Irinyi Károly
történész
Született: 1931. augusztus 15. Esztár
Meghalt: 1988. augusztus 9. Debrecen
Temetés: 1988. augusztus 19. Debrecen
Temetési hely: Debreceni Köztemető
Család
Sz: Tóth Julianna. Apja (†1969) uradalmi cseléd, majd 1945 után 6 kh földjén gazdálkodó volt. F: Meszlényi Valéria középiskolai tanár. Fia: Irinyi László (1961. febr. 8.) és Irinyi Tamás (1964. nov. 28.).
Iskola
A KLTE BTK-n történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1953), doktorált (1958), a történelemtudományok kandidátusa (1970).
Életút
A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában éretts. (1949), a KLTE BTK Történeti Intézet Magyar Történeti Tanszékének tanársegéde (1953–1961), egy. adjunktusa (1961–1971), egy. docense (1971–1981), egy. tanára (1981. júl. 1.–1988. aug. 9.) és az Intézet igazgatója (1985–1988).
Új- és legújabbkori magyar történelemmel, elsősorban Debrecen város művelődés- és kultúrtörténetével, újkori eszmetörténettel foglalkozott. Tudományos pályafutásának kezdetén monográfiában feldolgozta a debreceni nyomdászat történetét (A négyszáz éves debreceni nyomda; Benda Kálmánnal, 1961). Nyomdatörténeti kutatásai után érdeklődése a nyomdák és 19. sz. végi–20. sz. eleji könyveik szellemi hatásának feltárása felé fordult. Jelentős eredményeket ért el a 20. sz. eleji, a Duna-medence népeinek sorsára ható integrációs és nemzeti önállósságra való törekvések, ideológiák vizsgálata, ill. ezen eszmék és az osztrák–magyar közgondolkodás összefüggéseinek feltárása terén. Fontos írásokban elemezte továbbá a debreceni cívis mentalitás alakulását, összefüggésben a helyi politikai közgondolkodás változásaival. Debrecen dualizmuskori eszmetörténetét feldolgozó munkája halála után jelent meg (Gunst Péter szerkesztésében, 2002-ben).
Emlékezet
Debrecenben élt és tevékenykedett, a helyi köztemetőben nyugszik. Emlékére, szülőfalujában róla nevezték el az Irinyi Károly Általános Iskolát. Születésének 60. évfordulóján emlékkötetet adtak ki tiszteletére (Debrecenben, 1992-ben).
Elismertség
A Magyar Történelmi Társulat választmányi tagja. A Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB) Történelmi Albizottságának társelnöke. Az Osztrák–Magyar Történész Vegyes Bizottság tagja.
Szerkesztés
A Történelmi Szemle szerkesztőbizottságának tagja. Kisebb írásai, kritikái az Alföld c. lapban jelentek meg (1954–1957).
Főbb művei
F. m.: Szeged vagy Debrecen? (Alföld, 1954)
A debreceni munkásmozgalom története 1908-tól az első világháború kitöréséig. (A debreceni munkásmozgalom története a munkásmozgalmi szervezkedés kezdetétől a Tanácsköztársaság leveréséig. Szerk. Varga Zoltán. Debrecen, 1956)
A négyszáz éves debreceni nyomda. 1561–1961. Monográfia. Benda Kálmánnal. 24 táblával. (A magyar könyv. 2. Bp., 1961)
Hajnal István szociológiai történetszemléletéről. (A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Történelmi Intézetének Évkönyve. Debrecen, 1962 és külön: Debrecen, 1962)
A Naumann-féle „Mittel-Europa”-tervezet és a magyar politikai közvélemény. Monográfia. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat. 31. Bp., 1963)
A „nemzetekfeletti állam” eszméje és az Osztrák Szociáldemokrata Párt. 1915–1916. (A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Történelmi Intézetének Évkönyve. Debrecen, 1966 és külön: Debrecen, 1966)
