Beke Manó
matematikus
1884-ig Beck
Született: 1862. április 24. Pápa
Meghalt: 1946. június 27. Budapest
Család
Sz: Beck Lipót, Herzog Fanni. F: Stern Júlia. Testvére: Beke József (1867–1940) mérnök. Leánya: G. Beke Margit (1890–1988) műfordító, író. Unokája: Ata Kando (Görög Etelka, 1913–) fotóművész.
Iskola
Középiskoláit a pápai bencés gimnáziumban és a bp.-i VI. kerületi állami főreáliskolában végezte, a bp.-i tudományegyetemen (1879–1882), a göttingeni egyetemen (1882–1883), a József Műegyetemen tanult (1879–1882), Budapesten matematika–fizika szakos tanári okl. (1883) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1884), majd a göttingeni egyetemen mint állami ösztöndíjas a matematikatanítás kérdéseit tanulmányozta (1892–1893), magántanári képesítést szerzett (1896). Az MTA tagja (1.: 1914. máj. 7.; kizárták: 1920. ápr. 19.; tagsága helyreállítva: 1945. ápr. 26.).
Életút
A bp.-i V. kerületi Markó utcai főreáliskola próbaéves (1883–1884), helyettes (1884–1886), majd r. tanára (1886–1895), az egyetemi tanárképző intézet gyakorló főgimnáziumának r. tanára (1895–1900). A Budapesti Kereskedelmi Akadémián a matematika előadó tanára (1888-tól), a bp.-i tudományegyetem magántanára (1896-tól), a matematika ny. r. tanára (1900– 1922); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1911–1912). A Tanácsköztársaság bukása után fegyelmi eljárást indítottak ellene (1919), tanszékétől és nyugdíjától megfosztották (1922; a nyugdíját még ebben az évben visszakapta; a II. vh. után a Pázmány Péter Tudományegyetem és az MTA is rehabilitálta: 1945). A bp.-i Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. matematikai, természettudományi és technikai szakértője (1922–1939).
A Könyves Kálmán Szabadkőműves Páholy tagja.
Vezető szerepet játszott a magyarországi matematikatanítási reformtörekvésekben; szorgalmazta a nők felsőfokú tanulási lehetőségeinek megteremtését, portrét írt Szofja Kovalevszkajáról a világon az első női egyetemi tanárról. A II. tanügyi kongresszus titkára (1896), a római (1908), a cambridge-i matematikai kongresszus (1912), a párizsi matematika-tanítási konferencia résztvevője (1914). ő készítette el a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a középiskolák állapotáról az Országgyűlés elé terjesztett jelentéseit (1886-1896). Tudományos munkássága elsősorban algebrai és geometriai kérdésekre terjedt ki; nemzetközileg is figyelmet keltettek a lineáris differenciálegyenletek ún. reducibilitására vonatkozó eredményei. Széles körben használt matematika-tankönyveket írt.
Emlékezet
Emlékére a Bolyai János Matematikai Társulat Beke Manó-emlékdíjat alapított (a matematika oktatásában és népszerűsítésében kimagasló eredményeket elért tanárok számára; elsőként 1951. dec. 15-én adták át, a Társulat Rátz László-vándorgyűlésén).
Elismertség
A Nemzetközi Matematikai Oktatásügyi Bizottság Magyar Nemzeti Albizottságának alelnöke. Az Országos Középiskolai Matematikai Reformbizottság elnöke (1906–1909).
