Imre József, ifj.
orvos, szemész
Született: 1884. június 8. Hódmezővásárhely, Csongrád vármegye
Meghalt: 1945. január 22. Budapest
Család
Nagyapja: Imre Sándor, id. (1820–1900) irodalomtörténész. Sz: Imre József, id. (1851–1933) orvos, szemész, egyetemi tanár, Szabó Kornélia. Testvérei közül: Imre Sándor, ifj. (1877–1945) pedagógus.
Iskola
A budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1907), a szemészeti válogatott fejezetek tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1914).
Életút
A budapesti tudományegyetemi Szemészeti Klinika egy. tanársegéde (1907–1916); közben Schordann-ösztöndíjjal a freiburgi szemklinikán járt hosszabb tanulmányúton (1909–1910). A Zita Kórház, ill. a Pénzintézetek Hadikórháza Szemészeti Osztályának osztályvezető főorvosa (1914–1916). A budapesti Szövetség utcai Poliklinika szemész főorvosa és a Vak Katonák Intézete orvos felügyelője, ill. uo. az Utókezelő Szemészeti Osztály osztályvezető főorvosa (1916–1918). A Budapestre menekített pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen (1919–1921), ill. a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a szemészet ny. r. tanára és a Szemészeti Klinika igazgatója (1924–1929); közben az Egyetem rektora (1928–1929). Az Állami Szemkórház igazgató főorvosa (1929–1939), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen a szemészet ny. r. tanára és a budapesti Mária utcai Szemészeti Klinika igazgatója (1939–1945). Hosszabb tanulmányúton járt az USA-ban (1923–1924 és 1926–1927).
Korának egyik legjelentősebb elméleti és gyakorló szemorvosa volt, neve különösen szemhéjplasztikai műtétei révén vált világhírűvé. A Szemhéjplasztikák és az arc egyéb lágy részeinek képző műtétei (1928) c. műve a magyar szemészeti irodalom nemzetközileg is elismert klasszikus – német és francia nyelvre is lefordított – munkája (íves plasztikája, mint Imre-féle műtét vagy magyar plasztika néven terjedt el, 1912-től). Magyarországon elsőként végzett tokos, kerekpupillás hályogműtétet, elsők között végzett nagy számban retinaleválás (= ablatio retinae) elleni műtéteket, vélhetően a világon másodikként Magyarországon mutatta be az ideghártya-leválás modern műtétét, valamint jelentős szerepet játszott a szaruhártya-átültetés magyarországi elterjesztésében. A világirodalomban elsők között hívta fel a figyelmet az endokrin mirigyek zavarai és a szembetegségek, elsősorban a zöldhályog (= glaukoma) közötti összefüggésekre. Az ún. reflektorszemüveg feltalálója. Rendkívüli tehetségű operatőri készségét a világ minden tájáról tanulmányozták. Szemészeti patológiai és szövettani tevékenysége is jelentős.
Emlékezet
Tanári működésének 25. évfordulóján Antal Károly egyoldalas érmét készített tiszteletére. Pécsett és Budapesten (XI. kerület Gellérthegy, Pipacs utca 3.) élt és tevékenykedett, Budapesten, a bombatámadások alatt hunyt el; a budapesti Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Az Európai Szemészkongresszus Tanácsa, tiszteletére Imre József-díjat alapított (az Ifj. Imre József özvegye, Ebba Thott által emlékére alapított nemzetközi alapítvány kezdeményezésére). A díjat négyévenként, titkos szavazással ítélték oda (először a Budapesten rendezett IV. Európai Szemészeti Kongresszuson, 1972-ben).
Elismertség
A Magyar Szemorvosok Társasága elnöke (1941–1945). A Német Szemorvosok Társasága tagja (1910-től). A Rotary Association elnöke, magyarországi szervezetének alapítója.
