Ignácz Pál
villamosmérnök
Született: 1911. május 1. Bécs
Meghalt: 1992. július 19. Budapest
Család
Sz: Ignácz Ernő középiskolai tanár, Frankel Irma. F: Lakner Irma, a Gyógyszeripari Kutató Intézet munkatársa, a könyvelés vezetője. Fia: Ignácz Péter (1943–) és Ignácz Veronika (1954–).
Iskola
A debreceni reáliskolában éretts. (1929), tanulmányai idején az Országos Fizikai Tanulmányi Verseny győztese (1929). A bécsi műszaki egyetemen villamosmérnöki okl. (1934), a Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika–fizika szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1947), a műszaki tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1953), doktora (1959).
Életút
A Ganz Villamossági Gyár tervező mérnöke (1935–1948), az Állami Villamosművek Rt., ill. a Nehézipari Minisztérium (NIM) Villamosenergiaipari Igazgatóságának csoportvezető mérnöke (1948–1949). A Villamos Energetikai Kutató Intézet (VILLENKI) alapító igazgatója (1949–1964), a Nagyfeszültségű Kutatási Osztály vezetője (1964–1970), az Intézet tud. tanácsadója (1971-től).
Nagyfeszültségű szerkezetek, elsősorban transzformátorok fejlesztésével, szerkesztési elveinek tervezésével foglalkozott. Nevéhez fűződik az első magyarországi nagyteljesítményű szabályozós transzformátor megalkotása (1950-ben), az első hazai összetett hálózatvédelem (= szakaszvédelem) és a villamosenergetikai hálózati modell kidolgozása (1953-ban), valamint az oltócsöves túlfeszültség-levezető nevű különleges berendezés kifejlesztése (1955–1956-ban). A folyadékmag-elmélet megalkotója.
Elismertség
Az MTA Villamos Főbizottsága tagja (1951-től). A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) tagja (1945-től), társelnöke (1959-től).
Elismerés
Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Munka Érdemrend (arany, 1976). Kossuth-díj (a villamosenergia-kutatás eredményes irányításáért, az oltócsöves túlfeszültség-levezetők és az univerzális váltakozó áramú hálózatminta kifejlesztése terén végzett kiemelkedő tevékenységéért, 1959)
Főbb művei
F. m.: Két példa a Ganz Villamossági Gyár gyártási programjából. (Magyar Nehézipar, 1948)
A Villamosítási Kutatási Bizottság szervezete és feladatai. (Elektrotechnika, 1950)
Nagyfeszültségű szerkezetek, lehetőleg villamos egyenszilárdságú kiképzéssel. Villamosgépek, kábelek és transzformátorok védelmére szolgáló újszerű hőrelé. (Elektrotechnika, 1951)
Válogatott fejezetek a transzformátorok különleges problémáinak köréből. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
Többtekercselésű transzformátorok vezetőiben fellépő skin-hatás. (Bp., 1951)
Ferrorezonancia jelenségek és hatásuk a földvezetéses energiaelosztó rendszerben. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1952)
Feszültségszabályozó transzformátorok szerkesztési elvei és kiviteli példájuk. Új közvetett átkapcsolású rendszer. 2 táblával. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1952)
Szakaszvédelem. Lengyel Gáborral. (Bp., 1952)
A hazai hálózati modell feladata és szerkezeti megoldása. Lengyel Gáborral. (Elektrotechnika, 1954)
Oltócsöves túlfeszültség-levezetők és azok hazai kifejlesztése. (Elektrotechnika, 1956)
The Load Capacity of Transformers in Asymmetrical Operation. (Acta Technica, 1957)
Transzformátorok terhelhetősége aszimmetrikus üzemben. (Elektrotechnika, 1957 és MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1958)
Transzformátor tekercselések zárlati erőinek meghatározása. Monográfia és doktori értek. is. (A VILLENKI kiadványa. Bp., 1958)
Kisminták és számológépek a villamosenergia-ipar műszaki színvonala emelésének szolgálatában. (Elektrotechnika, 1959)
A VILLENKI 10 éves munkája. (Elektrotechnika, 1960)
A fizikai folyamat és annak egyszerűsített képe hálózati berendezések szigetelésének szabványos próbáiban. (A Villamosenergiaipari Kutató Intézet tudományos ülésszakán elhangzott előadások. II. Bp., 1965)
Formation Character of the Impulse Breakdown in Transformer Oil. (Bp., 1976)
Az IS-mértékrendszer egységei és ajánlott jelölések. Összeáll. Vajta Miklóssal. (Bp., 1978)
A Műszaki Egyetem 30 évvel ezelőtti tantervi reformja. Gádor Lászlóval. (Elektrotechnika, 1980)
Liquid-Grain Theory – The Molecular Structure of Liquids. (Bp., 1987).
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
