Jablánczy Sándor
erdőmérnök
Született: 1908. december 1. Ipolyság, Hont vármegye
Meghalt: 1999. március 8. Vancouver, Kanada
Család
Sz: Jablánczy Sándor járásbíró, Forster Ilona. Öten voltak testvérek.
Iskola
Az ipolysági magyar gimnáziumban éretts. (1926), a prágai Cseh Műszaki Egyetem Erdőmérnöki Főiskolai Karán erdőmérnöki okl. szerzett (1932), Pozsonyban erdőtiszti vizsgát tett (1936), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1954). A kanadai University of British Columbián PhD-fokozatot szerzett (1964).
Életút
Csehszlovákiában, a volt Trencsén, Bars, Nyitra és Hont vármegyékben erdőtiszt (1932–1936), a gácsi uradalom (volt Nógrád vármegye) vezető erdőtisztje (1936–1938), majd áttelepült Magyarországra (1938). A magyar állami erdészet balassagyarmati erdőfelügyelősége (1938–1939), a bécsi döntés után a bustyaházai erdőigazgatóság erdőmérnöke (1940–1942), a királymezői (mindkettő: volt Máramaros vm.) erdőhivatal vezetője (1942–1944). A II. vh. után a karádi erdőgondnokság (Somogy vm.) vezetője (1945–1948), az esztergomi erdészeti szakiskola igazgatója (1948–1949). A Földművelésügyi Minisztérium (FM) Erdészeti Főosztálya vezetője (1949–1950), az Agrártudományi Egyetem (ATE) soproni Erdőmérnöki Főiskolai Kar Erdőműveléstani Tanszéke intézeti tanára (1950–1951), tanszékvezető egy. docense (1951–1954), tanszékvezető egy. tanára (1954. dec. 4.–1956. nov.).
A forradalom után a University of British Columbia Sopron Divízió egy. tanára, az erdőműveléstan professzora (1957–1961). A vancouveri Maritime Forest Research Laboratory of the Canadian Forest Service tud. munkatársa (1961–1974). Nyugdíjazása után Kanadában, New Brunswick és Nova Scotia államok erdőművelési tud. szaktanácsadója (1974–1979). A Közalkalmazottak Szakszervezete Erdészeti Főcsoportjának alapító szervező titkára (1949–1950).
Erdőműveléstannal, erdőgazdasági tervezéssel foglalkozott, fontos szerepet játszott a magyarországi erdők és erdőgazdasági üzemek államosításának előkészítésében és az erdészeti szakoktatás megszervezésében. Jelentős eredményeket ért el a magyarországi táji erdőművelési rendszerek összegyűjtése, ill. összehasonlító vizsgálata terén, a fitocönológiai kutatások egyik magyarországi elindítója.
Elismertség
Az Árpád Akadémia tagja (1973-tól).
Szerkesztés
Az Erdő c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja (1952–1956).
Főbb művei
F. m.: Az erdészeti szakszervezetek feladatairól. – Felső- és középfokú erdészeti szakoktatás a Szovjetunióban. Tuskó Ferenccel. (Erdőgazdaság, 1948)
A magyar erdészeti szerepe népi demokráciánk gazdasági életében. (Erdészeti Lapok, 1949)
Az erdészet és a mezőgazdaság viszonya. (Agrártudomány, 1950)
Erdőműveléstani előadások. I–II. köt. Az Erdőmérnöki Főiskola erdőműveléstani előadásai. (Sopron, 1951–1952; 2. átd. kiad. 1953)
A táji erdőműveléstani kutatás alapelvei. (Az Erdő, 1952)
Fafajaink erdőgazdasági jelentősége. Kiegészítések az 1953. évi előadásokhoz. (Sopron, 1953)
A biológiai követelmények érvényesítése az erdőgazdasági tervezési munkák alapja. – Roth Gyula nyolcvan éves. (Az Erdő, 1953)
A szálalóerdő jelentősége Magyarországon. Kand. értek. (Sopron, 1954)
A Minisztertanácsnak az erdőgazdasági termelés fejlesztéséhez szükséges intézkedésekről szóló határozatáról. (Az Erdő, 1954)
Soproni hegyvidéki erdők vízrajzi felvétele. Firbás Oszkárral. – A felújítóvágás hazai helyzete és fejlesztésének útjai. (Az Erdő, 1956)
Erdőműveléstan. Egy. jegyz. (Sopron, 1956)
Sustainable Silviculture. Redefining Fundamental Issues. (Journal of Ecosophy, 1989)
A szálalóerdő jelentősége Magyarországon. J. S. kandidátusi értekezésének új kiadása. (Erdészettörténeti Közlemények. 77. Bp., 2008).
Irodalom
Irod.: Az Árpád Akadémia tagjainak tevékenysége. Írta és szerk. Somogyi Ferenc. (Cleveland, 1982)
Roller Kálmán: „…mi is voltunk egyszer az Akadémián.” Soprontól Vancouverig. 1956–1996. (Selmec–Sopron–Vancouver, 1996)
Roller Kálmán: „…mi is voltunk egyszer az Akadémián.” Soprontól Vancouverig. 1956–2000. (Bp., 2001)
Madas András: Kanada erdőgazdálkodása – egy erdőművelő szemével. In memoriam J. S. – Pechtol István: Hozzászólás az In memoriam J. S. c. íráshoz. (Erdészeti Lapok, 2002)
Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerk. Tanka László. Szerk. Balás Róbert. (Bp., 2003)
Bartha Dénes: J. S.: A szálalóerdő jelentősége Magyarországon. (Erdészeti Lapok, 2009)
Gyökerek és lombok. VII. köt. Szerk. Pápai Gábor. (Az Országos Erdészeti Egyesület kiadványa. Bp., 2009).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
