Katona András
orvos, belgyógyász
Született: 1927. február 5. Bag, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 2007. június 17. Budapest
Család
Sz: Katona Erzsébet. Apja (†1939) MÁV üzemi altiszt, anyja 2 kh földjén gazdálkodó volt. Hárman voltak testvérek. F: 1958-tól Rónai Paula jogász, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon állami közjegyző. Egy fiuk és egy leányuk született.
Iskola
Aszódon éretts. (1945), a BOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1951), belgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1956), az orvostudományok kandidátusa (1971).
Életút
A Belügyminisztérium (BM) munkatársaként Esztergomban, Tatabányán rendőrorvos (1951–1955). A BM budapesti Korvin Ottó Kórház Belgyógyászati Osztálya (1955–1956), a budapesti Semmelweis Kórház I. sz. Belgyógyászati Osztálya segédorvosa (1956–1962), a budapesti Balassa János Kórház II. sz. Belgyógyászati Osztálya alorvosa (1962–1964), klinikai adjunktusa (1964–1969), másodfőorvosa (1969–1972). A budapesti XXI. kerületi Csepeli Kórház Belgyógyászati Osztálya osztályvezető főorvosa (1972–1988). Az MTA–TMB-n Gábor György aspiránsa (1967–1971).
Kardiológiával, a szívműködés és a pajzsmirigyműködés változásait kísérő szív- és keringési eltérésekkel, a szívműködés és a pajzsmirigy-megbetegedések, elsősorban a hipertireózis összefüggéseivel foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a pajzsmirigyfunkciós zavarok, ill. a jódanyagcsere modern diagnosztikai módszereinek magyarországi bevezetése terén. Később az alkoholbetegség és a vérkeringés, valamint a pajzsmirigyműködés összefüggéseit, valamint az idült alkoholisták májkárosodást vizsgálta. Bibliográfiai tevékenysége is értékes.
Főbb művei
F. m.: Az angina pectoris Isonicid kezelése. Többekkel. A daganatos megbetegedésben elhaltak klinikopathologiai elemzése 3 éves sectios anyagban. Többekkel. (Balassa János Kórház Közleményei, 1963)
A tüdőembolia diagnosztikájának kérdéseiről. Többekkel. Tüdőemboliánál található EKG-eltérések. Többekkel. (Balassa János Kórház Közleményei, 1964)
Szívbetegek pajzsmirigyműködése. Policzer Miklóssal, Marton Mihállyal. (Magyar Belorvosi Archivum, 1964; németül: Schilddrüssenfunktion Herzkranker. Zeitschrift für ärztliche Fortbildung, 1965)
A polycythaemia vera P-32 kezelése. Marton Mihállyal. Az epehólyag késői telődésének jelentősége oralis cholecystographiánál. Többekkel. (Balassa János Kórház Közleményei, 1965)
Alacsony serumfehérjéhez kötött jód értékelése a diagnosztikában. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archívum, 1966)
Általános belgyógyászat, nephrologia, toxicologia és egyes fertőző betegségek magyar bibliographiája. 1945–1960. Összeáll. (Az Országos Orvostudományi Könyvtár és Dokumentációs Központ kiadványa. Bp., 1966)
Az EKG magas T-hullámának jelentősége. Többekkel. Lugol oldat intravénás alkalmazása thyretoxikus krízisben. Marton Mihállyal. (Balassa János Kórház Közleményei, 1966)
Szív és keringés hyperthyreosisban. Többekkel. Pajzsmirigy phonogramm hyperthyreosisban. Többekkel. A hyperthyreosis-kezelés kapcsán észlelhető neuroendokrin szabályozási zavar therápiája. Többekkel. (Balassa János Kórház Közleményei, 1967)
Szívbetegek 131-J izotóp kezelése. Policzer Miklóssal, Gács Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1968. 21.)
Az öregkor cardiovascularis betegségei. Konrády Andrással. A pajzsmirigy hormon-incretio vizsgálata. Többekkel. (Balassa János Kórház Közleményei, 1968)
Keringésvizsgálatok vegetatív dystoniában szenvedő betegeken, Propranolol alkalmazása mellett. Konrády Andrással. Tuberculotikus megbetegedések váratlan felbukkanása belosztályon kezelt betegeken. Többekkel. Struma malignát utánzó mély nyaki lipoma. Drexler Miklóssal, Dlustus Bélával. (Balassa János Kórház Közleményei, 1969)
A pajzsmirigy J-leadásának és a plazma 48 órás aktivitásának összehasonlító vizsgálata, szerepük a hormon-incretio megítélésében. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archívum, 1969)
Cardiovascularis tünetek hyperthyreosisban. Konrády Andrással, Marton Mihállyal. (Orvosi Hetilap, 1969. 2.)
Izotópdiagnosztika a keringésben. A pitvar-kamrai ingerületvezetés zavarairól, 120 esetünk kapcsán. Többekkel. Szív és keringés hypothyreosisban. Bozi Judittal, Konrády Andrással. (Balassa János Kórház Közleményei, 1970)
Uregyt diuretikummal szerzett tapasztalataink. Konrády Andrással, Rendes S.-nével. (Gyógyszereink, 1971)
Szív és keringés pajzsmirigybetegségekben. Kand. értek. (Bp., 1971)
Pajzsmirigyhormonok és katecholaminok. (Balassa János Kórház Közleményei, 1972)
A sympathoadrenalis rendszer és a pajzsmirigy functionalis kapcsolata. (Orvosképzés, 1973)
A hypothyreotikus szív. Konrády Andrással, Bozi Judittal. (Orvosi Hetilap, 1973. 8.)
Alkoholisták idült májkárosodás. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1978. 23.)
Az alkoholos zsírmáj. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1980. 21.).
Irodalom
Irod.: A Budapesti Orvostudományi Egyetemen végzett orvostanhallgatók jegyzéke. 1951–1969. Szerk. Molnár László. (Bp., 1997).
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
