Wittman Tibor
történész
Wittmann Tibor
Született: 1923. január 23. Jászberény, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Meghalt: 1972. július 31. Szeged
Temetés: 1972. augusztus 7. Szeged
Temetési hely: Belvárosi Temető
Család
Hivatalnoki családból származott. Sz: Wittman Zsigmond, Kalla Mária. F: Gaál Erzsébet. Fia: Wittmann Tibor (1949–) orvos, belgyógyász, gasztroenterológus, egyetemi tanár.
Iskola
A jászberényi József Nádor Reálgimnáziumban éretts. (1941), középiskolai évei alatt az országos tanulmányi verseny győztese (latin nyelvből, 1941-ben). A Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – történelem–latin szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1946), a történelemtudományok kandidátusa (1955), doktora (1962).
Életút
A jászberényi gimnázium óraadó tanára (1945), a jászberényi állami tanítóképző intézet r. tanára (1946–1948) és a helyi Hajnóczy József Népi Kollégium igazgatója (1948). A Pécsi Pedagógiai Főiskola Történelem Tanszékének tanszékvezető r. tanára (1948–1950), a Budapesti Pedagógiai Főiskola Történelem Tanszékének tanszékvezető főisk. tanára (1950–1954). Az ELTE Lenin Intézet Magyar Történelem Tanszékének tanszékvezető egy. docense (1954–1957), a KLTE BTK Középkori Egyetemes Történeti Tanszékének tanszékvezető egy. docense (1957–1958). A Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE BTK Középkori Egyetemes Történeti és Latin-Amerika Története Tanszékének egy. docense (1959–1961), egy. tanára (1961. aug. 1.–1972. júl. 31.) és a Tanszék vezetője (1959–1972); közben a BTK dékánhelyettese (1963–1964), egyúttal az Egyetem rektorhelyettese is (1964–1967). Csehszlovákiában (1955), Belgiumban (1957), a Szovjetunióban (1958) és Franciaországban járt hosszabb tanulmányúton (1961).
Tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban a magyar reformkor történetével, ill. a középkori és a kora újkori Erdélyi Fejedelemség társadalom- és művelődéstörténetével, Bethlen Gábor (1580–1629; uralkodott: 1613–1629) munkásságával foglalkozott. Később érdeklődése a kora újkori egyetemes ipar- és gazdaságtörténet, a modern gyarmatbirodalmak kialakulása gazdaságtörténeti sajátosságainak feltárása felé fordult. Belgiumi levéltári források elemzése alapján tanulmányozta a németalföldi polgári forradalom gazdasági és társadalmi viszonyait: elsősorban a „holland aranykor” ipari, kereskedelmi és kulturális sikereit, valamint a kialakult fejlett polgári társadalom szervezeti struktúráját kutatta. Németalföld társadalom- és gazdaságtörténeti vizsgálata után a konkurens spanyol abszolutizmussal és a spanyol uralom ellentmondásaival foglalkozott, Magyarországon elsőként ismerve fel Fernand Braudel (1902–1985) kutatásainak jelentőségét. Alapvetően új eredményeket ért el a spanyol gyarmatbirodalom és Latin-Amerika gazdaságtörténetének vizsgálata terén, több dolgozatot közölt a kubai gazdasági fejlődésről, a karibi ültetvényes gazdálkodás szerkezetéről és a helyi monokultúrák (pl. dohány, cukor, kávé stb.) jelentőségéről, a bolíviai potosí ezüstbányákról, amelyek évszázadokon át látták el a gyarmattartó Spanyol Királyságot nyersanyaggal. Nevéhez fűződik a szegedi Latin-Amerika-kutatás intézményi kereteinek megszervezése (1967-től), a spanyol nyelvű egyetemi intézményi történeti kiadványok elindítása. Latin-Amerika története (1971) c. műve a magyar egyetemes történeti tudomány klasszikusa, a gazdasági-történeti régió nemzetközileg is egyedülálló, sajátos szintézise. Művében Immanuel Wallerstein (1930–) kutatásait megelőzve vizsgálta az Afrika–Európa–Latin-Amerika viszonylatrendszer kérdéseit, a centrum és a periféria gazdasági kettősség problémáját. Számos népszerű tudományos szakkönyv, életrajzi munka szerzője és szerkesztője. Néhány pedagógiai tárgyú dolgozatot is jegyzett. Jóllehet Wittman Tibor néven publikált, néhány írása azonban Wittmann Tibor néven is megjelent.
