Horváth Árpád
technikatörténész, író
Született: 1907. augusztus 3. Győr
Meghalt: 1990. január 6. Budapest
Család
Sz: Horváth Lajos fiákeres.
Iskola
Elemi és középiskoláit Győrött végezte, a győri bencés gimnáziumban éretts. (1925), textiltechnikus képzettséget és órásmesteri vizsgát is tett. A Pázmány Péter Tudományegyetemen földrajz–kémia szakos középiskolai tanári okl. (1934), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) műszaki doktori okl. szerzett (1941).
Életút
A Győri Vegyvizsgáló Állomás munkatársa (1933–1934), a győri női felsőkereskedelmi iskola óraadó, majd rk. tanára (1934–1939), a Grab M. és Fiai Első Magyar Viaszosvászon és Műbőrgyár műszaki tisztviselője (1939–1941), az Iparügyi Minisztérium előadója (1941–1944), az Ipari Anyaghivatal Textilipari Osztályának osztályvezetője (1944). A II. vh. után a Győri Gépipari Gimnázium és Textilipari Iskola, ill. a Rejtő Sándor Textilipari Technikum műhelyfőnöke (1945–1958), a budapesti Radnóti Miklós Gimnázium, majd az ELTE budapesti Apáczai Csere János Gimnáziuma vezető tanára (1958–1967). A győri Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán a technikatörténet előadó tanára (1967-től). C. főisk. tanár.
A magyarországi tudomány- és technikatörténeti ismeretterjesztés egyik jelentős személyisége, számos népszerű fizikai, csillagászati és matematikai könyv szerzője és szerkesztője. Tudománytörténészként elsősorban a 19–20. sz.-i feltalálók és a műszaki haladás kimagasló alakjainak – többek között Jedlik Ányos és br. Eötvös Loránd, ill. Thomas Alva Edison és Jules Verne – munkásságával foglalkozott. Életrajzi monográfiái és egyes tudományterületeket (különösen a csillagászatot) feldolgozó könyvei kiváló stílusban, tudományos igénnyel megírt regényes munkák, általában a tudományos mű és a történelmi regény határműfajai. Tankönyvírói és -szerkesztői tevékenysége is értékes. A budapesti Uránia csütörtöki népszerű csillagászattörténeti előadás-sorozatainak, a TIT Kossuth Klubban szervezett csillagászati szakosztályi felolvasásainak, valamint a József Attila Szabadegyetem ismeretterjesztő programjainak kedvelt előadója (közel harminc éven át, az 1950-es évektől az 1980-as évekig).
Győrött született, s mint a helyi bencés gimnázium tanulója fordult érdeklődése Jedlik Ányos munkássága felé, majd Jedlik révén kutatásai fokozatosan kibővültek a 19. sz. technikatörténetére, tudományos érdekességeire, ill. a kor csillagászati teljesítményeire. 1958-ban családjával Budapestre költözött, ám gyakran vissza-visszatért szülővárosába, ahol sokszor tartott népszerű előadást, főiskolai tanárként technika- és tudománytörténetet adott elő.
Emlékezet
Születésének 100. évfordulóján, a Győri Egyetemen emlékülést rendeztek tiszteletére, és munkásságáról emlékkönyvet is megjelentettek (H. Á. emlékezete. Születésének századik évfordulóján, 2007).
Elismertség
A Magyar Csillagászati Egyesület alapító tagja (1946-tól), a Győri Csoport vezetője.
Szerkesztés
A Búvár (1937–1938), a Csillagok Világa munkatársa (1948–1949).
