Iglói Endre
irodalomtörténész
Stein Endre
Született: 1924. augusztus 27. Balmazújváros, Hajdú vármegye
Meghalt: 2001. szeptember Debrecen
Család
Sz: Stein Ferenc (†1935) könyvelő, Varga Róza (†1932), a balmazújvárosi elemi iskola tanítónője. Szülei korai halála után nagybátyja, Varga Ferenc MÁV-lakatos nevelte fel. F: 1. 1950-től Simon Stefánia védőnő. Fia: Iglói Balázs (1951. máj. 2.); leánya: Iglói Tamara (1952. okt. 11.). 2. Balogh Marianna orosz–angol szakos középiskolai tanár. Fia: Iglói Endre (1963. júl. 6.) matematikus, informatikus.
Iskola
A Debreceni Református Kollégium Tanítóképző Intézetében népiskolai tanítói képesítést szerzett (1944), Debrecenben szaktanítói tanfolyamot végzett (1949), az Egri Pedagógiai Főiskolán orosz szakos általános iskolai tanári okl. (1952), az ELTE Lenin Intézetben orosz szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1954). A KLTE BTK-n doktorált (1958), az irodalomtudományok kandidátusa (1967).
Életút
A II. vh. végén mint leventét a Dunántúlra vitték (1944 ősze), Groznij városban volt hadifogoly (1945–1948). Hazatérése után Debrecenben, a Pedagógus Szakszervezet ideiglenes adminisztrátora (1949), a Debrecen környéki Dombos-tanyai Általános Iskola helyettes tanítója (1949–1950). A Debreceni Gyermekváros nevelője és szaktanítója (1950–1951), a Debreceni Vegyipari Technikum (1951), a debreceni Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium tanára (1951–1952), a Hajdú-Bihar megyei Tanács Városi Bizottság Oktatási Osztályának csoportvezetője (1952). A Debreceni Tudományegyetem, ill. a KLTE BTK Orosz Nyelv és Irodalom Tanszéke tanársegéde (1952–1953), egy. adjunktusa (1953–1954), a Szláv Filológiai Intézet Orosz Tanszékének egy. docense (1956–1969), egy. tanára (1969. júl. 1.–1993. dec. 30.), a Tanszék vezetője és az Intézet igazgatója (1956. szept. 1.–1989. jún. 30.). A KLTE tanárképzési rektorhelyettese (1959–1963), egyúttal a BTK dékánja (1970–1975). Az ELTE Lenin Intézet oktatási igazgatóhelyettese (1954–1956). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1959–1962).
11–18. sz.-i orosz irodalommal és folklórral, az orosz–magyar irodalom- és művelődéstörténeti kapcsolatok történetével foglalkozott. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el a középkori orosz történelem forrásainak filológiai vizsgálata terén. Feldolgozta és közzétette a debreceni Kronográfot, az egyetlen, Magyarországon található, világi tartalmú, terjedelmes óorosz kéziratos emléket. A Kronográf monumentális óorosz nyelvű világtörténeti kompiláció, amely 1453-tól, Bizánc bukásától a XVII. század húszas éveinek kezdetéig tekinti át az orosz történelmet. A XVII. század harmincas-negyvenes éveiben összeállított szövegváltozatot őrző, 138 számozatlan lapból álló, nagyformátumú emlék a Debreceni Tudományegyetem Könyvtárának a tulajdonában van (ahová Hegedűs Lajos hagyatékából került, 1958-ban). Később több monográfiában dolgozta fel az orosz barokk és klasszicizmus irodalmának történetét.
Elismertség
Az MTA Szláv Nyelvészeti Munkabizottsága és az MTA–TMB Irodalomtudományi Szakbizottsága tagja (1967–1970). A Modern Filológiai Társaság alapító tagja, majd az I. Szakosztály elnöke (1986–1990). A MAPRJAL magyarországi tagozata tagja. A Bolgár Tudományos Akadémia Cirill és Metód Bizottsága tagja (1983-tól), – Kiváló Tanár (1952), a Felsőoktatás Kiváló Dolgozója (1953), Szocialista Munkáért Érdemérem (1960), Munka Érdemrend (arany, 1970), Cirill és Metód Emlékérem (bolgár, 1983).
