Brooser Gábor
orvos, szemész
Született: 1927. május 1. Budapest
Meghalt: 2013. augusztus 2. Budapest
Temetés: 2013. augusztus 26. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Erdélyi szász eredetű evangélikus családból származott. Sz: Brooser Béla (1895–1964), a Pozsonyi Szemklinika, majd a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete, valamint a bp.-i IX. kerületi Bakáts téri Szent Erzsébet Kórház szemész főorvosa, Imre József professzor munkatársa és tanítványa, Áprily Kornélia (1902–1979). F: 1963-tól Diószegi Erzsébet matematika–fizika szakos általános iskolai tanár.
Iskola
A budapesti Református Gimnáziumban éretts. (1945), a BOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1951), szemész szakorvosi vizsgát tett (1955), az orvostudományok kandidátusa (1973), doktora (1994).
Életút
A BOTE I. sz. Szemészeti Klinika gyakornoka (1951–1955), egy. tanársegéde (1955–1958). Az Orvostovábbképző Intézet (OTKI), ill. a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem (HIETE) Szemészeti Tanszék egy. adjunktusa (1958–1973), egy. docense (1973–1977), egy. tanára (1977. júl. 1.–1997. jún. 30.), a Szemészeti Klinika igazgatója (1977–1982), uo. az Országos Szemészeti Intézet igazgatója (1982–1994) és a HIETE rektora (1994–1997).
Szemészeti diabetológiával, szemészeti angiológiával foglalkozott, elsősorban a diabétesz érszövődményeit, a kialakult retinopathiákat vizsgálta. Jelentős eredményeket ért el továbbá a glaukóma hormonális vonatkozásainak kutatása, a vérképzőszervi betegségek szemészeti vonatkozásainak tanulmányozása és a könnyutak röntgendiagnosztikai vizsgálata terén. Elsők között alkalmazta Magyarországon a xenonkoagulációt és a szemészeti lézerterápiát. Sorozatvizsgálatokat végzett cukorbeteg és egészséges gyermekeken, majd tapasztalatai alapján kidolgozta a fluorescein fundus angiographia (FFA) minden kórképre vonatkozó klinikai tünettanát. Az OTKI-n lézer-, ultrahang- és glaukómarészlegből álló, országos vonzáskörű diabetológiai centrumot szervezett. A Nemzeti Diabétesz Program vezetője (1997-ig). Irodalmi írásai Szászy Brooser Gábor néven jelentek meg.
Emlékezet
Budapesten (Kelenföld, XI. ker. Edömér utca 6.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Halála előtt munkásságával kapcsolatos levelezése, kiadványai, érmei és egyéb, az életpályájával kapcsolatos emlékei – a HIETE Szabolcs utcai központjának felszámolásakor – a Semmelweis Egyetem levéltárába kerültek.
Elismertség
A Magyar Diabetes Társaság elnöke (1984–1992), örökös tb. elnöke (1992-től); a Szemészeti Szakmai Kollégium (1984–1995) és a Magyar Orvosi Kamara elnöke (1991–1994). A Magyar Szemorvostársaság vezetőségi tagja.
Elismerés
Munka Érdemrend (arany, 1983), Érdemes Orvos (1954), Szent-Györgyi Albert-díj (1995), Batthyány-Strattmann László-díj (1999), Hirschler Ignác-emlékérem (2002).
Főbb művei
F. m.: A könnyutak trachomás elváltozásai a röntgendiagnosztika tükrében. Gáll Jánossal; Az ACTH hatása az intraocularis nyomásra. (Szemészet, 1956)
Klinikai tapasztalatok a fúziós perimetriával. Gál Zsuzsával. (Szemészet, 1961)
Flicker Perimetry in Glaucoma. Weinstein Pállal. (American Journal of Ophthalmology, 1962)
Tonography and Electrocardiography. Weinstein Pállal. (Acta Ophthalmologica, 1962)
Szemészeti tennivalók az általános orvosi gyakorlatban. (Orvosi zsebkönyv. 1965. Szerk. Balog János. Bp., 1964)
Szemtünetek gyakorisága kryoglobulinaemiában. Bíró Istvánnal. (Szemészet, 1965)
A diabetes-gondozás szemészeti vonatkozásai. (Orvosképzés, 1965)
Különböző kóreredetű vérzések oestriol-succinát kezelése. Szemere Pállal. (Szemészet, 1966)
Data Concerning Consensual Ophthalmotonus. Weinstein Pállal. (Acta Ophthalmologica, 1966)
Hypocalcaemiás papillaoedemia intracelláris tumoros beteg esetében. Dénes Ivánnal és Tunkl Erikával. (Szemészet, 1966)
Die Schädigung des Fasciculus Opticus bei Diabetes. Többekkel. (Acta Ophthalmologica, 1967)
Tapasztalataink fluorescein fotographiával. (Szemészet, 1967)
Korai jelek diabetesesek retina- és conjunctiva erein. Bikich Györggyel; Primaer chorioideasclerosis fluorescein fotographiás képe. Uzonyi Györggyel; Diabetesgondozás során végzett glaukomaszűrés adatai. (Szemészet, 1968)
A pseudopaillitis fluorescein angiographiás diagnosztikája. Weinstein Pállal. (Ideggyógyászati Szemle, 1969)
A fluorescein fundus angiographia klinikai jelentősége. (Orvosi Hetilap, 1969. 19. és Válogatott fejezetek a szemészetből. Bp., 1976)
A fluorescein fundus angiographia és annak alkalmazása a diabetes-gondozásban. Kand. értek. (Bp., 1971)
A fluorescein fundus angiographia felhasználása a diabetesgondozásban. Bikich Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1971. 32.)