Die politisch-ideologische Annäherung der alldeutschen und der christlichsozialen Bewegung in Österreich in den ersten Jahren des Weltkrieges von 1914–1918. (Egyetemes történeti tanulmányok. II. Szerk. Tokody Gyula. Debrecen, 1968)
Die Wiedersprüche im Nationalbewusstsein der österreichischen Bourgeoisie im Spiegel der Interpretation des Mitteleuropa-Planes. (Egyetemes történeti tanulmányok. III. Szerk. Tokody Gyula. Debrecen, 1969)
Az ausztromarxizmus nemzetelméletének értékeléséhez. (Az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Bizottság Oktatási Igazgatósága jubileumi tudományos ülésszaka. 1919–1969. Szerk. Gyarmati János. Debrecen, 1969)
Integráció és nemzeti függetlenség. (Történelmi Szemle, 1970)
A nyomda művelődéstörténeti jelentősége és szerepe a politikai közgondolkodás formálásában. 1867–1945. (Előadások a nemzetközi könyvév debreceni ünnepén. 1972. szept. 12–13. A debreceni tipográfiáról, könyvművészetről, könyvtárakról és olvasókról. Szerk. Csűry István. Debrecen, 1973)
Mitteleuropa-tervek és az osztrák–magyar politikai közgondolkodás. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1973)
Zur Resonanz der Mitteleuropapläne des deutschen Imperialismus in Österreich–Ungarn. (Studien zur Geschichte des deutschen Imperialismus von der Jahrhundertwende bis 1917. Ergebnisse des Arbeitskreises deutscher Imperalismus vor 1917. Berlin, 1977)
Politikai közgondolkodás Debrecenben a dualizmus első évtizedeiben. Farkas Gáborral. (Várostörténeti konferencia. Előadások. A Debreceni Városi Tanács kiadványa. Debrecen, 1979)
Jászi és a közép-európai államszövetség terve. Jászi Oszkár Mitteleurópa-koncepciójának értelmezése. (Világosság, 1982)
A debreceni cívis gondolkodása és mentalitása a századfordulón. (Alföld, 1986 és Rubicon, 1993)
Tudatcsere kellene. (Tanulmányok Erdély történetéről. Debrecen, 1988)
A politikai közgondolkodás és mentalitás Debrecenben. 1867–1918. (Debrecen története. 1849–1919. III. köt. Debrecen, 1997)
A négyszáz éves debreceni nyomda. 1561–1961. Monográfia. Benda Kálmánnal. (Új kiad. Bp., 2001)
A politikai közgondolkodás és mentalitás változatai Debrecenben. 1867–1918. Monográfia. Szerk. Gunst Péter. (Debrecen, 2002).
Irodalom
Irod.: Tarnóc Márton: Benda Kálmán–I. K.: A négyszáz éves debreceni nyomda. 1561–1961. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962)
Holl Béla: Benda Kálmán–I. K.: A négyszáz éves debreceni nyomda. 1561–1961. (Magyar Könyvszemle, 1962)
Székely János: Benda Kálmán–I. K.: A négyszáz éves debreceni nyomda. 1561–1961. (Alföld, 1962)
Tóth András: Benda Kálmán–I. K.: A négyszáz éves debreceni nyomda. 1561–1961. (Századok, 1963)
Tokody Gyula: I. K.: A Naumann-féle „Mittel-Europa”-tervezet és a magyar politikai közvélemény. (Századok, 1964)
Ránki György: I. K.: Mitteleuropa-tervek és az osztrák–magyar politikai közgondolkodás. (Magyar történeti tanulmányok, 1974)
Somogyi Éva: I. K.: Mitteleuropa-tervek és az osztrák–magyar politikai közgondolkodás. (Századok, 1976)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1988. aug. 20.)
Orosz István: I. K. (Történelmi Szemle, 1989 és A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Évkönyve. 1985–1990. Debrecen, 1992)
Politikai gondolkodás – műveltségi áramlatok. Tanulmányok I. K. professzor születésének 60. évfordulójára. Szerk. Rácz István. I. K. műveinek bibliográfiájával. (Debrecen, 1992)
Gyáni Gábor: I. K.: A politikai közgondolkodás és mentalitás változatai Debrecenben. (Korall, 2003).
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