Főbb művei
F. m.: Az Igor-ének első magyar nyelvű kiadása. Részben egy. doktori értek. is. Ford. Riedl Szende. (Filológiai Közlöny, 1958; orosz nyelven: Studia Slavica, 1958)
A Kossuth Lajos Tudományegyetem Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszékének soron következő feladatai. (Felsőoktatási Szemle, 1958)
A XVIII. századi orosz irodalom története. Egy. jegyz. Karancsy Lászlóval. Orosz nyelven. (Bp., 1958; 4. átd. új kiad. 1962; 6. kiad. 1964)
Az orosz Őskrónika. (Acta Universitatis Debreceniensis, 1959)
Az Igor-ének kezdeti fogadtatása Magyarországon. (Tanulmányok a magyar–orosz irodalmi kapcsolatok köréből. I. köt. Szerk. Kemény G. Gábor. Az MTA Irodalomtudományi Intézete kiadványa. Bp., 1961)
Drevnyerusszkij Hronograf debrecenszkogo unyiverszityéta. (Publicationes Instituti Philologiae Slavicae Universitatis Debreceniensis, 1961)
Magyar Mózes legendája. (Filológiai Közlöny, 1962)
A szláv népek irodalmának kezdetei. Angyal Endrével. (Szláv népek és nyelvek. Egy. jegyz. Bp., 1962)
A régi orosz irodalom története. XI–XVII. század. Egységes jegyz. (Bp., 1962)
Metaphor-Symbols in the Old Russian Historical Tale. (Publicationes Instituti Philologiae Slavicae Universitatis Debreceniensis, 1962)
Die ersten polnischen, ungarischen und russischen Berichte über die Entdeckung Amerikas. (Slavica, 1964)
Auf der Spur der Ursachen der „Zeit der Wirren.” (Slavica, 1965)
A debreceni Kronográf és kútfői. Fejezetek a zavaros idők irodalmából. I–II. köt. Monográfia és kand. értek. is. (Debrecen, 1966)
Menschendarstellung in der Anderen Erzahlung. (Slavica, 1966)
Avramij Palicin’s Selbstbildnis. (Slavica, 1967)
A régi orosz irodalom története – XI–XVII. század. Orosz nyelven. Egy. tankönyv. (Bp., 1968, 6. kiad. 1989)
La lègende de Moïse le Hongrois. (Slavica, 1970)
Les éléments de tradition orale des passages concernant les Hongrois dans la Chronique Primitive russe. (Studia Ethnographica, 1971)
A régi orosz irodalom története – XVIII. század. Orosz nyelven. Egy. tankönyv. Karancsy Lászlóval. (Bp., 1972; 6. kiad. 1989)
A szovjet-orosz textológiai kutatások legújabb eredményei. (Helikon, 1973)
Puskin és az irodalmi nyelv. (MTA I. Osztályának Közleményei, 1974)
Májusi álom. Marcin Bielski szatírája. (Magyar–lengyel közelítések. Debrecen–Bp., 1975)
Ragyiscsev – pervij predsztavityel russzkogo realizma. (Slavica, 1976)
Putyesesztvie iz Petyerburga v Moszkvu Ragyiscseva kak pervij russzkij realisztyicseszkij roman. (Slavica, 1977)
Problema tyeoriji carszkoj vlasztyi v isztoricseszkoj publicisztyike Szmutnogo vremenyi. (Studia Slavica, 1979)
Die Krisis der Providenz und die dramatische Funktion des pragmatischen Denkens in der Chronik – Vremennyik – von Ivan Tyimofejev. Die Ersheinungsformen des Patriotismus in der „Erzählung” Avramij Palicins. (Slavica, 1981)