Főbb művei
F. m.: A budapesti kir. m. tudományegyetem Szemklinikájának működése az 1905, az 1906. és az 1907. évben: A nagyobb operálások statisztikája. Sérülések. Az uvea betegségei. Sympathiás szembetegségek. (Szemészet, 1908)
A budapesti kir. m. tudományegyetem Szemklinikáján ápolt ophthalmia sympathica esetek. Cysticercus taeniae saginatae a caruncula lacrymalisban. Az ultraviolett sugarak elleni védekezés ügyének mai állása. (Szemészet, 1909)
Iontherápia a szemészetben. A normális kötőhártya baktériumainak jelentősége műtét utáni gyulladásoknál. (Szemészet, 1910)
Die bakterioskopische Prophylaxe der Wundinfektionen des Auges. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1911)
Tapasztalatok a Schötz-féle tonométerre. (Szemészet, 1911)
Néhány adat a szürkehályog kórtanához. (Szemészet, 1912)
A koponyasérülések szemészeti vonatkozásai. (A Magyar Sebésztársaság Munkálatai. 6. Bp., 1913)
A szürkehályog kórtanához. Klinikai, szövettani és kísérleti tanulmányok. A csonthoz rögzített forradás műtéte. Az oculomotorius-magvak aplasiájának két esete. Az ophthalmia sympathica. Toronykoponya agyherniával. (Szemészet, 1913)
Az orvosi hivatás és a társadalom. (Bp., 1913)
A blephoraplasticáról. (A budapesti m. kir. tudományegyetem I. sz. szemklinikájának működéséről. Bp., 1914 és külön: Bp., 1914)
A könnyszervek betegségeinek felismeréséről és gyógyításáról. (Orvosképzés, 1914)
Az üvegtestből eltávolított cysticercus két esete. (Orvosi Hetilap, 1914. 11.)
Érhártyadaganat esetei. (Orvosi Hetilap, 1914. 31.)
Szemsérülések a háborúban. (Szemészet, 1916)
Tapasztalatok a szem harctéri sérüléseiről. (A Pénzintézetek Hadikórházának Első Évkönyve. Bp., 1916)
Paedagógiai feladatok a vakokkal és gyengénlátókkal szemben. (Bp., 1917)
A szemtől eredő fejfájásról. (Orvosképzés, 1920)
Adatok a szembeli nyomás szabályozódásának kérdéséhez. (Orvosi Hetilap, 1920. 29.)
Die regulatorische Wirkung der endokrinen Drüsen auf den intraokularen Druck. (Archiv für Augenheilkunde, 1921)
A hályog operálása. (Orvosi Hetilap, 1921. 31.)
The Influence of the Endocrine System on Intraocular Tension. (Endocrinology, 1922)
Különböző eredetű megalophthalmus esetei. (Szemészet, 1922)
A szaruátültetési kísérletekről. (Természettudományi Közlöny, 1922)
Gyakorlati szemészet. Monográfia és egy. tankönyv. Scholtz Kornéllal. (Bp., 1922)
On the Endocrine Origin of Primary Glaucoma. (Archives of Ophthalmology, 1924)
Rosaceás keratitisek esetei és kezelésük. (Szemészet, 1924)
A belső secretiós zavarok tünetei szemen, különös tekintettel a glaucomára. (Orvosi Hetilap, 1924. 18.)
A syphilis által okozott szembetegségek és szemtünetek áttekintése. (Gyógyászat, 1925)
Az adrenalin hatásmódja glaukomás szemen. (Orvosképzés, 1925 és Dolgozatok Grósz Emil egyetemi tanárságának 25. évfordulójára. Bp., 1925)
A gyermek szemének gondozása. (Szülők Könyvtára. 5. Bp., 1926)
A szem védelme szűrő szemüvegekkel. (Orvosképzés, 1926)
A vékony fémrétegek alkalmazása védőszemüvegek céljára. (Természettudományi Közlöny, 1926)
Schutzgläser mit dünnen Metallschichten. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1926)
A szem és segédszerveinek rosszindulatú daganatai. (Orvosi Hetilap, 1926. 13.)
A pécsi szemklinika első évi műtéti forgalmának tanulságai, különös tekintettel a hályogműtétekre. (Orvosi Hetilap, 1926. 20.)
A felső szemhéj kifordulásának eddig le nem írt alakja. Két daganat egy szemben. Műtéti eljárás szaruhártyahomályok ellen. (Szemészet, 1927)
Über eine seltene Stellungsanomalie des oberen Lindens und hierdurch hervorgerufene eingenartige chronische Bindehautenzündung. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1927)
Protection of the Eyes by Reflecting Glasses. (Archivs of Ophthalmology, 1927)
Sima hályogműtét után fellépett ritka szövődményről. (Orvosi Hetilap, 1927. 48.)
