Jáki Gyula
orvos, sebész
1916-ig Jack Gyula
Született: 1898. május 6. Győr
Meghalt: 1958. március 18. Szentes, Csongrád vármegye
Temetés: 1958. március 21. Szeged
Temetési hely: Belvárosi Temető
Család
Sz: anyai ágon a Schoepf-Mérei és a Lumnitzer híres orvoscsaládok leszármazotta.
Iskola
A Pázmány Péter Tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1922), műtőorvosi vizsgát tett (1929), a műtéti szövődmények megelőzése és leküzdése tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1937), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).
Életút
A debreceni Tisza István Tudományegyetem Kórbonctani és Kórszövettani Intézete gyakornoka, egy. tanársegéde (1922–1927), a Sebészeti Klinika műtőnövendéke (1927–1931), egy. tanársegéde (1931–1943), egy. adjunktusa (1943–1947). A Szegedi Tudományegyetem, ill. a SZOTE I. sz. Sebészeti Klinika ny. r. tanára (1947–1951), egy. tanára (1952–1958) és a Tanszék vezetője (1947–1958); közben az Orvostudományi Kar dékánja és az Egyetem rektora (1957–1958). A bécsi Paltauf Intézet Rockefeller-ösztöndíjasa (1924), a berlini Urológiai és Sebészeti Klinikán a bécsi Collegium Hungaricum állami ösztöndíjasa (1933–1934), majd Németországban járt hosszabb tanulmányúton (1935).
A Szegedi Fotóklub alapító elnöke (1958).
Rosszindulatú daganatok, elsősorban áttételes rákok és fekélyes megbetegedések sebészeti megoldásaival foglalkozott. Elsők között tisztázta az emlőrákok endokrinológiai vonatkozásait, az emlődaganatok más rosszindulatú betegségekkel kapcsolatos összefüggéseit. Jelentős eredményeket ért el az urogenitális gümőkór, az áttételes petefészek-daganatok és a vizeletürítési zavarok sebészeti gyógyítása terén. Az orvosmeteorológiai kutatások egyik magyarországi úttörője, valamint több értékes orvostörténeti dolgozatot is jegyzett.
Emlékezet
Szegeden élt és tevékenykedett, Szentesen hunyt el, a szegedi Belvárosi Temetőben, díszsírhelyen nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2006-ban). Mészkő emléktábláját a Szegedi Tudományegyetem I. sz. Sebészeti Klinika előcsarnokában helyezték el.
Elismertség
A debreceni Tisza István Tudományos Társaság tagja (1941-től). Az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) tagja. A Magyar Sebészek Társasága vezetőségi tagja. Az Országos Szakorvosképesítő Vizsgáztató Bizottság tagja (1937–1958), az Országos Rákbizottság tagja, A Debreceni Orvosegyesület főtitkára. A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csongrád megyei Szervezetének elnöke.
Elismerés
Szocialista Munkáért Érdemérem (1955). Balassa János-emlékérem (1941).
Szerkesztés
Az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei c. folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke (1955–1958).
Főbb művei
F. m.: Az elektrochirurgia alkalmazása az urológiai sebészetben. (Orvosi Hetilap, 1934)
Az ápolónői hivatás. J. Gy. beszéde a debreceni Tisza István Tudományegyetem Ápolónő- és Védőnőképző Intézet Csiky József Önképzőkörének 1935. ápr. 16-án tartott ülésén. (Debrecen, 1935)
Über die operative Therapie der Darmperforation bei Typhus abdominalis. (Bruns’ Beiträge für Klinische Chirurgie, 1935)
Vérátömlesztés. (Búvár, 1935)
Thrombophlebitis migrans. (Orvosi Hetilap, 1935)
A gerinc sérülései. (Orvosképzés, 1936 és külön: Bp., 1936)
Az alapanyagcsere meghatározása a Read-képlettel és a Habs-féle nomogrammal. (Gyógyászat, 1936)
A tüzes vastól a villamos késig. (Búvár, 1936)
A veseműködés vizsgálata a sebészi gyakorlatban. (Orvosképzés, 1937)
A pióca a gyógyításban. (Búvár, 1937)
A plexus hypogastricus superior – nervus praesacralis – kiirtása a zsugorhólyag és a vizeletürülés zavarainak gyógyításában. (A Magyar Sebésztársaság Nagygyűlésének Munkálatai. Bp., 1938)
Az A-vitamin és a húgykőképződés. (Orvosok és Gyógyszerészek Lapja, 1938)
Az emlő daganatai. (A Magyar Sebésztársaság Nagygyűlésének Munkálatai. Bp., 1939 és külön: Bp., 1939)
A hasmetszés sebének szétválása. (A Magyar Sebésztársaság Nagygyűlésének Munkálatai. Bp., 1940 és külön: Bp., 1940)
A fájdalom sebészi gyógyítása. A debreceni Tisza István Tudományos Társaság székfoglaló előadása. (Debrecen, 1941)
A féregnyúlvány-gyulladás és az időjárás. (A debreceni Tisza István Tudományegyetem kiadványa. Debrecen, 1942 németül: Debrecen, 1943)
A műtét utáni merevgörcs. (Az Orvosképzés Orsós-különfüzete, 1943 és külön: Bp., 1943)
Az epehólyag-kiirtás utáni panaszok. (Orvosi Hetilap, 1944 és külön: Bp., 1944)
Billroth Tivadar. J. Gy. beszéde a Debreceni Orvosegyesületben, B. T. halálának ötvenéves évfordulóján, 1944. febr. 10-én. (Debrecen, 1944)
Billroth Tivadar halálának félévszázados évfordulója. (Orvosi Hetilap, 1944. 9.)