A diabetes és a szem. OTKI jegyz. (Bp., 1971)
Átmeneti vakságot okozó, műtéttel megoldott arteria carotis interna szűkület. Többekkel. (Szemészet, 1971)
Fluoresceinangiographiai vizsgálatok diagnosztikai jelentősége a gyermekkori diabetesben. Barta Lajossal, Molnár Máriával. (Magyar Belorvosi Archívum, 1972; angolul: Diagnostic Value of Retinal Fluorescence Angiography in Juvenile Diabetes. Acta Paediatrica, 1971)
Microangiopathia gyakorisága a gyermekkori diabetesben fluorescein angiographiás vizsgálatok alapján. Barta Lajossal, Molnár Máriával. (Orvosi Hetilap, 1972. 28.)
Fluorescein angiographiával kimutatható változások értékelése gyermekkori diabetesben. Barta Lajossal, Molnár Máriával. (Orvosi Hetilap, 1973)
Fluorescein Angiography of the Fundus in Juvenile Diabetes. Barta Lajossal, Molnár Máriával. (Ophthalmology Digest, 1974)
Szemészeti problémák az újszülöttkorban. (Neonatológia–koraszülöttség. Bp., 1974)
Early Diagnosis of Microangiopathy in Infantile Diabetes. Többekkel. (Ophthalmology, Digest, 1975)
The Prognostic Importance of Fundus Angiography in Diabetic Children. Barta Lajossal, Molnár Máriával. (Diabetologia, 1975)
A szem és a vese folyadékkeringésének egyidejű vizsgálata cukorbetegeken. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1976)
A diabeteses gyermekek fundus angiographiás vizsgálatának prognosztikai jelentősége. Barta Lajossal, Molnár Máriával. (Orvosi Hetilap, 1976. 4.)
A fluorescein fundus angiographia prognosztikai értéke diabetesben. Többekkel. (Gyermekgyógyászat, 1976)
Korai szemfenéki értünetek hyperlipoproteinaemiában. Romics Lászlóval. (Szemészet, 1977; angolul: Acta Medica, 1977)
A retinopathia diabetica diagnosztikájának és therápiájának mai állása. (Újabb eredmények a szemészetben. Bp., 1977)
Non-contact tonométerrel szerzett tapasztalataink. Többekkel. (Szemészet, 1978)
Szemészeti szövődmények. (Diabetes mellitus. Szerk. Magyar Imre és Tamás Gyula. Bp., 1979)
A fúziós frekvencia jelentősége a szembetegségek vizsgálatában. (Újabb eredmények a szemészetben. Bp., 1979)
Szemfenéki angiopathiák klinikuma és terápiája. (A szemészet időszerű kérdései, 1979)
Intenzív terápia hatása a retinopathia alakulására. Anda Lujzával. (Szemészet, 1980)
Diabetessel szövődött terhesség gondozásának belgyógyászati vonatkozásai. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1980. 17.)
Monokomponens inzulinnal végzett kezelés jelentősége a fluorescein angiographia tükrében. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archívum, 1981)
A retinopathia diabetica kezelésének interdiszciplináris feladatairól. (Az orvostudomány aktuális kérdései. 43. Bp., 1982)
Management of Late Complications in Diabetic Eye Disease. Anda Lujzával. (Diabetologia, 1982)
A glycolizált haemoglobin és szérum albumin vizsgálata retinopathiával szövődött diabetes mellitusban. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archívum, 1982)
Többszöri inzulinadaggal kezelt cukorbetegek anyagcserehelyzetének vizsgálata. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1983. 9.)
