Salgó László
történész
Született: 1921. január 10. Barcs, Somogy vármegye
Meghalt: 1993. április 10. Budapest
Család
Sz: Klein Erzsébet.
Iskola
Budapesten éretts. (1939), majd vasesztergályos szakmát tanult (1939–1942). Pártfőiskolát (1949–1951), filozófiai szakosító tanfolyamot végzett (1951), a történelemtudományok kandidátusa (1960), doktora (1973).
Életút
Budapesten vasesztergályos-tanonc (1939–1942), a pécsi Sopianae Gépgyár és a csepeli Weisz Manfréd Művek vasesztergályos gyári munkása (1939–1947). Az illegális KMP tagja (1941-től), a II. vh. után a MADISZ politikai munkatársa, kerületi propagandistája (1945–1947). Az alapfokú pártiskola oktatója (1951–1953), az MDP, ill. az MSZMP KB Pártfőiskola Egyetemes Történelem Tanszékének oktatója (1953–1958), főisk., ill. egy. docense (1958–1966). A Magyar Rádió (MR) Agitációs és Propaganda Főosztály Külpolitikai Osztályának vezetője (1957–1966), párizsi tudósítója (1966–1971), az MR főmunkatársa (1971–1977). Az ELTE BTK Új- és Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszék egy. docense (1961–1977), egy. tanára (1977. júl. 1.–1991. dec. 31.). Az MKKE c. egy. docense (1964–1966). Az MTA–TMB-n Zsigmond László aspiránsa (l.: 1952–1956).
A Béke Világtanács tagja (1977-től).
Az egykori gyarmati országok 20. sz.-i, elsősorban 1945 utáni történetével, a gyarmati rendszer felbomlásának történetével, általános kérdéseivel, a modern neokolonializmus kialakulásával foglalkozott. Tudományos pályafutása kezdetén elsősorban Kína modern történetét, a kínai forradalom sajátosságait vizsgálta, majd korunk forradalmait, főleg a hasemita királyságot forradalommal megdöntő Iraki Köztársaságot és a castrói forradalom utáni Kuba helyzetét elemezte. Később érdeklődése a gyarmatosítást felváltó francia Afrika-politika felé fordult, alapvetően új eredményeket ért el a francia nagyhatalmi érdekek feltárása terén. Széleskörű publicisztikai munkásságot fejtett ki, számos népszerű riportkönyv és útirajz szerzője és szerkesztője.
Elismertség
Az MTA Afrikanisztikai Munkabizottsága alapító tagja, az MTA Történettudományi Bizottsága tagja.
Elismerés
Rózsa Ferenc-díj (1967). Szocialista Munkáért Érdemérem (1953), Magyar Szabadságért Érdemrend (1957), Munka Érdemrend (1961), Munkásőr Szolgálati Érdemérem (1962).
Szerkesztés
A Nemzetközi Szemle (1957–1966) és a Világtörténet c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Mao Ce-tung válogatott műveinek 3. kötete. (Társadalmi Szemle, 1954)
Mao Ce-tung válogatott műveinek 4. kötete. (Társadalmi Szemle, 1955)
A bandungi értekezlet jelentősége. (Útmutató a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat előadói számára. Bp., 1955)
Az agresszió és a béke erőinek harca a Távol-Keleten. (Az MDP Pártfőiskolájának előadásai. Bp., 1955)
A kínai forradalom fő kérdései 1919–1949 között. (Az MSZMP Budapesti Bizottság Marxizmus-Leninizmus Esti Egyeteme kiadványa. Bp., 1957)
Az iraki események jellegéről. (Pártélet, 1958)
Kairó: Bandung folytatása. (Társadalmi Szemle, 1958)
A közelkeleti arab országok társadalmi osztályainak és politikai pártjainak harca a polgári demokratikus forradalom időszakában. Kand. értek. (Bp., 1959)
Hajnal az Ezeregyéjszaka országában. Iraki Köztársaság. (Mi van a nagyvilágban? Az Országos Béketanács külpolitikai füzetei. Bp., 1959)
Kína közelről. Riportok. (Bp., 1959)
A Kínai Kommunista Párt rövid története. (Párttörténeti Közlemények, 1960)
Negyven éves a Kínai Kommunista Párt. (Társadalmi Szemle, 1961)
A nemzeti demokratikus állam perspektívája. – Az önkéntes gyarmatfelszabadítás szólama és a neokolonializmus gyakorlata. (Pártélet, 1961)
A kubai válság és előzményei. – A Moncada ostromától a szocialista forradalomig. Castro válogatott beszédei. (Társadalmi Szemle, 1962)
Ostromlott sziget. Kubai útijegyzetek. A felvételeket Papp Jenő és S. L. készítette. (Bp., 1963)
A kubai forradalom és a Monroe-doktrína. (Párttörténeti Közlemények, 1963)
Az amerikai neokolonializmus formaváltozásairól. (Társadalmi Szemle, 1965)
Az antiimperialista egységfront és a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusa. (Párttörténeti Közlemények, 1965)
