Noszkay Aurél
orvos, sebész, urológus
Született: 1900. november 2. Budafok, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 1987. január 9. Budapest
Temetés: 1987. február 6. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Noszkay János sörgyári tisztviselő, Kubik Vilma. F: Springer Irén (1903–1976), Mensáros László (1926–1993) színész édesanyjának a testvére.
Iskola
Érsekújvárott éretts. (1918), a Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. (1923), sebész műtőorvosi képesítést szerzett (1926), urológus sebészi szakorvosi vizsgát tett (1930), a húgyszervi betegségek műtéttana tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1947). Az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1956).
Életút
A budapesti Szent Rókus Kórház II. sz. Sebészeti Klinika segédorvosa (1926–1928), a budapesti Szent János Kórház Urológiai Sebészeti Osztályának alorvosa (1928–1930), klinikai adjunktusa (1930–1934). Az Országos Tisztviselői Betegsegély Alap (OTBA) Rendelőintézete urológus főorvosa (1934–1943); közben a berlini Szent Hedvig Kórház Urológiai Osztályán járt hosszabb tanulmányúton (1930). A budapesti Szent János Kórház Urológiai Sebészeti Osztálya, ill. Urológiai Osztálya osztályvezető főorvosa (1943-1974), nyugdíjas tanácsadója (1974-től). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. a BOTE magántanára (1947–1951). C. egy. tanár.
Országgyűlési képviselő (Budapest, 1958–1967; Budapest XII. kerület [37. sz. választókerület], 1967–1971; Budapest XII. kerület [38. sz. választókerület] 1971–1975).
Urológiai plasztikai sebészettel, elsősorban a húgyhólyag-, ill. a hólyagnyak- és a prosztatarák radikális sebészetével, vesedaganatok diagnosztikai problémáival foglalkozott. Nemzetközileg is az elsők között oldott meg műtéti úton húgyhólyagrákot bőrbeültetéssel, elsők között végzett prosztatektomiát és ureteroenterosztomiát.
Emlékezet
Évtizedeken át Illyés Gyula kezelőorvosa volt (a költő részben még kiadatlan naplójában is többször megemlékezett róla). Budapesten (Ferencváros, IX. kerület Hőgyes Endre utca 11.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Tiszteletére a Magyar Urológusok Egyesülete Noszkay Aurél-emlékérmet alapított, s nevét vette fel a Noszkay Aurél-alapítvány (az urológiai rosszindulatú daganatos betegekért). Halálának 10. évfordulóján a Szent János Kórházban emléktábláját is felavatták, és Noszkay Aurél-emlékkönyvet jelentettek meg (1997-ben; a Kórház területén utcát is elneveztek róla).
Elismertség
Az Országos Orvosetikai Bizottság elnöke (1971-től).
Elismerés
Kiváló orvos (1956), Munka Érdemrend (1960; arany, 1970), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1975), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1980). Illyés Géza-emlékérem, Állami Díj (1965).
Főbb művei
F. m.: Súlyos aorta-dilatatios prostata hypertrophia és műtétének komplikációja. Kétoldali tömlős vese baloldali vesegennyedéssel. (Gyógyászat, 1928)
Lithumbral, egy új magyar contrast. (Orvosi Hivatal, 1929)
Adatok a hólyagdiverticulum kérdéséhez. A veseágy gáztöltésének diagnosztikai értéke. (Gyógyászat, 1929)
Érzéstelenítő eljárás, mellyel a veseműtéteknél teljes vese- és ureterérzéstelenség érhető el. (Orvosi Hetilap, 1930)
Renumbral magyar contrast intravenás pyelographiák céljára. (Orvosi Hetilap, 1931)
A contrastanyagok alkalmazása az urológiában. (Gyógyászat, 1931)
A polycystás vesékről. (Gyógyászat, 1932)
A prosztata megnagyobbodása nélküli prostatismus tünetcsoportja és gyógyítása. (Orvosképzés, 1933)
A kiválasztásos urographia térfoglalása az urológiai diagnosztikában. (Orvosi Tudósító, 1933)
A vese és ureter műtéti területének tökéletes érzéstelenítése. (Orvosi Hetilap, 1933)
Adatok a csökkent befogadóképességű hólyagok sebészi kezeléséhez. A decapsulatio értéke a belgyógyászati és sebészi nephritisek eseteiben. (Gyógyászat, 1934)
Makacs hólyaghurutok. Budapest gyógyvizeinek és fürdőinek rendelése urológiai megbetegedésekben. (Orvosi Hetilap, 1935)
Ureterkövek az orvosi gyakorlatban. Az intravenás pyelographia rendelőintézeti alkalmazása. (Orvosi Hetilap, 1936)
