Ijjas Antal
író, újságíró, szerkesztő
Jankovits Antal
Született: 1906. április 27. Szentgotthárd, Vas vármegye
Meghalt: 1980. október 21. Budapest
Család
F: Gerenday Margit (1901–1988).
Iskola
A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Karának hallgatója, a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végbizonyítványt (Íjjas-Jankovits Antal néven, 1931), a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemen hittudományi doktori okl. szerzett (1944).
Életút
A Foederatio Emericana Sabaria corporatiójának krónikása (1925–1926), a Mária Kongregáció c. folyóirat szerkesztője (1931–1934), a Nemzeti Újság belső munkatársa és vezércikkírója (1934–1944), az Új Ember munkatársa (1945–1957), főmunkatársa (1957–1966).
A 20. sz.-i magyar katolikus irodalom egyik jelentős személyisége, meghatározó egyénisége. Orvosnak készült, ám tanulmányait megszakította, érdeklődése az egyháztörténet, elsősorban a katolikus egyház és szentjeinek élettörténete felé fordult. Első írásai a szentek életének regényes életrajzai voltak (Sziénai legenda, 1932), majd Bangha Bélával közösen szerkesztette A keresztény egyház története c. egyháztörténeti monográfiát (1937–1941). A Mirandola fordulása (1935–1937) c. lélektani regényével valósággal berobbant az irodalmi közéletbe. Giovanni Pico della Mirandola (1463–1494) életregénye a főhős lelki fejlődésének rendkívül hiteles pályarajza. Modena grófjának életútjában a reneszánsz humanista gondolkodó és az egyház dogmáinak összecsapása vonzotta: Mirandolát tételeinek egy része miatt megtagadta a katolikus egyház, majd néhány évvel később mégis visszafogadta. Vajon mi történt Mirandolával és milyen folyamat ment végbe ezen évek alatt az egyházban? Ezt a nyugtalanító kérdést hatalmas körmondatokban, filozófiai mélységű párbeszédekben igyekezett körüljárni. Regénye váratlan sikerének hatására sorra jelentette meg újabb és újabb írásait: elbeszéléseket, kisregényeket írt, a katolikus lektűrirodalom magyarországi megteremtője s szinte egyetlen képviselője. Rendkívül termékeny szerző volt, évente akár négy-öt regényt is megírt, egyúttal elvállalta az Új Élet Regénytára több száz kötetből álló sorozatának szerkesztését is (művei közül nem kevés ebben a sorozatban jelent meg; 1936-tól). Későbbi művei közül kiemelkedik még gr. Széchenyi István életregénye (Széchenyi kapitány, 1943), amely az 1940-es évek egyik emblematikus történelmi munkája. A II. vh. után az újjászerveződő magyarországi katolikus újságírás legismertebb képviselője, pápaválasztások, zsinatok tudósítója, klasszikus riportok és interjúk szerzője volt. Utolsó írásai közül kiemelkedik A látogató (1961). A kisregény Charles-Maurice Talleyrand (1754–1838) vízióit mesélte el lélektani precizitással, hitelességre törekedve.
Emlékezet
Budapesten (Józsefváros, VIII. kerület Szentkirályi utca 28. élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik.
Elismertség
A Szent István Akadémia tagja (1944).
Szerkesztés
Az Új Élet Regénytára alapító szerkesztője (1–373 kötet!, 1936–1944), a Népünk c. lap szerkesztője (1941).
