Egyed András
nyelvész, pszichológus, piarista szerzetes, római katolikus pap
Született: 1913. november 30. Edelény, Borsod vármegye
Meghalt: 1984. január 1. Budapest
Család
Sz: Bohács Erzsébet.
Iskola
Elemi iskoláit Edelényben, középiskoláit Gyöngyösön és Kecskeméten végezte, a kecskeméti piarista gimnáziumban éretts. (1931). Belépett a piarista rendbe (1931), pappá szentelték (1940. jún. 16.); a Pázmány Péter Tudományegyetemen francia–latin szakos középiskolai tanári okl. (1939), bölcsészdoktori okl. szerzett (1942); közben Párizsban filozófiát hallgatott (1934–1935).
Életút
A Piarista Rend tatai (1940–1941), máramarosszigeti (1941–1944), budapesti (1945–1948), váci Gimnáziumának tanára (1949–1951), Budapesten általános iskolai tanár (1951–1974). A nemzeti ellenállás tagja, a svéd Vöröskereszt intézményeiben tevékenyen részt vett az üldözöttek mentésében (1944), több szerzetes társával a Gestapo letartóztatta, bebörtönözték (1944. dec.–1945. febr.).
Tudományos pályafutásának kezdetén francia irodalom- és művelődéstörténettel foglalkozott, majd a modern lélektan eredményeit felhasználó irodalomtörténeti írásai után, érdeklődése a nyelvészet, a pedagógia és a pszichológia határterületei felé fordult. Pszichológiai nyelvi és jelentéstani dolgozatokat közölt, az egyes szavak jelentésstruktúrájára épülő nyelvi viselkedést vizsgálta interdiszciplináris módon. Az indoeurópai és részben a finnugor nyelvi empirikus adatokra épülő új pszicholingvisztikai kutatási módszert dolgozott ki, amellyel jelentős eredményeket ért el a szójelentések fejlődésének vizsgálatában.
Az International Council of Psychologists tagja.
Főbb művei
F. m.: Szent Egyed legendája a francia forradalomban. – La légende de Saint Gilles. Avec un résumé en langue française. Egy. doktori értek. is. (Palaestra Calasanctiana. A piaristák doktori értekezései 1932-től. 40. Debrecen, 1942)
Az átöröklés és a befolyásolás törvényei a szülők nevelőmunkájában. (A máramarosszigeti kegyes tanítórendi római katolikus gimnázium évkönyve, 1943/44)
Francia lélek – francia irodalom. (Bp., 1948)
A második jelzőrendszer és az emberi viselkedés. (Magyar Pedagógia, 1962)
A „szó” jelentése. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1964)
A gondolkodás és a cselekvés igazolása. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1966)
Közlést, informálást jelentő szavak értelmezése pszicholingvisztikai szempontból. (Bp., 1972)
Három pszicholingvisztikai tanulmány. (Bp., 1975)
Nyelvpszichológia, kommunikáció és társadalmi struktúraváltozás. (Bp., 1977)
Értéket és normát jelentő szavak pszicholingvisztikai elemzése és interpretálása. (Módszertan. A Tömegkommunikációs Kutatóközpont kiadványai. Bp., 1977)
Munkát, tevékenységet, viselkedést jelentő szavak pszicholingvisztikai elemzése. (Bp., 1979)
A jelentéstörténet és a fogalmi szerveződés pszicholingvisztikája (Nyelvi képességek – fogalomkincs – megértés. A pszicholingvisztika gyakorlati lehetőségei. Bp., 1984)
Hátrányos helyzet és beszéd a kisiskoláskorban. Büky Bélával, Pléh Csabával. (Szöveggyűjtemény a gyermeki nyelv- és beszédfejlődés köréből. Szerk. Lányiné Engelmayer Ágnes. Bp., 1992)
kéziratban: Verbális kommunikációs formák a serdülőkorban. (Magyar Pszichológiai Intézet, 1971).
Irodalom
Irod.: Hetényi Varga Károly: E. A. (Vigilia, 1982)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1984. jan. 6.)
Hetényi Varga Károly: Szerzetesek a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában. II. Üldözött, börtönviselt jezsuiták, kapucinusok, karmeliták, keresztény iskolatestvérek, lazaristák, marianisták, maristák, mechitaristák, minoriták, piaristák szenvedéstörténete. (Abaliget, 2002)
A tatai gimnázium névtára. 1765–2002. A Kegyestanítórend tatai gimnáziuma – 1765–1948 – és az Állami Gimnázium –1948–1951 – valamint az Eötvös József Gimnázium – 1951–2002 – tanárjai és diákjai. Összeáll. Körmendi Géza. (Bp., 2004)
Hadobás Pál: Edelény és környéke az irodalomban. (Edelény, 2005)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
