Horváth Konstantin Gyula
történész, levéltáros, ciszterci szerzetes
Született: 1896. március 22. Izabellaföld, Baranya vármegye
Meghalt: 1970. szeptember 21. Veszprém
Temetés: 1970. szeptember 25. Veszprém
Család
A ciszterci rend pécsi gimnáziumában éretts. (1914), belépett a rendbe (1914. aug. 14.), áldozópappá szentelték (1919. szept. 21.), az innsbrucki Hittudományi Főiskolán tanult tovább (1919–1921), teológiai doktori okl. szerzett (1921). A Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1930-as évek), a középkori magyar egyháztörténet tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1946).
Iskola
A budapesti Bernardinum teológiatanára és tanulmányi felügyelője (1921–1923), a cisztercita rend zirci főiskoláján a bibliai tudományok és a keresztény erkölcstudomány r. tanára (1923–1936), a főiskola tanulmányi felügyelője (1923–1927), könyvtárosa és levéltárosa (1923–1936). A ciszterci rend zirci házfőnöke (1931–1936), a budapesti Bernardinum igazgatója és házfőnöke (1936–1945), ismét zirci házfőnök, perjel és a hittudományi főiskola igazgatója (1945–1950), Veszprémben püspöki levéltáros (1950–1963). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1946–1948).
Életút
Szentírás-tudományi kutatásokkal, elsősorban a ciszterci rend történetével, irodalom- és művelődéstörténetével, a zirci rendi tartomány emlékeivel, ill. középkori magyar egyháztörténettel foglalkozott. Monográfiában dolgozta fel Zirc történetét (1930), Verseghy Ferenc (1757–1822) több, addig ismeretlen művét azonosította, kiadta Verseghy és Horváth János (1769–1835) levelezését, ill. Szegedy Róza (1775–1832) leveleit Kisfaludy Sándorhoz (1772–1844).
A Szent István Akadémia r. tagja (1937-től). A Levéltárosok Országos Egyesülete és a Veszprémi Régészeti és Történelmi Egyesület választmányi tagja. A Zirci Ipariskola Felügyelő Bizottságának elnöke.
A Zirci könyvek sorozatszerkesztője (1930–1935).
Főbb művei
F. m.: Verseghy Ferenc néhány ismeretlen költeménye. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1925)
Kiss Ferenc levele Verseghyhez. Adalék Pyrker Tunisiasának történetéhez. – Ki írta az „Im arcunkra borulunk” miseéneket? (Irodalomtörténeti Közlemények, 1926)
Verseghy Ferenc néhány ismeretlen verse. – Verseghy Ferenc prédikációi. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1928)
A bibliafordítás kérdése utolsó nemzeti zsinatunkon. (Katholikus Szemle, 1929)
Zirc története. Megjelent Clairvaux-i Szent Bernát egyházdoktorrá avatásának százéves emlékezetére, 1930-ban. Monográfia. 18 táblával. Aranyozott egészvászon kötésben, márványozott lapszélekkel. (Zirci könyvek. 1. Veszprém, 1930)
Limoges-i János zirci apát, 1208–1218. (Katholikus Szemle, 1930)
Szegedy Róza levelei Kisfaludy Sándorhoz a győri csata idejéből. Sajtó alá rend. (A Győri Szemle könyvtára. 4. Győr, 1930)
Verseghy egy ismeretlen bölcseimi költeménye. – Verseghy Ferenc egy ismeretlen verses regénye. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1930)
A Zsoltároskönyv magyarázata és fordítása. (Zirci könyvek. 5. Zirc, 1935)
Herder szentírásmagyarázata. (Katholikus Szemle, 1936)
Az Egyházi Értekezések és Tudósítások, az első magyar katolikus teológiai folyóirat története. 1820–1824. – Verseghy Ferenc és Horváth János levelezése. 1819–1822. (A Veszprémi Egyházmegye múltjából. 4. Veszprém, 1937)
Schwarzenberg Frigyes bíboros, prágai érsek vizitációja Zircen, 1854. (A Szent István Akadémia Értesítője, 1939)
Szent Pál leveleinek új német fordítása. (Katholikus Szemle, 1939)
A hittudományi és tanárképző intézet története. (A Bernardinum emlékkönyve. 1889–1939. Szerk. is. Bp., 1939 és külön: Bp., 1939)
Jean de Limoges, a ferencrendi. (Bp., 1939)
Gizella királyné veszprémi hímzőiskolája. (A királyné városa. Szemelvények Gizella királyné életéből. Gizella napok, 1993. Veszprém. Szerk. Csiszár Miklósné. Veszprém, 1993)
szerk.: Opera Omnia Johannis Lemovicensis, abbatis de Zirc, 1208–1218. I–III. köt. (Zirci könyvek. 2–4. Veszprém, 1932)
ford.: Dalgairns, John Dobrée–Newman, John Henry–Thruston, Herbert: Harding Szent István citeaux-i apátnak, a ciszterci rend alapítójának élete. Monográfia. Ford. (Szentek országa. 20. Bp., 1929)
Le pain de la vie. – Az élet kenyere. Prohászka Ottokár műveiből összeáll. Schütz Antal. Ford. H. K. (Bp., 1938).
Irodalom
Irod.: Balanyi György: H. K.: Zirc története. (Katholikus Szemle, 1931)
Tóth László: H. K.: Zirc története. (Századok, 1933)
Aistleitner József: H. K.: A Zsoltároskönyv magyarázata és fordítása. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1936)
Gálos Rezső: H. K.: Az Egyházi Értekezések és Tudósítások, az első magyar katolikus teológiai folyóirat története. 1820–1824. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1938)
Clauser Mihály: H. K.: Az Egyházi Értekezések és Tudósítások, az első magyar katolikus teológiai folyóirat története. 1820–1824. (Magyar Könyvszemle, 1938)
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
A Ciszterci Rend Zirci Kongregációjának névtára. 1947–1948. (Székesfehérvár, 1947)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
