Hudovernig Károly
orvos, neurológus
Született: 1873. szeptember 12. Budapest
Meghalt: 1928. június 19. Budapest
Temetés: 1928. június 21. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Sz: Hudovernig Károly (1846–1898), Rubner Hermina. F: Reuss Berta. Fia: Hudovernig Dezső (1895–1967) orvos és Hudovernig László (1904–1950) jogász; leánya: Margitay Józsefné Hudovernig Nusi (Anna).
Iskola
A budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1897), az elmekórtan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1907).
Életút
A budapesti tudományegyetem Orvostudományi Kar Elmekórtani Klinika egy. tanársegéde (1897–1908) és magántanára (1907–1928). A budapesti János Kórház Elmebeteg Osztályának osztályvezető főorvosa (1908–1913), a Duna jobb parti elmebeteg-kórházak kórházigazgató főorvosa (1913–1928).
Neuroanatómiával, az idegrendszer kóros elváltozásainak vizsgálatával, ritka idegrendszeri kórképek diagnosztikai problémáival, elsősorban a különböző elmebetegségek diagnosztikai és terápiai kérdéseivel foglalkozott. Alapvetően új megállapításokat tett a skizofrénia, a neuroszifilisz és az alkoholos elmezavarokkal kapcsolatban. Nevéhez fűződik több új neurofarmakon (pl.: methylotropinum bromatum) klinikai bevezetése.
Budapesten élt és tevékenykedett, a Kerepesi út Temetőben nyugszik. Sírfelirata: „Siratunk és áldunk, Te voltál a legjobb!”
Főbb művei
F. m.: A circurális elmezavarról. (Bp., 1899)
Az agykéreg idegsejtjeinek elhelyezéséről. (Magyar Orvosi Archivum, 1900)
Kimutatás az elme- és idegkórtani ambulanciánk 1900. évi működéséről. (Orvosi Hetilap, 1901. 7.)
Adat a chorea minor kórbonctanához. (Magyar Orvosi Archivum, 1902)
Kimutatás a klinika nyilvános rendelésének 1901. évi működéséről, casuisticával kapcsolatban. (Orvosi Hetilap, 1902. 25.)
Két új elektród és alkalmazásuk. (Budapesti Orvosi Ujság Tudományos Közleményei, 1903)
Carcinoma oesophagi folytán keletkezett górcsői változások a nervus vagus magvában. Előzetes közlemény. (Orvosi Hetilap. Elme- és idegkórtan, 1903. 1.)
A kóros óriásnövésről. Pétzy-Popovics Urossal. (Orvosi Hetilap, 1903. 25.)
A hemiplagia infantilisnél fellépő izomsorvadásokról két ritkább kóroktani eset kapcsán. (Orvosi Hetilap. Elme- és idegkórtan, 1904. 2.)
Az ún. supraorbitalis reflex és annak lényege. (Orvosi Hetilap. Elme- és idegkórtan, 1904. 3.)
A tertiaer lues viszonya a tabes dorsalis és a paralysis progressivához. H. K. előadása a III. Országos Elmeorvosi Értekezleten, 1904. okt. 23-án. Guszman Józseffel. (Orvosi Hetilap. Elme- és idegkórtan, 1904. 4.)
A Basedow-kór organotherápiájához. (Orvosi Hetilap. Elme- és idegkórtan, 1905. 1.)
A gigantismus-eset kétéves fejlődése. Adat a csontosodás tanához. H. K. előadása a Budapesti Kir. Orvosegyesület Elme- és Idegkórtani Szakosztályában, 1905. márc. 13-án. (Orvosi Hetilap. Elme- és idegkórtan, 1905. 3.)
Diplegia facialis rheumatica gyógyult esete. H. K. előadása a Budapesti Kir. Orvosegyesület Elme- és Idegkórtani Szakosztályában, 1905. okt. 16-án. (Orvosi Hetilap. Elme- és idegkórtan, 1905. 4.)
A methylotropinum bromatum alkalmazása az idegrendszer megbetegedéseinél. (Orvosi Hetilap, 1906)
Az 1906. évi okt. hó 29-én és 30-án Budapesten tartott IV. országos elmeorvosi értekezlet munkálatai. Szerk. (Bp., 1907)
Adatok az agyidegmagvaknak finomabb bonctanához és localisatiójához. Nervus hypoglossus, nervus vagus és nervus facialis. (Orvosi Hetilap, 1907 és külön: Bp., 1907)
A facialisbénulás jelentősége ideg- és elmekórtani szempontból. H. K. magántanári próbaelőadása 1907. jún. 26-án. (Orvosi Hetilap. Elme- és idegkórtan, 1907. 4.)
Therapiás kísérletek az Enesollal tabesnél és paralysisnél. (Orvosi Hetilap. Elme- és idegkórtan, 1908. 4.)
Az 1909. év aug. hó 28-án Budapesten tartott V. országos elmeorvosi értekezlet munkálatai. Szerk. (Bp., 1910)
Az 1911. év okt. hó 29-én és 30-án Budapesten tartott VI. országos elmeorvosi értekezlet munkálatai. Szerk. (Bp., 1912)
Az Arsotonin mint vérképző és idegerősítő gyógyszer. (Orvosi Hetilap, 1916)
A háború hatása az emberek és néptömegek psychéjére. (Természettudományi Közlöny, 1920)
Forel Ágoston: A hypnotismus vagy suggestio és a psychotherapia. A 9. kiad. után ford. Sztrokay Kálmán. Az előszót írta. (Bp., 1921)
Schrizophenia periodica ritkább esetei. (Gyógyászat, 1927). *Lexikonok téves halálozási adata: jún. 18. Gyászjelentése szerint jún. 19-én hunyt el!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
