Kardos Árpád
kertész, újságíró, szerkesztő
Kaiser Árpád
Született: 1862. Pest
Meghalt: 1939. október 24. Hatvan, Heves vármegye
Család
Sashalmi kertészetében kertészkedett (1880-as évek–1935), majd Hatvanban lakó fiánál élt (1935–1939).
Iskola
A 20. sz.-i magyar kertészettudomány egyik legjelentősebb szervező egyénisége, szinte valamennyi magyar országos és nemzetközi kertészkiállítás rendezője, a magyar kertészeti egyesületi élet vezetője. Hatékony propagandatevékenységet fejtett ki az újdonságnak számító házikertészetek, a „szobakertészetek”, ill. a „gombakertészetek” elterjesztése terén. Különösen értékes kertészettörténeti tevékenysége, alapvetően új művet írt a budapesti kertekről, de ornitológiai megfigyelései is fontosak. Nevéhez fűződik a magyar kertészeti művek bibliográfiai összegyűjtésének megindítása.
Életút
Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület (1900–1910) és a Pesti Kertészeti Társulat titkára (1904-től).
Pályájának elején szépirodalmi műveket és nyelvészeti dolgozatokat is közölt; török–magyar szótára kéziratban maradt. Az egyik első magyar ifjúsági fantasztikus regény szerzője (Ég és föld között. Utazás a Szaturnuszba, 1886). A regény három barát fantasztikus tervének megvalósulásáról szól, akik léghajót építve eljutnak a Szaturnusz bolygóra. Az ötletet és a technikai ismereteket Kardos Árpád Jules Verne műveiből (Utazás a Holdba; Utazás a Hold körül) kölcsönözte, de kiegészítette azt nyelvészeti és kertészeti ismereteivel.
Pesten élt és tevékenykedett, Hatvanban hunyt el. Róla mintázták Blaha Lujza síremlékén az öreg lantost (Fülöp Elemér alkotása, Kerepesi úti Temető, 1927).
Emlékezet
A Kertészeti Lapok (1892–1907), a Kert (1895–1915) és a Kertészet c. folyóiratok szerkesztője (1913–1919 és 1921–1924). A Pesti Hírlap kertészeti rovatvezetője (1900–1918).
Főbb művei
F. m.: Serdülők könyve. Mulattató és tanulságos olvasmányok a serdültebb ifjúság számára. Barna Sándorral. (Bp., 1885)
Ég és föld között. Utazás a Szaturnuszba. Kalandos elbeszélés. (Szünidei Könyvtár. 6. Bp., 1886)
Három keleti nyelv ábéczéje. (Graphikai Szemle, 1891–1892)
A török hírlapokról. (Graphikai Szemle, 1892)
Az örmény-török ábéczéről. (Graphikai Szemle, 1895)
kertészeti írásai: Új rózsafajták előállítása. – Mangó. (Természettudományi Közlöny, 1896)
A liriodendrom tulipifera. Räde Károllyal. (Természettudományi Közlöny, 1898)
A virágok és növények a török népköltészetben és néphitben. (Természettudományi Közlöny, 1900)
Házi- és udvar-kertek berendezése. 20 táblával. Gyakorlati útmutatás kezdő kertészek és kertkedvelők részére kisebb házikertek, különösen előkertek berendezésére. J. C. Schmidt után írta K. Á. A bevezetést Ilsemann Keresztély írta. (Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kiadványa. Bp., 1902)
Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület által 1902. máj. 3–12. rendezett Nemzetközi Kertészeti Kiállítás katalógusa. Szerk. Szelnár Adolffal. (Bp., 1902)
Séták a budapesti tudományegyetem növénykertjében. (Háztartás, 1904)
Budapesti kertek. Budapest székesfőváros nevezetesebb nyilvános és magán parkjainak és kertjeinek ismertetése. (Kertészeti Lapok, 1906; és külön: Bp., 1906)
Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület második évtizedének története. 1895–1905. (Bp., 1906)
A zöldségtermesztés. Gyakorlati útmutatások a zöldséges kerti munkákhoz. J. Bouché után a hazai viszonyokra alkalmazva magyarra átd. K. Á. (1. és 2. bőv. és jav. kiad. Bp., 1907)
A kék- és feketeszínű rózsáról. (Természettudományi Közlöny, 1909)
Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület Nemzetközi Tavaszi Kertészeti Kiállításának katalógusa. Szerk. (Bp., 1910)
A Pesti Kertészeti Társulat 150 éves története. (Bp., 1917)
Az aranyeső levele mint dohánypótlék. Rapaics Raymunddal, Windisch Rikárddal. (Természettudományi Közlöny, 1921)
Gombatermesztés otthon. (Kis Könyvek. Bp., 1926)
Szobakertészet. (Kis Könyvek. Bp., 1926; 2. kiad. 1932)
Konyhakertészet. (Kis Könyvek. Bp., 1928).
Irodalom
Irod.: Németh József: K. Á. (Kertészeti Szemle, 1939)
Hatvani lexikon. (Hatvan, 1996)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