A maculopathiák kezelésének lehetőségei és határai a kóreredet tükrében. Anda Lujzával. (Szemészet, 1983)
Szemészeti tapasztalataink a diabeteses terhesek gondozásában. Anda Lujzával. (Az orvostudomány aktuális kérdései, 1983 és Szemészet, 1984)
Domináns öröklődésű postaxiális polydactylia – progressiv myopia syndroma. Czeizel Endrével. (Orvosi Hetilap, 1986. 8.)
A korai érbetegségeket jellemző paraméterek összefüggése juvenilis diabetesben. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1986. 48.)
Metodika, szövődmények és eredmények cukorbetegek vitreoretinalis műtéteiben. Hatvani Istvánnal, Vén Emőkével. (Szemészet, 1986)
Lézer a szemészetben. (Honvédorvos, 1987)
A cukorbetegek anyagcserehelyzetének vizsgálata szemészeti beteganyagon. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1987. 2.)
A látás védelmében. (Az Országos Szemészeti Intézet kiadványa. Bp., 1988)
Ophthalmology in Diabetes. (Ophthalmology Today. Amsterdam, 1988)
Az argonlézer a glaucoma kezelésében. Többekkel. (Újabb eredmények a szemészetben, 1989)
Szemfenéki angiopathiák klinikuma és terápiája. (A szemészet időszerű kérdései. Szerk. is. Bp., 1989)
Lézerterápia a szemészetben. (A lézerek klinikai alkalmazása. Szerk. Tóth Tihamér. Bp., 1990)
A szembetegségek összefüggése a szervezet egyéb betegségeivel. (Szemészet. Egy. tankönyv. Szerk. Alberth Béla. Bp., 1990)
Pozícionáló párna ablatiós betegek kezeléséhez. Hatvani Istvánnal. (Szemészet, 1990)
Interdisciplinäre Betraung der Schwangeren mit diabetischen Retinopathie. (Spektrum der Augenheilkunde, 1991)
Cukorbeteg gyermekek és fiatalok retinális mikorangiopathiájának alakulása prepubertális és pubertális betegségkezdet esetén. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1992)
Az interdiszciplináris diagnosztika és terápia módszerei és eredményei a szemészeti diabetológiában. Doktori értek. (Bp., 1993)
A szemész lehetőségei a retinopathia diabetica gyógyításában. Tóth Jenővel. (Magyar Belorvosi Archivum, 1993)
Pneumatikus retinopexia ambulánsan. Lehetőségek és korlátok. Többekkel. (Szemészet, 1993)
Diabetes, retinopathia diabetica. Nemes Jánossal. (Kórház, 1995)
Szemészet. Monográfia és egy. tankönyv is. Imre Györggyel. (Bp., 1995)
Cukorbeteg terhesek retinopathiájának lézerkezelése. Többekkel. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1996)
Szemészeti szövődmények. (Klinikai diabetológia. Bp., 1998)
Lasersebészet. Többekkel. (Bp., 1998)
Retinális mikroaneurysmák számának és lokalizációjának prognosztikai jelentősége 1-es típusú diabetes mellitusban. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 2001. 37.)
prózakötete: Kenyereim története. Naplótöredékek. 1930–2000. Szászy Brooser Gábor néven. (Bp., 2004; 2. bőv. kiad. 2006).
Irodalom
Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1986)
Györffy István: A XX. században működött jelentősebb magyarországi szemorvosok életrajzi adattára. (Bp., 1987)
A Budapesti Orvostudományi Egyetemen végzett orvostanhallgatók jegyzéke. 1951–1969. Szerk. Molnár László. (Bp., 1997)
Szembenézve múlttal és jövővel. B. G. szemészprofesszorral beszélget Nemesánszky Elemér. (Lege Artis Medicinae, 2010).
Megjegyzések
A diabétesz gyakorisága Magyarországon 5%; szemészeti szövődmények száma 250 ezer fő (1990). A diabétesszel kapcsolódó teammunka 1958-ban kezdődött Magyarországon Bikich György belgyógyász vezetésével. Az 1960-as évek végén Brooser Gábor bevezette az FFA vizsgálati módszert, az OTE Szemklinika 1972-től a magyarországi diabetológia központjává vált. Kandidátusi értekezése 500 beteg 4929 kiértékelt angiogrammjának alapján készült.
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