Főbb művei
F. m.: A pannonhalmi jardangok. (A győri női felsőkereskedelmi iskola értesítője, 1933/34; és külön: Győr, 1934)
Az évezredes szövőszék. (Búvár, 1938)
A műbőr. (Búvár, 1939)
Mesterséges textilipari nyersanyagok. (Búvár, 1941)
A textilipari nyersanyagellátás Magyarországon a világháborútól napjainkig. Egy. doktori értek. is. (Győr, 1941)
Jedlik Ányos úttörő találmánya. – Jacquard és a mintásszövés. (Búvár, 1942)
A dilatométer munkája. (Búvár, 1944)
A dinamó regénye. Jedlik Ányos életútja. 8 táblával. (Bp., 1944)
Jedlik Ányos „győri dinamója” (Természet és Társadalom, 1954)
A varázsinga. Eötvös Loránd élete. Az illusztrációkat Végh Dezső készítette. (Bp., 1954)
Jedlik Ányos rácsosztógépe. – Jedlik Ányos villámfeszítője. Az atomromboló készülékek ősei. (Természet és Társadalom, 1955)
A reformkor mérnöke. Vásárhelyi Pál regényes életrajza. Ill. Galitzer Imre. (Bp., 1956)
Jedlik Ányos élete és alkotásai. (Fizikai Szemle, 1957)
Az óra regénye. 26 ábrával és 20 képtáblával. (Bp., 1957)
A háromszáz éves ingaóra. (Természettudományi Közlöny, 1958 és Fizikai Szemle, 1958)
Petzval József. (Fizikai Szemle, 1958)
A Valero selyemgyár Pesten. (Magyar Textiltechnika, 1958)
Háromszázötven éves a távcső. (Fizikai Szemle, 1959)
Az egysarki dinamó újjáéledése. (Fizikai Szemle, 1960)
Régi idők navigációja. (Földrajzi zsebkönyv. 1960. Bp., 1960)
A mikroszkóp 350 éve. (Fizikai Szemle, 1961)
Csillagnézők. A csillagászat regénye. (Bp., 1961)
Képek a hőmérő történetéből. – Horror vacui. (Fizikai Szemle, 1962)
Tudománytörténeti elemek a természettudományok tanításában. (Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumának Évkönyve. 1962/63. Bp., 1963)
A tüzes gép. Fejezetek a gőzgép történetéből. (Bp., 1963)
A végtelen világegyetem. 14 táblával. (Családi kiskönyvtár. Bp., 1963)
Anders Celsius. (Fizikai Szemle, 1964)
Camera obscura. A fényképezés és a film története. (Bp., 1965)
Korok, gépek, feltalálók. (Bp., 1966)
Az ágyú históriája. Képek a tüzértechnika történetéből. Az ábrákat Varga Imre készítette. 20 táblával. (Bp., 1966)
Muzsikáló szerkezetek története. A harangjátéktól a fénytelefonig. (Bp., 1967)
A gépkocsi regénye. (Bp., 1967; 2. átd. kiad. 1972)
A hadirepülés évszázada. (Bp., 1968)
Verne, a technika álmodója. Életrajzi regény. (Bp., 1969)
A gondolat szárnyai. Képek a katonai híradástechnika történetéből. 16 táblával. (Bp., 1969)
Ferdinand Braun. Pillantás az elektronika őskorába. (Fizikai Szemle, 1969)
A svéd és a magyar rézkohászat kapcsolatai XVI–XVIII. században. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1970)
Utak, hidak, vasutak. 14 táblával. (Bp., 1970)
Csodafegyverek. (Bp., 1972)
Jedlik Ányos. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1974)
A csillagok felé. Nagy István Györggyel. (Bp., 1975)
A giroplán. (Természet, Világa, 1975)
Nagy vállalkozások. 18 táblával. (Bp., 1976)
A haditechnika évezredei. Fejezetek a hadianyaggyártás történetéből. Kováts Zoltánnal. (Bp., 1977)
A haditérképek históriája. Fejezetek a térképészet és a katonaföldrajz történetéből. Gábor Imrével. 8 táblával. (Bp., 1979)
Ókori csodák a föld alatt. – Az órás vízműve. – Leonardo csatornái. – Vitorlás kocsi és szivattyúzó szélmalom. – A Napkirály szökőkútjai. (Magyar Vízgazdálkodás, 1979)
Vízórák és vízemelők. – Búvár Kund és társai. – Levegőben függő folyó. – Panama és panamázók. (Magyar Vízgazdálkodás, 1980)
A megkésett világhír. Jedlik Ányos életregénye. (Bp., 1980)
A Duna térképezője. Marsigli Magyarországon. – Jókai és a vizek világa. – Mikovinyi, az előfutás. – Két régi magyar vízgépész. – Régi duzzasztóművek. 1–2. (Magyar Vízgazdálkodás, 1981)
A vízgépészet úttörői. – Vízemelés tűzgépekkel. – Gőzszivattyúk kora. (Magyar Vízgazdálkodás, 1982)
Órák és órások. (Gondolat Zsebkönyvek. Bp., 1982), Edison. Monográfia. 12 táblával. (Bp., 1983)
Víz a budai Várban. (Magyar Vízgazdálkodás, 1984)
A technika varázsa. 16 táblával. (Bp., 1984)
A kétszáz éves vízkalapács. (Magyar Vízgazdálkodás, 1986)
Cholnoky Jenőre emlékezik egykori tanítványa. (Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 1986)
A tűzgéptől a gázturbináig. A motor technikatörténete. (Bp., 1986)
A hajóátemelés múltjából. (Magyar Vízgazdálkodás, 1987)
Órák. Ill. Józsa László. (Kolibri Könyvek. Bp., 1988)
A távcső regénye. (Bp., 1988)
A megkésett világhír. Jedlik Ányos életregénye. Hasonmás kiad. (Nyíregyháza, 1995)
Verne, a technika álmodója. Életrajzi regény. Sajtó alá rend. Majtényi Zoltán. (Jules Verne összes művei. 80. Bp., 2005)
népszerű írásai az Élet és Tudományban: A Párizs-ágyú. (1988. 11.)