Újkori és legújabbkori egyetemes történet. 1. A gyarmatosítás története Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában. 1789–1918. Egy. jegyz. (Bp., 1965; 3. kiad. 1968; 6. kiad. 1975)
Bandungtól a havannai trikontinentális értekezletig. (Nemzetközi Szemle, 1966)
Franciaország politikai pártjai. (Nemzetközi Szemle, 1967)
Franciaország De Gaulle után. (Nemzetközi Szemle, 1969)
A francia–amerikai viszony változásai. (Nemzetközi Szemle, 1970)
A francia tájékoztatás hagyományos fegyverzete és atom-ütőereje. (Rádió és Televízió Szemle, 1970)
De Gaulle diplomáciája. (Bp., 1972)
Franciaország és az arab világ. (Elméleti és Módszertani Közlemények, 1972)
A francia gyarmatpolitika a birodalmi koncepcióig, a kettős dekolonizációig. 1830–1962. Doktori értek. (Bp., 1972)
Választások és változások Franciaországban. (Társadalmi Szemle, 1974)
Neokolonialista és globális érdekek az Egyesült Államok indokínai politikájában. (Külpolitika, 1974)
Du role des facteurs economiques et politiques de la politique coloniale française dans la période d’apres 1871. (Studia Historica, 1975)
A gyarmatosítás és a nemzeti felszabadító mozgalmak története Ázsiában és Afrikában. 1939–1956. Egy. jegyz. (Bp., 1976)
A vietnami kommunisták IV. kongresszusa. (Társadalmi Szemle, 1977)
Gyarmatpolitika Napóleontól De Gaulle-ig. Monográfia. (Bp., 1977)
Franciaország Afrika-politikája. (Merre tart Fekete Afrika? A TIT Hadtudományi, Közgazdasági, Nemzetközi Politikai, Néprajzi és Történelmi Választmányai által 1979. jún. 14–15-én Pilisszentkeresztesen rendezett tudományos konferencia jegyzőkönyve. Szerk. Borgos Györgyné és Kovács Géza. Bp., 1979)
A gyarmati rendszer története. 1870–1955. Monográfia. Balogh Andrással. (Bp., 1980)
Franciaország Afrika-politikájának változásai a hetvenes években. (Külpolitika, 1980)
Az Indokínai Kommunista Párt megalakulása. 1930. febr.–okt. (A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv. 1980. Bp., 1980)
A kolonializmus kettős küldetése. (MTA Filozófiai és Történettudományi Osztálya Közleményei, 1981)
A francia kommunisták kongresszusa és a baloldali egységpolitika. (Társadalmi Szemle, 1982)
„Viszontlátásra tábornokom!” A Dien Bien Phu-i csata. (Népszerű történelem. Bp., 1983)
Havannától Új-Delhiig. Az el nem kötelezett országok 7. csúcsértekezletéről. (Társadalmi Szemle, 1983 és Reflektor, 1983)
Ho Si Minh. Életrajzi monográfia. 16 táblával. (Életek és korok. Bp., 1984)
A szuezi háromszög, 1956. Szuez–Algír–Budapest. Monográfia. (Bp., 1986)
A gyarmatosítás és a felszabadító mozgalmak 1870–1918 között. Egységes jegyz. (Bp., 1987; 2. kiad. 1988; 3. kiad. 1989; 4. kiad. 1990)
A gyarmati rendszer története. (A Politikai Főiskola jegyzetei. Bp., 1989)
De Gaulle tábornok Európa-(tér)képe. Az Atlanti-óceántól az Urálig. – Egy fejezet a francia szocialisták történetéből. (Társadalmi Szemle, 1990)
Nagyhatalmi szerepcsere a Panama-csatorna és a Perzsa-öböl között. (Társadalmi Szemle, 1991)
szerk.: Bernal, John D.: Tudomány és történelem. Ford. Szalai Sándorral és Félix Pállal. (Bp., 1963)
Duclos, Jacques: Harcaim, emlékeim. Vál. írások. Vál. S. L. Ford. Többekkel. (Bp., 1974)
Az el nem kötelezett országok csúcsértekezlete. Havanna, 1979. szept. 3–9. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1980).
Irodalom
Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Komját Irén: S. L.: De Gaulle diplomáciája. (Társadalmi Szemle, 1972)
Marton Imre: S. L.: Gyarmatpolitika Napóleontól De Gaulle-ig. (Társadalmi Szemle, 1977)
Ormos Mária: S. L.: Gyarmatpolitika Napóleontól De Gaulle-ig. (Századok, 1977)
Babirák Ilona: Balogh András–S. L.: A gyarmati rendszer története. 1870–1955. (Társadalmi Szemle, 1981)
Nyusztay László: Balogh András–S. L.: A gyarmati rendszer története. 1870–1955. (Pedagógiai Szemle, 1981)
Speidl Zoltán: Történelemtanároknak S. L. új könyvéről. (Pedagógiai Műhely, 1981)
Egedy Gergely: S. L.: Ho Si Minh. (Századok, 1987)
Kende István: S. L.: A szuezi háromszög, 1956. Szuez–Algír–Budapest. (Társadalmi Szemle, 1987)
Halálhír. (Népszabadság, 1993. ápr. 15.). *Lexikonok eltérő halálozási adata: ápr. 6.!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