A húgyutak vérzéseinek elkülönítő kórisméje. A deréktáji fájdalom urológiai vonatkozásai. (Orvosi Hetilap, 1937)
A vesedaganatok elkülönítő kórisméje. Veseelzáródások. (Orvosi Hetilap, 1938)
A húgyivarszervi fertőzések rheumathologiai vonatkozásairól. (Magyar Urológia, 1938)
Az intravenás pyelographia használhatósága járóbeteg rendelésen. (Magyar Urológia, 1939)
A colipyelitis. (Orvosi Hetilap, 1940)
Sulfamidhatás banalis húgyszervi fertőzésben. (Magyar Urológia, 1940)
A prosztatarák. (Orvosi Hetilap, 1941)
A kankó sulfamidkezelése. (Orvosképzés, 1941)
A kiválasztásos urographia értéke az urológiai és sebészeti kórismézésben. (Hüttl Emlékkönyv. Bp., 1941)
A húgyszervi rendszer egységes szemlélete urológiai betegségekben. A prosztata idült tályogüregeinek röntgenvizsgálata és klinikai jelentősége. (Orvosi Hetilap, 1942)
A prostata hypertrophia és műtétei által megváltoztatott hátsó húgycső és a hólyagszájadék röntgenvizsgálata. (Orvosképzés, 1942)
A férfi húgycső röntgenvizsgálatának módszerei és az egészséges húgycső röntgenképe. (Magyar Röntgenközlöny, 1942)
Az elülső húgycső szűkületeinek röntgenvizsgálata. A húgycsősérülések röntgenvizsgálata. (Magyar Urológia, 1942)
Kiújuló hólyagrák műtéti megoldása az ureterek bőrbeültetésével és a húgyhólyag eltávolításával. (Magyar Urológia, 1943)
Különböző eredetű női vizeletcsurgások – incontinentia urinae, fistula vesico-vaginalis, extrophia vesicae – műtéti megoldásai. (Magyar Urológia, 1944)
A prostatectomia kérdései. 1–2. (Orvosok Lapja, 1946)
Primary Carcinoma of the Ureter. Forming of Ureterocolostomy on the Left and External Ureterocolostomy on the Right Side on Account of Vesicovaginal Fistula. Operation of Horseshoe Kidney. Diffuse Urotheliosis of the Ureter and Renal Pelvis. (Acta Urologica, 1947)
Perineal Approach in Prostatae and Bladder Neck Operations. Transplantation of the Ureters. (Acta Urologica, 1948)
Ureterdaganatok. (Magyar Sebészet, 1949)
Retrocavalis ureter. (Magyar Sebészet, 1950)
Az ureteroenterostomia műtéti értékelése 33 saját észlelés alapján. (Magyar Sebészet, 1950; németül: Acta Medica, 1951)
Szempontok a húgyivari gümőkór klinikai megítélésében és gyógykezelésében. (Magyar Sebészet, 1951)
528 prosztata és hólyagnyaki műtét tanulságai. (Magyar Sebészet, 1951)
A prosztatarák. (Magyar Sebészet, 1953)
Szülészeti és nőgyógyászati húgyszervi sérülések. Doktori értek. (Bp., 1955)
Calyx diverticulum. (Magyar Sebészet, 1956)
Hólyag-hüvelysipoly műtéti tapasztalataim. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1957)
A húgyhólyag hámeredetű daganatai. (Orvosképzés, 1961)
Mai állásfoglalásunk az urogenitális gümőkór klinikopathológiai megítélésében. (Orvosi Hetilap, 1962. 42.)
Repair of Vesicovaginal Fistula. Surgical Treatment of the Exstrophy of the Bladder and of the Associated Pathological Changes. (Acta Chirurgica, 1963)
A gyakorló orvos geriátriája. Schulhof Ödönnel, Schwarzmann Pállal. (A gyakorló orvos könyvtára. Bp., 1965)
A pyelonephritis sebészi és gyógyszeres kezelése. (Orvosképzés, 1968)
Húgyhólyagdaganat miatt végzett 66 cystectomia késői eredményei és tanulságai. Gyarmathy Ferenccel. (Orvosi Hetilap, 1968. 1.)
A vesefunkciók biztosítása vese- és ureterkövek szövődményeiben. Wabrosch Gézával. (Orvosi Hetilap, 1968. 18.)
Mai állásfoglalásunk a „prostata-hypertrophia” megítélésében. Wabrosch Gézával. (Orvosképzés, 1969)
Plasztikai műtétek elvi és gyakorlati kritikája a vese- és az uretersebészetben. (Közlemények a Győr-Sopron megyei Tanács Kórházaiból. 1968/70. Győr, 1970)
Fejlődés az idős férfikor két jellegzetes megbetegedésének gyógykezelésében. (Orvosi Hetilap, 1973. 17.).
Irodalom
Irod.: Orvosi lexikon. I–IV. köt. Főszerk. Hollán Zsuzsa. (Bp., 1967–1973)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1987. jan. 12.)
Wabrosch Géza: N. A. 80 éves. (Orvosi Hetilap, 1980. 46.)
Wabrosch Géza: N. A. (Orvosi Hetilap, 1987. 17.)
Noszkay Aurél-emlékkönyv halálának 10. évfordulójára. Számozott, bibliofil kiadás, nyl-kötésben. Az urológiai osztály orvosai közreműködésével összeáll. Wabrosch Géza. A borítón Madarassy Walter domborműve. (Bp., 1997).
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