Főbb művei
F. m.: Halmazok aequivalenciája. (Bp., é. n.)
A legkisebb működés elve a Gauss-féle görbület-elmélet alapján. Egy. doktori értek. is. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1884)
Érettségi vizsgálati mathematikai feladatok gyűjteménye. Reif Jakabbal. (Bp., 1893; hasonmás kiad. 1993)
A közoktatás a kiállításon. Kalauz. Gopcsa Lászlóval. (Bp., 1896)
Egy elemi geometriai tétel. (Mathematikai és Physikai Lapok, 1898)
A homogén lineáris differenciálegyenletek resolvenseinek alapegyenleteiről. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1898)
A Bolyai-féle trigonometria. (Mathematikai és Physikai Lapok, 1903)
Egy középérték. (Mathematikai és Physikai Lapok, 1903)
A Taylor-sor maradék tagja. (Bp., 1903)
A linear differenciálegyenlet alapegyenletéről. (Mathematikai és Physikai Lapok, 1905)
A függvény elméletéhez. (Mathematikai és Physikai Lapok, 1906)
A Cauchy-féle integráltételek. (Mathematikai és Physikai Lapok, 1906)
Bevezetés a felsőbb mennyiségtanba. (Bp., 1907)
A kapcsolástanhoz. (Mathematikai és Physikai Lapok, 1907)
A körtanhoz. (Mathematikai és Physikai Lapok, 1907)
Bevezetés a differenciál- és integrálszámításba. (Bp., 1908; 2. kiad. 1920; 3. átd. kiad. 1965; 4. kiad. 1967)
A geodetikus vonalak elméletéhez. (Mathematikai és Physikai Lapok, 1909)
Der Mathematische Unterricht an den Mittelschulen. (Bp., 1912)
A differenciál- és integrálszámítás elemei. (Bp., 1913)
Les resultats obtenus dans l’introduction du calcul différential Bioche, Ch.- val. (Paris, 1914)
Vizsgálatok az analytikai függvények elmélete köréből. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1914. okt. 19.; Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1916)
Adalékok a hatványsorok Hadamard- és Hurwitz-féle compositióihoz. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1917)
Sophia Kovalevska. (Női arcképek. Bp., 1922)
Determinánsok. (Bp., 1925)
Analytikai geometria. (Bp., 1926)
A véletlen a természettudományokban. (Bp., 1927)
Über mathematische Begabung. (Leipzig, 1933)
Adalék a térbeli görbék elméletéhez. (Bp., 1938)
Transzverzális és ortogonális. (Bp., 1938)
Egy differenciális függvényegyenlet. (Bp., 1941)
A matematikai tanítás reformja. Sajtó alá rend. Pintér Lajos. (Bp., 1992)
tankönyvei: Algebra. (Bp., 1890; 8. kiad. 1923)
Mértan. (Bp., 1891; 4. kiad. 1917)
Számtan. (Bp., 1893–1895)
Vezérkönyv a népiskolai számtani oktatáshoz. (Bp., 1896; 2. kiad. 1918)
Számtan és mértan. (Bp., 1899)
Differenciál- és integrálszámítás. 1–2. (Bp., 1910–1916)
szerk.: Az Országos Középiskolai Tanár-egyesület jubileumi közgyűlése alkalmából … megnyílt középiskolai kiállítás katalógusa. (Bp., 1891)
A II. országos egyetemes tanügyi kongresszus naplója. Többekkel. 1–3. (Bp., 1898)
A középiskolai matematikai tanítás reformja. Mikola Sándorral. (Bp., 1909; németül: Leipzig–Berlin, 1911)
A technika világa. 1–3. (Bp., 1928–1929)
ford.: Hurwitz, A.: Az analitikai függvények általános elméletének újabb fejlődéséről. (Bp., é. n.)
Poincaré, H.: A tiszta analízis és a mathematikai physika kapcsolata. (Bp., 1898)
Perry, J.: A pörgettyű. (Bp., 1922)
Janet, P.: A búgó csiga és egyéb rejtelmek. (Bp., 1935).
Irodalom
Irod.: Bálint Elemér: B. M. (Nyugat, 1922)
Oblath Richárd: B. M., a nagy magyar tanár. (A matematika tanítása, 1956)
Tolnai Jenő: B. M. születésének századik évfordulójára. (A matematika tanítása, 1962)
Hajnal Imre: B. M. (Pedagógiai Műhely–Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet, 1986)
Berényi Zsuzsanna Ágnes: B. M. állásfoglalása három erkölcsi kérdésben. (A matematika tanítása, 1987)
Hajnal Imre: B. M. (Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1987)
Grábnerné Bősze Klára: B. M. (Bp., 1987).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