Főbb művei
F. m.: Pókháló. Regény. (Nemzeti Ujság és Uj Nemzedék Regénytára. 1. Bp., 1929)
Sziénai legenda. Sziénai Szent Katalin élete. Regény. (Bp., 1932)
Mirandola fordulása. Regény. (Országos Magyar Katolikus Főiskolai Diákszövetség Könyvei. Bp., 1935; 2. kiad. 1937)
Az üzenet. Novellák. (Bp., 1937)
S. O. S. Villámvihar! Regény. (Új Élet Regénytára. 35. Bp., 1937)
Légitámadás éjfélkor. Regény. (Új Élet Regénytára. 44. Bp., 1937)
A keresztény egyház története. Szerk. Bangha Bélával. I. köt. Az ősegyház. II. köt. Az egyházatyák kora. III. köt. Az egyház és a barbár népek. IV. köt. A középkor egyháza. V. köt. A reneszánsz és a hitszakadás kora. VI. köt. A katolikus megújhodás kora. VII. köt. Az egyház és az uralkodói abszolutizmus. VIII. köt. A jelenkor egyháztörténete. Az egyházi főhatalom fénykora. (Bp., 1937–1941)
A vasgerendák meglazulnak. Regény. (Új Élet Regénytára. 51. Bp., 1938)
Tavaszi dal. Regény. (Új Élet Regénytára. 68. Bp., 1938)
Az iguadlai repülő. Regény. (Új Élet Regénytára. 100. Bp., 1939) Az ezüst nyíl. Regény. (Új Élet Regénytára. 127. Bp., 1939)
S. O. S. Süllyedünk! Regény. (Új Élet Regénytára. 140. Bp., 1939)
Tiencsini éjszaka. Regény. (Új Élet Regénytára. 144. Bp., 1939)
A kínai tábornok. Regény. (Új Élet Regénytára. Bp., 1940)
Üzenet 24 repülőnek. Regény. (Új Élet Regénytára. 228. Bp., 1941)
Alcazari szökevény. Regény. (Új Élet Regénytára. 238. Bp., 1941)
A csata. Regény. (Új Élet Regénytára. 287. Bp., 1942)
Az emberélet útjának feléig. Regény. (Bp., 1942)
A fehér lovag. Történelmi regény. Színezett, illusztrált kiadói díszkötésben. Györgyfi György rajzaival. (Bp., 1942)
A tizenkét Pius. Többekkel. 8 táblával. (Bp., 1942)
Emberek a ködben. Négy nap a tengeren. Regény. (Bp., 1943)
Külvárosi éjszaka és más elbeszélések. (Bp., 1943)
Széchenyi kapitány. Regény. Batthyány Gyula gr. 10 eredeti rajzával. (Bp., 1943)
Pázmány, a nemzetpolitikus. Ill. Fáy Dezső. (Érdekes Könyvek. 16. Bp., 1943; Nemzeti Könyvtár. 111–112. 2. kiad. Bp., 1944)
Bársony István: Egy rab megszökött. Elbeszélések. Vál., a zárszót írta I. A. Ill. Fáy Dezső. (Nemzeti Könyvtár. 156. Bp., 1944)
Húsz évszázad viharában. Az Egyház és a pápaság története. Monográfia. (Bp., 1948)
A látogató. Kisregény. (Bp., 1960)
Feszty Árpád élete és művészete. Feszty Masával. (A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Forráskiadványai. 3. Bp., 1966; 2. kiad. 1999)
Isten igaz embere. XXIII. János pápa és az Egyház. A függelékben Fesquet, Henri: XXIII. János pápa virágoskertje. XXIII. János pápa szellemes mondásainak és a személyéről szóló anekdotáknak gyűjteménye. Ford. Ikvay László. (Bp., 1967)
Szentek élete. I–II. köt. (Bp., 1968; 2. kiad. 1976)
Jézus története. I–II. köt. (Bp., 1970; 2. kiad. 1978)
ford.: Krane, Anna von: Magna Peccatrix. Bűnbánó Magdolna legendája. Regény. Ford. (Bp., 1935; 2. kiad. 1946)
Le Fort, Gertrud: A gettóból jött pápa. Egy valós történet regényes feldolgozása. Regény. Ford. (Vigilia Könyvek. 3. Bp., 1934)
Krane, Anna von: A Názáreti. Legendák Krisztus urunkról. Ford. (Bp., 1934)
Krane, Anna von: A véres csillag. Regény. (Bp., 1935)
Le Fort, Gertrud: A magdeburgi menyasszony. Regény. (Bp., 1939)
Krane, Anna von: Mária Magdolna. Regény. I. A. fordítását átdolgozta Balássy László. (Bp., 1988)
Krane, Anna von: Mária Magdolna. Regény. I. A. fordítását átdolgozta Viz László. (Bp., 1996).
Irodalom
Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1980. okt. 23.–Népszabadság, 1980. okt. 29.)
Szegedi Elemér: A korlélek írója. (Vigilia, 1982)
Dalos László: Mirandolása fordulása. I. A. elfeledett regényéről. (Új Ember, 2003. 32.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
