Berencsi György, ifj.
orvos, mikrobiológus, virológus
Született: 1941. december 4. Budapest
Meghalt: 2013. április 25. Budapest
Temetés: 2013. május 14. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Nagyapja: Berencsi György, legid. orvos, a Budai Várnegyed szülész orvosa. Sz: Berencsi György, id. (1913–1986) orvos, bakteriológus, egyetemi magántanár, kandidátus, Matthes Klára (1913–1978) orvos, gyermekfogorvos. 2. F: 1980-tól Horváth Éva orosz–francia szakos középiskolai tanár. Első házasságából született fia: Berencsi György (1965–) és Berencsi Zoltán (1967–); második házasságából született fia: Berencsi Márton (1981), leánya: Berencsi Klára (1983–).
Iskola
Általános és középiskoláit Püspökladányban végezte (1960), a DOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1965), virológus szakorvosi vizsgát tett (1979), az orvostudományok kandidátusa (1982), habilitált (1994), magántanári kinevezést nyert (2000). Az MLEE-n filozófia szakosítón végzett (1968).
Életút
A Hajdú-Bihar megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás (Köjál) laboratóriumi orvosa (1965–1967), az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI), ill. a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Virológiai Osztályának tud. munkatársa (1968–1974), az Osztály vezetője (1988–1998), az OEK Virológiai Főosztály vezetője, majd uo. az Általános Vírusdiagnosztikai Osztály tud. tanácsadója (1998–2013). A SOTE Mikrobiológiai Intézete tud. munkatársa (1974–1988). A Semmelweis Egyetem és a Szent István Egyetem c. egy. tanára. Az ELTE TTK Doktori Iskola alapító tagja. Az NSZK heidelbergi Rákkutató Központjának vendégkutatója (1973–1974).
Mikrobiológiával, virológiával, adenovírus-kutatással foglalkozott. Elsőként határozta meg az 1-es típusú humánadenovírus-DNS fizikai térképét és polaritását, majd elkészítette az 1-es ovin és a 2-es bovin adenovírusok magyarországi izolátumainak DNS-restrikciós térképét. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el az adenovírus immunglobulin hatásmechanizmusának vizsgálata terén, új rekombináns technológiát vezetett be, ill. munkatársaival új májgyulladásvírust ismert fel. A Magyarország fertőző betegségekkel szembeni járványügyi biztonságának megőrzése és fejlesztése c. PHARE-program szervezője és az ezzel összefüggő hazai virológiai kutatások irányítója.
Elismertség
Az Országos Béketanács tagja (1979-től); részt vett a kubai VIT-en (1978). Az MTA Mikrobiológiai és Járványügyi Bizottsága tagja. A Magyar Mikrobiológiai Társaság vezetőségi tagja (1972-től), főtitkára (1988–1993) és a Virológiai Szekció elnöke. Budapest XIII. kerület (Újlipótváros-Angyalföld) díszpolgára (2002).
Elismerés
Manninger-emlékérem (1994), Pro Sanita Emlékérem (2001), Fodor József-emlékérem (2004), Takátsy Gyula-emlékérem (2006), Szendei Ádám-emlékérem (2010). A Magyar Köztársaság arany érdemkeresztje (2005).
Szerkesztés
Az Acta Virologica és a Voproszi Viruszologiji c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Az enterovírusok genetikai tulajdonságai és kóroktani szerepük. (Bp., 1973)
Az adenovírus-DNS molekulárbiológiai tulajdonságai és daganatkeltő képessége. Nász Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1975. 26.)
