Illyés Zsigmond
orvos, sebész
Született: 1919. szeptember 30. Nagykároly
Meghalt: 1988. december 24. Nyíregyháza
Család
Sz: Illyés Lajos számvevőségi tiszt, Fitos Erzsébet (†1954) gyógyszerész. F: Gacsó Irén.
Iskola
Elemi iskoláit Veszprémben, középiskoláit Debrecenben és Rákoscsabán végezte, a rákoscsabai Szent László Gimnáziumban éretts. (1937). A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1944), sebész (1950), ortopédsebész (1955), traumatológus szakorvosi vizsgát tett (1960), az orvostudományok kandidátusa (1975). MLEE-t végzett (1961).
Életút
Tanulmányai befejezése után, a II. vh végén, az I. sz. Helyőrségi Kórház Sebészeti Osztályán szolgált (1944. jún.–dec.), majd Rákoscsabán (1944. dec.–1946), Nábrád és Fehérgyarmat községekben körzeti orvos (1946–1947). A budapesti Szent Rókus Kórház II. sz. Sebészeti Osztályának gyakornoka (1947–1948), a Békéscsabai Városi Kórház Sebészeti Osztályának segédorvosa (1948–1949), a Nyíregyházi Jósa András Városi Kórház Sebészeti Osztályának alorvosa (1949–1951), klinikai adjunktusa (1951–1957), a II. sz. Sebészeti Osztály osztályvezető főorvosa (1957–1972). A Belügyminisztérium (BM) Egészségügyi Intézetei Szakorvosi Rendelőintézete osztályvezető ortopéd szakorvosa (1972–1977), visszatért Nyíregyházára, a városi kórházba, a Baleseti Sebészeti Osztály vezetője (1977–1983). A lipcsei klinika vendégkutatója (1961). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1959–1962).
Mozgásszervi betegségek konzervatív és műtéti kezelésével foglalkozott, elsősorban a veleszületett ortopédiai megbetegedések (pl. csípőficam, dongaláb stb.) és az ortopéd és légzésbénult (= poliomielitiszes) gyermekek megyei, ill. országos rehabilitációjának megszervezése terén ért el különösen fontos eredményeket. Nyíregyházán bevezette az első, magyarországi, kórházi területen működő művégtaggyárat és uo. megszervezte az első, éjjel-nappal működő ambulanciát, valamint az első csecsemő- és gyermekortopéd szűrővizsgálatot. Ezzel Magyarországon először valósította meg a mozgásszervi betegek egységes elven alapuló kórházi és ambuláns kezelését. Sebészként elsősorban a csípőficam, a csípőtáji törések és a combcsonttörések műtéti megoldásai terén ért el jelentős eredményeket.
Emlékezet
Budapesten és Nyíregyházán élt és tevékenykedett, Nyíregyházán hunyt el. Róla nevezték el a nyíregyházi Illyés Zsigmond Baleseti Sebészeti Tudományos Alapítványt.
Elismertség
A Nemzeti Parasztpárt tagja (1946–1949). A Nyíregyházi Városi Pártbizottság tagja (1960–1972). A Magyar Ortopéd Társaság és a Magyar Traumatológusok Társasága vezetőségi tagja (1971-től).
Elismerés
Magyar Szabadságért Érdemrend (bronz, 1957), Érdemes Orvos (1958), a Szakszervezeti Munkáért (ezüst, 1969).
Főbb művei
F. m.: A talus isolált ficama. Tóth Istvánnal. (Magyar Sebészet, 1954)
Hypernephroma – Grawitz-féle daganat – áttéte pajzsmirigyben. Gerlei Ferenccel. (Orvosi Hetilap, 1954. 5.)
Hypophysis implantatio fájdalomcsillapító hatása incurabilis rákos betegeknél. Lampé Lászlóval, Zsugyelik Bélával. (Orvosi Hetilap, 1955. 8.)
Traumás subcutan gyomorrepedés. Bujdosó Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1955. 17.)
Duodenumba átfúródott epekő okozta pylusszűkület. Gerlei Ferenccel. (Orvosi Hetilap, 1956. 27.)
A csecsemőkori invaginatiók műtéti kezelése. Wein Gézával. (Gyermekgyógyászat, 1957)
Pancreas aberranst tartalmazó Meckel-diverticulum által okozott háromszoros bélelzáródás. Gerlei Ferenccel. (Orvosi Hetilap, 1957. 38.)
A nyíregyházi ortopéd szakülés anyaga. 1957. okt. 11–12. Előadások, hozzászólások. Szerk. Bankó Lászlóval. (Nyíregyháza, 1958)
Éveken át caries costaeval kapcsolatos, hidegtályognak tartott külső epesipoly. Gerlei Ferenccel. (Orvosi Hetilap, 1959. 16.)
A világrahozott csípőficamosokon végzett műtétek eredményei és indicatiói. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1969)
Klinikai kutatómódszerek a világrahozott csípőficam és csípőízületi dysplasia aetiológiájában és a prophylaxis lehetősége. (Népegészségügy, 1969)
A mozgásszervek sérüléseinek, megbetegedéseinek konzervatív és műtéti kezelése. Traumatológiai, ortopédiai és reumatológiai jubileumi vándorgyűlés. Nyíregyháza-Sóstó, 1967. okt. 4–7. Előadások és hozzászólások. Szerk. Bankó Lászlóval. (A Nyíregyházi Jósa András Kórház kiadványa. Nyíregyháza, 1971)
Diagnosztikai problémákat okozó cseplesz-ecchinococcus. Bak Zs.-vel. (Magyar Sebészet, 1971; németül: Als periappendikuläres Infiltrat diagnostizierter Echinokokkus des grossen Netzes. (Helvetica Chirurgica Acta, 1973)
Retroperitoneális dermoid cystákról két eset kapcsán. Bak Zs.-vel. (Magyar Sebészet, 1972)
Adatok a Simonart-féle lefűződéshez. Fazekas Árpáddal. (Orvosi Hetilap, 1972. 20.)
Az ulnaris territorium teljes kettőződése: aplasia radii, ulna duplex és octodactylia. Fazekas Árpáddal. (Orvosi Hetilap, 1973. 1.)
Térdízületi synovectomiával szerzett tapasztalataink. Bak Zs.-vel. (Magyar Sebészet, 1973)
Az osteochondrosis dissecansról. Bak Zs.-vel. (Magyar Traumatológia, 1973)
Adatok a Spengler-féle deformitáshoz. Fazekas Árpáddal, Vígváry Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1974. 9.)
Csípőízületi dysplasiák összehasonlító vizsgálata orthopaed és röntgen szempontból. Sebes L.-lel. (BM Orvos, 1974)
A luxatio, dysplasia coaxae congenita korai és késői következményei, a prophylaxis lehetősége. Kand. értek. (Bp., 1974).
Irodalom
Irod.: Skribek József: I. Zs., a nyíregyházi Baleseti Sebészeti Osztály alapítója. (Magyar Traumatológia, 2007).
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