A bölcsesség órája. (1988. 16.)
Nagy Sándor „búvárkészülékben.” (1988. 21.)
Különös házasságok. Davy és a lady. (1988. 22.)
Különös házasságok. A verne házaspár. (1988. 30.)
Lesipuskások kamerái. (1988. 37.)
Éggömb és körhatod. (1988. 35.)
Hordós kocsi és társzekér. (1989. 1.)
A periplusz és a portolán. (1989. 4.)
Az optikai cső. (1989. 22.)
Szárnyaló fantázia – éggömbök. (1989. 24.)
A forradalom fegyverei. (1989. 28.)
Gyógyszertári tégelyek. (1989. 30.)
Alkimista jelképek. (1989. 45.)
Az ősfénykép „őse.” (1989. 47.)
Caeur hajója. (1989. 48.)
Kocsi és sárszánkó. (1990. 2.)
japán rézkohászok. (1990. 6.)
Porcelánégető napkályha. (1990. 19.)
Másfél százéves tűzoltókocsik. (1990. 21.)
VIII. Henrik hajója. (1990. 26.)
A hajózás művészete. (1990. 36.)
Postakocsi és úri hintó. (1991. 19.)
tankönyvei: Kémia. Fémek és nemfémek. Technikumok számára. Encsi Józsefnével. 4 táblával. (Bp., 1951)
Kikészítési ismeretek. Tankönyv. (Bp., 1953)
Kémiai feladatok. (Szocialista nevelés könyvtára. Bp., 1954)
Anyag és áruismeret az óra- és ékszerkereskedelmi tanulók számára. Pallai Sándorral, Terner Gézával. 26 táblával. (Bp., 1960)
Fizika és haladás. I–IV. köt. Tankönyv. Fehér Imrével. (Bp., 1960–1967)
Technikatörténet. Pap Jánossal. (Az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ kiadványa. Bp., 1967; 2. kiad. 1970)
Ékszer, óra- és ajándékcikkek áruismerete. Kereskedelmi szakmunkásképző tankönyv. Gonda Lajossal, Sédi Károllyal. (Bp., 1968; 2. kiad. 1973).
Irodalom
Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Veress József: H. Á.: Camera obscura. A fényképezés és a film története. (Filmvilág, 1965)
Bartha Lajos, ifj.: Gábor Imre–H. Á.: A haditérképek históriája. Fejezetek a térképészet és a katonaföldrajz történetéből. (Geodézia és Kartográfia, 1979)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1990. jan. 11.)
Táplányi Endre: H. Á. (Technikatörténeti Szemle, 1990/91)
Vámos Éva Katalin: H. Á., a hazai technikatörténeti ismeretterjesztés nagy egyénisége. (Technikatörténeti Szemle, 1994/95)
Győri életrajzi lexikon. (Győr, 1999; 2. átd. kiad. 2003)
Rezsabek Nándor: 100 éve született H. Á. (Természet Világa, 2007)
H. Á. emlékezete. Születésének századik évfordulóján. Szemelvényekkel H. Á. hátrahagyott írásaiból. Szerk. Baksa Péter, Winkler Csaba. (Győr, 2007)
Demény-Dittel Lajos: Érdekességek H. Á. technikatörténészről. (Hatvan, 2010)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