Rotavírus-fertőzöttség előfordulása újszülött borjakban. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1977)
Adenovírus-DNS fizikális térképezése és protein komplexei. Kand. értek. (Bp., 1981)
Az 1-es típusú humán adenovírus DNS HIND III töredékeit tartalmazó pBR 322 rekombinánsok vizsgálata. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1983)
A 8-as típusú humán adenovírus DNS-ének összehasonlítása más adenovírus speciesek genomjával. Többekkel. (Biológia, 1983)
Az adenovírusok daganatkeltő génjeinek szerkezete és működése. Nász Istvánnal, Szomolányi Évával. (A biológia aktuális problémái. 32. Bp., 1985)
Az adenovírus hexon antigénszerkezetének vizsgálata monoklonális antitestekkel. Fachet Józseffel, Nász Istvánnal. (Kísérletes Orvostudomány, 1985)
Subtypes of Bovine Adenovirus Type 2 Exhibit Major Differences in Region E3. (Virology, 1986)
Adenovirusz, kletka, organyizm. Többekkel. (Kijev, 1988)
DNA Transfer and Gene Expression in Microorganisms. Proceedings of the 11th European Meeting on Genetic Transformation. 23–27. Aug. Budapest. Szerk. Balla Évával, Szentirmai Attilával. (Andover, 1993)
Detection of Transfusion-associated Hepatitis Caused by Non-A, Non-B, Non-C Flavivirus. Többekkel. (Acta Microbiologica, 1994)
Kinek ártanak a vírusok? Megelőzés, felismerés, rehabilitálás. (Az egészséges életért. Bp., 1995)
Egyéb intrauterin és perinatális vírusfertőzések, valamint obligát intracellurális baktériumfertőzések. (Klinikai genetika. Bp., 1995), Evolutionary Aspects and Taxonomic Definition of Viruses Together with Mobile Extrachromosomal Elements of Relative Autonomy into a Special Highest Rank Taxon. Többekkel. (Acta Microbiologica, 1995)
A géntechnológiai termékek humán-egészségügyi kockázatai. Történelmi és tudományos előzmények, genetikailag módosított termékek az élelmiszeriparban és emberi kockázatuk. Koller Miklóssal, Pintér Alánnal. (Fenntartható fejlődés és környezet. Bp., 1999)
A vírus-laboratóriumi háttér jelentősége a kórházi vírusfertőzések megelőzésében. (Kórház, 2000)
A géntechnológiai termékek humán-egészségügyi kockázatai. Koller Miklóssal, Pintér Alánnal. (Környezetvédelem, 2001)
A hepatitis G- és TT-vírus diagnosztikájának bevezetése Magyarországon. Többekkel. (Lege Artis Medicinae, 2001)
A súlyos akut respiratorikus szindróma – SARS – és a kórokozó virológiai tulajdonságai. Többekkel. (Magyar Tudomány, 2003)
Vírusgenomok. (A genom. Szerk. Hídvégi Egon és Mezey Katalin. Bp., 2003)
Az elhízás a higiéné szempontjából. (Egészségnevelés, 2003)
Orvosi molekuláris virológia. Egy. tankönyv. Szerk. CD-melléklettel. (Bp., 2005; 2. kiad. 2009)
A humán papillomavírus – HPV – okozta rosszindulatú daganatok megelőzése védőoltással és a klasszikus nőgyógyászati diagnosztikai módszereivel. Melles Mártával, Sziler Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 2006. 31.)
Valóban rettegnie kell az emberiségnek az influenza A/H5N1 madárvírusoktól? Többekkel. (Magyar Tudomány, 2006)
WNV-fertőzések okozta megbetegedések és terápiás protokolljuk kiszélesítése Magyarországon. Többekkel. (Magyar Epidemiológia, 2009)
A klímaváltozás és ennek környezet-egészségügyi hatása. Páldy Annával. (Népegészségügy, 2009)
Influenza világjárvány. A természet hamiskártyása összekeverte az influenza A-vírusok genetikai anyagát. Többekkel. (Orvostovábbképző Szemle, 2009)
2009-ben lett volna 120 éves Johan Béla, az Országos Közegészségügyi Intézet megalapítója és a hazai tudományos alapokon működő közegészségügy elindítója. (Magyar Epidemiológia, 2010)
A globális klímaváltozás és a virális zoonózisok. Többekkel. (Magyar Epidemiológia, 2011).
Irodalom
Irod.: Természettudományi és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1986)
Halálhír. (Népszabadság, 2013. ápr. 27.).
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
