.–1974. jún. 30.). A Szolnok Megyei Tanács VB Egészségügyi és Szociálpolitikai Osztályának vezetője (1974. júl. 1.–1976. aug. 31.). Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) főigazgató-helyettese (1976. szept. 1.–1983. dec. 31.), az Egészségügyi Minisztérium Közegészségügyi, Járványügyi és Felügyeleti Főosztályának vezetője (állami közegészségügyi és járványügyi főfelügyelői rangban, 1984. jan. 1.–1988. márc. 31.). Az Állami Közegészségügyi és Járványügyi Főfelügyelőség főigazgató főorvosa (1988. ápr. 1.–1991. ápr. 8.), az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Országos Népegészségügyi Központ főigazgató-helyettese és országos tisztifőorvos-helyettese (1991–1997), egyúttal a Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) mb. főigazgatója (1992–1997), az Országos Környezetegészségügyi Intézet igazgató főorvosa (1997–1998), főorvosa (1998–2000). A Fodor József Közegészségügyi Központ nyugdíjas tanácsadója (2000-től).
Környezet-egészségügyi és epidemiológiai kutatásokkal foglalkozott. Tudományos pályafutásának kezdetén új szerológiai és kémiai vizsgálati módszereket vezetett be, amelynek eredményeként Szolnok megyében jelentősen visszaszorult a dizentéria és más hasi megbetegedések endémiás előfordulása és morbiditása, majd részt vett a szolnoki kórház fekvő- és járóbeteg-szakellátásának fejlesztésében, új, progresszív betegellátás kidolgozásában. Később érdeklődése a lakosság egészségi állapotának vizsgálata felé fordult, elsősorban a magyarországi alumíniumkohók és hőerőművek környezetszennyezésének egészségkárosító hatását, a szennyezett környezet kockázati tényezőként játszott szerepét tanulmányozta. A magyarországi környezet-epidemiológiai kutatások megszervezője és irányítójaként alapvetően új eredményeket ért el a környezetminőség és a lakossági egészségi állapot közötti összefüggések feltárásában. A nemzetközi környezet-egészségügyi szakintézetek tanulmányozása után jelentős szerepet játszott az ÁNTSZ-ről szóló 1991. évi XI-es törvényt előkészítő munkabizottságok munkájában.
Emlékezet
Szolnokon, majd Budapest (X. kerület Kőrösi Csoma Sándor út 21.) élt és tevékenykedett, Szolnokon nyugszik.
Elismertség
Az MTA Környezet- és Egészségtudományi Bizottsága tagja (1986-tól). A Magyar Higiénikusok Társasága elnökségi tagja (1976-tól) és főtitkára (1976–1982). A Magyar Munkahigiénikusok Társasága, a Magyar Infektológiai Társaság és a Népegészségügyi Tudományos Társaság tagja.
Elismerés
Munka Érdemrend (arany, 1979), a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (2000). Fidor József-emlékérem (1983).
Szerkesztés
A Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézet működése c. sorozat szerkesztője (1992–1996. Bp., 1993–1997).
Főbb művei
F. m.: A gonorrhea tenyésztési eljárás alkalmazása a Szolnok Megyei Gondozóintézetben. Fernbach Józseffel, Lengyel B.-vel. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1957)
A dysenteria helyzet Szolnok megye területén, a járványügyi és laboratóriumi vizsgálatok tükrében. (Népegészségügy, 1962)
A dysenteria elleni küzdelem tapasztalatai több évi vizsgálat alapján Szolnok megyében. Többekkel. (Szolnok Megyei Orvosok Közleményei, 1964–1967)
A Boophtora erythrocephala de Geer, 1776 [Diptera Simuliidae] tömeges egészségkárosító rajzása az 1970. évi tiszai árvíz alkalmával, Szolnok megyében. Szabó János Barnával, Tarjányi Istvánnal. (Parasitologia Hungarica, 1971)
Szolnok megye egészségügyének helyzete. (Tudományos közlemények a Mezőtúri Kórház 25 éves jubileuma alkalmából. Szerk. Debreczeny András, Molnár Sándor, Pap Sándor. Mezőtúr, 1975)
A mezőgazdasági vegyszeres munkák biztonságtechnikája. Kádár Györggyel, Sawinszky Antallal. (Munkavédelem. 7. Bp., 1976)
A környezet minősége és a lakosság egészségi állapota közötti kapcsolat vizsgálata az Országos Közegészségügyi Intézet tevékenységében. (Egészségtudomány, 1983)
Az alumíniumkohászat környezet-egészségügyi vizsgálatának céljai és legfontosabb eredményei. – A legfontosabb ipari szennyezőforrások jellege Ajkán és Pápán. Többekkel. – Ajka város környezeti levegőjének minősége 1981–1985 között. Többekkel. – Epidemiológiai vizsgálatok az ajkai alumíniumkohó és hőerőmű által okozott környezetszennyezés egészségügyi következményeinek feltárására. 1–2. Többekkel. (Egészségtudomány, 1987)
Az ajkai hőerőmű, timföldgyár és alumíniumkohó levegőszennyező hatásának értékelése. Többekkel. (Népegészségügy, 1987)
Alumíniumkohó és hőerőmű környezetében élő gyermekek testi fejlettsége és légzésfunkciós állapota. Többekkel. (Népegészségügy, 1988)
A Metallochemia üzem környezet-egészségügyi vizsgálata és értékelése. Horváth Amandával. – Expozícióbecslés és egészségkockázat-jellemzés a Metallochemia környezetére. Többekkel. (Budapesti Közegészségügy, 1992)
A környezet minősége és a lakosság egészségügyi állapota közötti kapcsolat vizsgálata az Országos Közegészségügyi Intézet tevékenységében. (Honoris causa. Fodor József születésének 150. évfordulójára. Szerk. Virágh Zoltán. Bp., 1993)
A népegészségügyi és tisztiorvosi vizsgálat szerepe hazánk egészségügyi helyzetének megjavításában, különös tekintettel a környezeti ártalmakra. Kand. értek. (Bp., 1995)
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szerepe hazánk egészségügyi helyzetének megjavításában, különös tekintettel a környezeti ártalmakra. (Népegészségügy, 1997)
A Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézet 70 éves működése. 1927–1997. Jubileumi évkönyv. Szerk., sajtó alá rend. Erdős Gyulával, Szlobodnyik Judittal. 19 táblával. (Bp., 1998).
Irodalom
Irod.: Hübners Who is Who. (3. kiad. Zug, 2005)
In memoriam P. D. (oki.wesper.hu/hirek/reszletek/62)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