Kijev másfél évezrede. (Napjaink, 1983)
Az 1935-ös regényvita néhány tipológiai tanulsága. Jagusztin Lászlóval. (Lukács György irodalomelmélete. A Pécsi Akadémiai Bizottság székházában, 1985. márc. 19-től 21-ig megtartott emlékülés előadásainak anyaga. Szerk. Nemes István. Bp., 1985)
Válogatott fejezetek a XVIII. századi orosz irodalom történetéből. Orosz nyelven. Egy. segédkönyv. Összeáll. Tétényi Máriával. (Bp., 1986, 2. kiad. 1989)
Táguló horizont. Az Igor-ének hazai recepciójához. (Proizvegyenyija v krityike. Bp., 1987)
Az orosz irodalmi múlt. Monográfia és benyújtott doktori értek. is. (Bp., 1988)
Der Maitraum. Eine Satire von Marcin Bielski. (Slavica, 1990)
Az új orosz irodalom forrásvidéke. XVIII. század – Barokk és klasszicizmus. Monográfia. (Bp., 1990)
A normatív poétikai szabályok mellőzése a XVIII. század második felében az orosz irodalomban. Monográfia. (Debrecen, 1993)
szerk.: Régi orosz irodalom a XI–XVII. században. Olvasókönyv. Összeáll. (Az ELTE Lenin Intézet kiadványa. Bp., 1956)
Régi orosz irodalmi szöveggyűjtemény. I–II. köt. Összeáll. Egy. jegyz. Orosz nyelven. (Bp., 1958; 4. kiad. 1962; 12. kiad. 1972; 15. kiad. utánnyomás 1983)
Szöveggyűjtemény a XVIII. századi orosz irodalomból. Egy. jegyz. Összeáll. Orosz nyelven. (Bp., 1958; 4. kiad. 1962; 7. kiad. 1967)
Régi orosz széppróza. Drevnyerusszkaja hudozsesztvennaja proza. Antológia és egy. segédkönyv. Összeáll. Misley Pállal. Kétnyelvű kiadvány. (Bp., 1977, 3. kiad. 1981)
Művek a kritikában. Vál. orosz irodalmi tanulmányok. I–X. köt. Egy. jegyz. Vál., szerk. Jagusztin Lászlóval. (Bp.–Debrecen, 1979–1991)
Az orosz irodalom kistükre. Ilariontól Ragyiscsevig. XI–XVIII. század. Vál., a bevezető tanulmányt írta és részben ford. is. (Bp., 1981)
Mihail Lomonoszov válogatott írásai. Vál. Ifj. Gazda István. Szerk. Misley Pál. Az utószót írta I. E. (Bp., 1982)
Válogatott fejezetek a XVIII. századi orosz irodalomból. Egy. tankönyv. Összeáll. Tétényi Máriával. Orosz nyelven. (Bp., 1985; 2. kiad. 1990)
Orosz, szovjet filológiai tanulmányok. Szerk. Jagusztin Lászlóval. (Bp., 1986–1991)
Poétikai és irodalomtörténeti fogalmak oroszul–magyarul. Egy. segédkönyv. Összeáll. Jagusztin Lászlóval. (Bp., 1989).
Irodalom
Irod.: Kovács Zoltán: I. E.–Misley Pál: Régi orosz széppróza. (Acta Litteraria, 1979)
Jagusztin László: I. E.: Az orosz irodalom kistükre. Ilariontól Ragyiscsevig. (Alföld, 1981)
Lőkös István: Az orosz irodalmi múlt. I. E. könyve. (Alföld, 1989)
Urbán Nagy Rozália: I. E.: Az orosz irodalmi múlt. (Acta Litteraria, 1989 és Napjaink, 1989)
Jagusztin László: Endre Iglói. (Slavica, 1993)
Hajnády Zoltán: In memoriam I. E. (Slavica, 2001).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