Myoma submucosum ventriculi. (Orvosi Hetilap, 1944. 27.)
Tanítás, kutatás, gyógyítás. J. Gy. tanszékfoglaló előadása, 1947. nov. 28-án. (Szeged, 1947)
Hőgyes Endre születésének százéves évfordulója. (Orvostudományi Beszámoló, 1947)
Megemlékezés Schoepf-Mérei Ágostonról. (Orvosok Lapja, 1948)
A rákbetegség és a rákellenes küzdelem. (Szeged, 1949)
Az emlőrák hormonális befolyásolhatósága. (Acta Chirurgica, 1949)
A vesegümőkór. (Orvosi Hetilap, 1950. 13.)
Phaeochromocytoma. Prónai Gáborral, Takó Józseffel. (Orvosi Hetilap, 1950. 18.)
Az emlőrák petefészek-áttételei. Korpássy Bélával. (Orvosi Hetilap, 1950. 48.)
A rosszindulatú daganatok hormonkezelése. (Orvosi Hetilap, 1951. 30.)
A gyomor- és nyombélfekély műtéti gyógyításának javallatai. (Orvosi Hetilap, 1952. 22.)
A csont- és ízületi gümőkór gyógyításának múltja és jelene. (Orvosi Hetilap, 1952. 24.)
Az ereket beszűkítő daganat a combcsatornában. (Orvosi Hetilap, 1953. 24.)
A pneumoretroperitoneum. Takáts Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1953. 27.)
Avicenna, az orvosok fejedelme. (Szegedi Egyetem, 1954)
A szabadságharcos magyar orvosok. (Természet és Társadalom, 1955; és külön: Csongrád megyei füzetek. 6. Szeged, 1955)
Sebészvizsga a XVIII. században. (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1955)
Műtét mesterséges és szabályozható hypotensióban. Scultéty Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1955. 3.)
Csapody István. (Soproni Szemle, 1956)
Hőgyes Endre. (Egészségügyi Munka, 1956)
Hüttl Tivadar. (Magyar Sebészet, 1956)
Az antidiureticus központok fokozott működése kísérletes traumás oliguriában. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1956. 18.)
A traumás veseischaemia gyógyszeres befolyásolása. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1956. 19.)
Szeged a tüdőbajosok egykori gyógyhelye. (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957)
A neuroplegiával kapcsolatos vizsgálataink. (Ideggyógyászati Szemle, 1957)
Adatok Schoepf-Mérei Ágost élettörténetéhez. (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1957)
Rácz Sámuel. (Élet és Tudomány, 1957)
Az emlőrák sebészi gyógyításának időszerű kérdései. (Orvosi Hetilap, 1957. 43. és külön: Bp., 1958)
Az orvostörténet oktatása. (Felsőoktatási Szemle, 1958)
A vegetatív idegrendszer működését gátló gyógyszerek hatása a hypothalamus neurosecretiójára fehérpatkányban. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1958. 15.)
A vegetatív idegrendszert befolyásoló gyógyszerek hatása sebészi betegek vizeletgátlására. (Orvosi Hetilap, 1958. 16.)
szépirodalmi munkái: Csapás. Elbeszélés. (Új Idők, 1935)
A Juhász kávé. Arácsy András néven. (Tiszatáj, 1956).
Irodalom
Irod.: Halálhír, Jáky Gyula néven. (Népszabadság, 1958. márc. 22.)
J. Gy. (Természettudományi Közlöny, 1958)
Bencze József: J. Gy. (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1958)
Csatkai Endre: J. Gy. (Soproni Szemle, 1958)
Beretzk Péter: J. Gy. (Élővilág, 1958)
Petri Gábor: J. Gy. (Orvosi Hetilap, 1958. 19.)
Zallár Andor: J. Gy. szakirodalmi munkássága. (Szeged, 1968)
Emlékezés J. Gy. professzor halálának 25. évfordulója alkalmából. Szerk. Zallár Andor. (Szeged, 1983)
Zallár Andor: Huszonöt éve hunyt el J. Gy. professzor. (Orvosi Hetilap, 1983. 38.)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
Zallár Andor–Balogh Géza: Emlékezés J. Gy.-ra. (Orvosi Hetilap, 1999. 38.)
Győri életrajzi lexikon. (Győr, 1999; 2. átd. kiad. 2003)
A múlt magyar orvostörténészei. Sajtó alá rend. Gazda István. (Piliscsaba–Bp., 2002)
Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára. (Szeged, 2008).
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
