Ikvai Nándor
etnográfus, muzeológus
1961-ig Iváncsics Nándor
Született: 1935. március 17. Petőháza, Sopron vármegye
Meghalt: 1988. január 29. Szentendre
Család
Sz: Iváncsics Nándor, Hadarics Terézia. Szülei 8 kh földön gazdálkodtak. Hárman voltak testvérek. Testvérei közül: Iváncsics János (1938–2002) mezőgazdasági mérnök. F: 1961-től Sándor Ildikó muzeológus. Leánya: Ikvai Emese (1963–), Ikvai Enikő (1964–) és Ikvai Emőke (1970–).
Iskola
Általános iskoláit Petőházán és Sopronban végezte, a soproni Berzsenyi Dániel Gimnáziumban éretts. (1954). A KLTE-n történelem–földrajz szakos középiskolai tanári okl. (1959), néprajz szakos muzeológus okl. szerzett (1960), doktorált (1965).
Életút
A Soproni Cukorgyár raktári munkása (1954–1955). A debreceni Déri Múzeum muzeológus gyakornoka (1959–1960), a Hajdú-Bihar Megyei Tanács Népművelési Tanácsadójának előadója (1960–1961). A ceglédi Kossuth Múzeum igazgatója (1961–1968), a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága munkatársaként a szentendrei Ferenczy Múzeum igazgatója (1968–1980), a Kulturális Minisztérium Múzeumi Főosztályának csoportvezetője (1980–1987), osztályvezető-helyettese (1987–1988).
Népi földművelő gazdálkodással, a gabonatermelés magyarországi elterjedésével és történetével, Sopron és környéke népszokásaival foglalkozott. Feldolgozta – többek között – a Börzsöny és a Tápió mente földművelését, monográfiát írt a Zempléni hegység földműveléséről és szénagazdálkodásáról. Muzeológusként jelentős szerepet játszott a Pest megyei múzeumi hálózat fejlesztésében, tájmúzeumokat alakított ki Cegléden, Szentendrén és Vácott; részt vállalt a múzeumi törvény és a múzeumi normatívák előkészítésében és kidolgozásában. Kidolgozta a helytörténeti gyűjtemények és kiállítóhelyek létrehozásának szabályait, a létesítmények elnevezésének feltételeit. Első írásai még Ikvai (Iváncsics) Nándor néven jelentek meg.
Elismertség
Tiszteletére a Soproni Múzeum Ikvai Nándor Múzeumi Alapítványt hozott létre (1991-ben). Születésének 60. évfordulóján emlékülést tartottak Nagykőrösön (1995-ben). A Magyar Néprajzi Társaság pót- és választmányi tagja, titkára. Az Országos Múzeumi Tanács tagja.
Elismerés
Szocialista Kultúráért (1964), Kiváló népművelő (1973).
Szerkesztés
A Ceglédi Füzetek (12–19. Cegléd, 1962–1969), a Pest Megyei Múzeumi Füzetek szerkesztője (1969–1981), a Studia Comitatensia. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból alapító szerkesztője (1972–1987). A Pest Megyei Minikönyvek sorozat szerkesztője (1979–1980).
Főbb művei
F. m.: Fakata-fajankó-húzás Petőházán. (Soproni Szemle, 1957)
Pünkösdi királyné Petőházán. Soproni heti vásárok 1830 körül. (Soproni Szemle, 1958)
Népi világítás a Zempléni hegyvidéken. (Ethnographia, 1958)
Legénycéh nyomai egy petőházi népszokásban. (Soproni Szemle, 1959)
Gabonásverem a Sopron megyei Peresztegen. (Néprajzi Közlemények, 1959)
Terménytartó vermek Berettyószentmártonban. (A Déri Múzeum Évkönyve. 1958/59. Debrecen, 1960)
Peresztegi legény- és leányavatás. (Soproni Szemle, 1960)
Falumúzeum. Néprajzi útmutató helytörténeti gyűjtőknek. 12 táblával. (Debrecen, 1961)
Népi gazdálkodás emlékei a Zempléni hegyvidék középső részén. (Borsodi Szemle, 1961)
Adatok a jászsági csépformákhoz. (Műveltség és Hagyomány, 1961)
Néprajzi adatok a debreceni vaseszköz lelethez. (A Déri Múzeum Évkönyve. 1960/61. Debrecen, 1962)
Szénamunka és takarmánykészítés a Zempléni hegységben. (Ethnographia, 1962 és külön: Közlemények a Debreceni KLTE Néprajzi Intézetéből. Debrecen, 1962)
A Jászság. Történeti állandó kiállítás Jászberényben. (Múzeumi Közlemények, 1963)
Földalatti gabonatárolás Magyarországon. (Ethnographia, 1966)
A petőházi Csali Csárda. (Soproni Szemle, 1967)
Földművelés a Zempléni hegység középső részén. Monográfia. (Műveltség és Hagyomány. IX. Debrecen, 1967)
Az ötvenéves Ceglédi Múzeum története és a Kossuth-kultusz. (Ceglédi füzetek. 16–17. Cegléd, 1967)
Kiállítások a művelődési házban. (Pest megyei módszertani füzetek. Bp., 1968)