Szemhéjplasztikák és az arc egyéb lágy részeinek képző műtétei. (Bp., 1928)
Rektori beszédek. (Pécs, 1929)
A szemgödör kóros folyamatai és azok műtéti javallatai. (Magyar Sebésztársaság Munkálatai, 1930)
Lidplastik und plastische Operationen anderer Weichteile des Gesichts. A Szemhéjplasztikák és az arc egyéb lágy részeinek képző műtétei c. műve német nyelvű kiadása. (Berlin, 1930)
Belső szemzugi, az alsó és a felső szemhéjra is átterjedő rák operált esete. Az egész felső szemhéj íves lebennyel való pótlása. A szemtekei kötőhártya redőképzéséről. (mindhárom: Orvosi Hetilap, 1930. 14.)
Gyakorlati szemészet. Egy. tankönyv. Scholtz Kornéllal. 11 műmelléklettel, 178 ábrával és 15 színes szemfenéki képpel. (2. átd. kiad. Bp., 1931)
A szemnek és segédszerveinek rákjáról. (Orvosképzés, 1931)
Az ideghártya-leválás műtéti gyógyítása. (Orvosi Hetilap, 1932. 12.)
A belső elválasztású mirigyek befolyása a szem feszülésének szabályozására. Retinitis hypertonica. Semmelweis-serlegbeszéd. (Orvosképzés, 1934)
A szemteke hátulsó polusán lévő ideghártya-szakadás műtéte. Szemészet, 1935)
Az ivarmirigyek működése és a szembetegségek közötti összefüggések. (Orvosképzés, 1936; németül: Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1937)
Alkattani vonatkozások a szemészetben. (Gyógyászat, 1938)
A szaruhártya átültetésével szerzett tapasztalataink. (Szemészet, 1938)
Glioma retinae műtéti gyógyítása a látás megtartásával. (Szemészet, 1940)
Néhány szemfenéki elváltozás kórjóslati jelentőségéről. (Orvosképzés, 1940)
A szaruhártya-átültetés klinikai és szövettani tanulságai. (Orvosi Hetilap, 1941)
Klinikai és szövettani tapasztalatok a szaruhártya-átültetésről. (Bp., 1942; németül: Klinische und histologische Erfahrungen mit der Hornhautübertragung. Bücherei des Augenärztes. 14. Stuttgart, 1942)
Operationen an den Lidern. (Ophthalmologische Operationslehre. Leipzig, 1942)
Atlas d’autoplasties de la face. A Szemhéjplasztikák és az arc egyéb lágy részeinek képző műtétei c. műve francia nyelvű kiadása. (Paris, 1943)
Tóth Zoltán: A szembetegek ápolása. Az előszót írta. (Bp., 1943)
Sulfonamid nagy adagja által okozott szemfenéki elváltozás esetei. (Szemészet, 1943)
Az endocrin vonatkozású szemtünetek jelentősége. Balassa-emlékelőadás. (Orvostudományi Közlemények, 1943)
Szemészeti műtéttan orvosok és orvostanhallgatók számára. Az előszót írta. 331 fekete-fehér ábrával és egy színes táblával. (Bp., 1944)
Szemészet. Egy. tankönyv. A Gyakorlati szemészet c. munka új kiadása. Átd. Kettesy Aladár és Scholtz Kornél. (Bp., 1950; 2. jav. kiad. 1953).
Irodalom
Irod.: Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállására írta és szerk. v. Szabó Pál. (Pécs, 1940)
Nónay Tibor: Ifj. I. J. (Szemészet, 1951)
Radnót Magda: Ifj. I. J. (A magyar orvosi iskola mestere. Szerk. Réti Endre. Bp., 1969)
Radnót Magda–Kenyeres Ágnes: Ifj. I. J. Monográfia. 35 ábrával. (Bp., 1979)
Radnót Magda: Ifj. I. J. (Orvosi Hetilap, 1984. 24.)
Nónay Tibor: Ifj. I. J. centenáriuma. (Szemészet, 1986)
Magyarok a természettudomány és a technika történetében. Főszerk. Nagy Dénes és Nagy Ferenc. (Bp., 1986)
Györffy István: A XX. században működött jelentősebb magyarországi szemorvosok életrajzi adattára. (Bp., 1987)
Imre György: Emlékezés ifj. I. J.-re. (Szemészet, 1996)
Magyar tudós lexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai. (Pécs, 1998)
Zajácz Magdolna: Ifj. I. J. (Híres magyar orvosok. II. köt. Bp., 2001)
Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010). *A Farkasréti Temetőben levő sírján jan. 21-i dátum szerepel, halotti anyakönyve szerint jan. 22-én hunyt el!
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