Benedek Péter, a parasztfestő. (Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1968 és Benedek Péter. Válogatás a festőről szóló irodalomból. Szerk. is. Gergelyné Baktai Juliannával. Pest megyei múzeumi füzetek. 11. Szentendre, 1979)
A ceglédi vaseszköz lelet. Pest megye múzeumai. (Studia Comitatensia. 1. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból. Szerk. is. Szentendre, 1972)
Ceglédi évszázadok. Vezető a ceglédi Kossuth Múzeumhoz. (Ceglédi füzetek. 20. Cegléd, 1972; 2. kiad. 1979)
Pest megyei adatok a tövisborona használatához és készítéséhez. (Studia Comitatensia, 1973)
Földművelés az Ipoly és a Börzsöny között. Az Ipoly menti falvak néprajzi képe. (Studia Comitatensia. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból. 5. Börzsöny néprajza. Szerk. is. Szentendre, 1977)
Régészeti tanulmányok Pest megyéből. Szerk. (Studia Comitatensia. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból. 9. Szentendre, 1980)
A tövisborona Észak-Magyarországon és szlovákiai párhuzamai. 4 képpel. (Ethnographia, 1981; és külön: Miscellanea Ethnologica Carpatho-Balcanica. 4. Bp., 1981)
Tarisznyás Márton. 1 képpel. (Ethnographia, 1981)
Etnikai és interetnikai vizsgálatok tanulságai az Ipoly két partján. (A csehszlovákiai magyar nemzetiség néprajzi kutatása. Pozsony-Bratislava, 1981)
A földművelés jellemzői a Zempléni hegységben. (Néprajzi tanulmányok a Zempléni hegyvidékről. Szerk. Szabadfalvi József. Miskolc, 1981)
Tendenciák és perspektívák a múzeumi közművelődésben. (Múzeumi Közlemények, 1981)
A város megismerésének története. (Studia Comitatensia. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból. 11. Cegléd története. Szerk. is. Szentendre, 1982)
Népi világítás Debrecen környékén. (Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. Szerk. Balassa Imre és Ujváry Zoltán. Debrecen, 1982)
Múzeumban a magyar falu. (Nyelvünk és kultúránk, 1983)
I. N. megnyitó beszéde a soproni Berzsenyi Dániel Gimnázium iskolatörténeti kiállításán. (Soproni Szemle, 1983)
A paraszti gazdálkodás és változásai a Tápió vidékén a XVIII–XX. században. (Studia Comitatensia. 15–16. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból. Tápió mente néprajza. I–II. köt. Szerk. is. Szentendre, 1985)
Régészeti tanulmányok Pest megyéből. Szerk. (Studia Comitatensia. 17. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból. Szentendre, 1985)
A megyei múzeumok negyedszázada. 1962–1987. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1986/87)
Életmódkutatások Pest megyéből. (Studia Comitatensia. 18. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból. Szerk. is. Szentendre, Szentendre, 1987)
A földművelő gazdálkodás építményei és az éghajlati tényezők közötti összefüggések a Kárpát-medencében. (Acta. Az Arany János Múzeum Közleményei. 6. Építészet az Alföldön. I. Szerk. Novák László. Nagykőrös, 1989)
Ökológia és agrokultúra. A hagyományos gazdálkodás és a környezet összefüggései a Kárpát-medencében. (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve. 28/29. Debrecen, 1991; németül: Ethnographica et Folkloristica Carpathica, 1988)
Tradition und Innovation in den Bauerndörfern des Gebirges Börzsöny. (Acta Ethnographica, 1993).
Irodalom
Irod.: Magyar néprajzi lexikon. I–V. köt. (Bp., 1977–1982)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1988. jan. 30.)
Eperjessy Enikő: I. N. halálára. (Honismeret, 1988)
Gunda Béla: I. N. búcsúztatója. (Pest Megyei Múzeumi Híradó, 1988)
Paládi Kovács Attila búcsúbeszéde I. N. temetésén. (Néprajzi Hírek, 1988)
Paládi Kovács Attila: I. N. (Ethnographia, 1989)
Selmeczi Kovács Attila: I. N. (Agrártörténeti Közlemények, 1990)
Pethő Németh Erika–G. Sin Edit: Írók, költők Szentendrén. (Szentendre, 1990)
Néprajzi tanulmányok I. N. emlékére. I–II. köt. Szerk. Novák László. (Studia Comitatensia. 23–24. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból. Szentendre, 1994)
Ikvainé Sándor Ildikó: I. N. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