Emlékezet
Szegeden élt és tevékenykedett, a Belvárosi Temetőben nyugszik. Tanítványai 1983-ban, születésének 60. évfordulóján, felolvasó ülést szerveztek, amelynek tanulmányai kötetben is megjelentek (Wittman Tibor-emlékkönyv, 1983). Születésének 75. évfordulóján a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) tiszteletére emlékülést rendezett (megjelent Anderle Ádám szerkesztésében, Stációk címmel, 1998-ban). A JATE-n Évfordulós emlékcsarnok címmel kiállítássorozatot indított a Szegedi Tudományegyetem legjelentősebb professzorainak munkásságáról (a negyedévenként megrendezett sorozat első állomásán Wittman Tibor munkásságát is bemutatták Apáthy István zoológus és Surányi-Unger Tivadar jogász professzor életútja mellett, 1998. febr. 18-án). Halálának 40. évfordulóján a Szegedi Tudományegyetem BTK Történettudományi Intézete háromnapos konferenciát rendezett tiszteletére, az Intézet folyosóján emléktábláját is felállították, ill. az Intézet egyik termét Wittman Tibor-teremnek nevezték el (2012. szept.-ben).
Elismertség
Az MTA Történettudományi Bizottsága (1969-től) és a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) tagja (1970-től). A Magyar Történelmi Társulat választmányi tagja. A Flamand Tudományos Társaság tagja.
Elismerés
A Tomás Frías Egyetem (Potos, Bolívia) díszdoktora (1966). Comenius-emlékérem.
Szerkesztés
Az Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica szerkesztőbizottságának tagja (1960-tól), az Acta Universitatis Szegediensis. Studia Latinoamericana alapító szerkesztője (1967–1972). Az Embernevelés c. pedagógiai folyóirat külső munkatársa (1946–1948).
Főbb művei
F. m.: A centralisták és a magyar középosztály megteremtésének gondolata. Egy. doktori értek. (Bp., 1946)
Az önképzőkör. – Szociológia a jövő tantervében. (Embernevelés, 1947)
A „kisnemesi” Kossuth. – Szemere Bertalan. (Valóság, 1948)
Történelmünk haladó hagyományai. 1604–1918. (Szocialista nevelés kiskönyvtára. 25. Bp., 1951)
Bethlen Gábor mint hadszervező. (Századok, 1951; és külön: A történettudomány kérdései. 13. Bp., 1952)
Bethlen Gábor. Monográfia. 1 táblával és 1 térképmellékelttel. (Bp., 1952)
Útmutató a városi és falusi előadók részére a Bethlen Gábor c. előadáshoz. (Útmutató városi és falusi előadók részére 2. Bp., 1952)
A nemzeti monarchia megteremtéséért vívott harc a cseh–magyar szövetség keretében a terjeszkedő Habsburg-uralom ellen. 1619–1620. Kand. értek. (Bp., 1954)
Magyar történet. 1526–1711. Egy. jegyz. Heckenast Gusztávval, Sinkovics Istvánnal. (Bp., 1955)
Bethlen Gábor és az 1628–1629. évi erdélyi–orosz szövetségterv keletkezése. (Magyar–orosz történelmi kapcsolatok. Szerk. Kovács Endre. Bp., 1956)
Az Europica varietas. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1956)
Az „árforradalom” és a világpiaci kapcsolatok kezdeti mozzanatai. 1566–1618. (Értekezések a történettudomány köréből. Új sorozat. 4. Bp., 1957)
A harmincéves háború előzményeinek és jellegének kérdéséhez. (Századok, 1957)
A magyarországi államelméleti tudományosság XVII. század eleji alapvetésének németalföldi forrásaihoz. J. Lipsius. (Filológiai Közlöny, 1957)
Egyetemes történet. 1566–1648. Egy. jegyz. (Bp., 1958)
A szocialista hazafiságra nevelés a történettanítás keretében. (Köznevelés, 1958)
A németalföldi forradalom tanulmányozásának belgiumi és szovjetunióbeli tapasztalatai. (Századok, 1958)
Az osztrák Habsburg-hatalom válságos éveinek történetéhez. 1606–1618. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Historica, 1959)
Quelques problèmes relatifs à la dictature révolutionnaire des grandes villes de Flandre. 1577–1579. Contribution à l’histoire de la terreur de Hembyze. (Études historique, 1957; és külön: Studia Historica. Bp., 1960)
A „koldusok” uralma Flandriában. 1577–1585. Doktori értek. (Bp., 1960)
A flamand posztóipar tőkés lehetőségei a manufaktúra-korszak küszöbén. (Századok, 1961)
A németalföldi forradalom rövid története. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1961)
Függetlenségi harcok az erdélyi fejedelmek vezetésével. (Történelemtanároknak. 8. A Központi Pedagógus Továbbképző Intézet kiadványa. Bp., 1961)
Un aspect de l’universalisme coménien. Quelques problèmes des luttes d’indépendence de Transylvanie contre les Habsburg et de leur idéologie. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1962)
A vietnami feudalizmus néhány kérdése. (Századok, 1963)
Az első jezsuita hittérítők feljegyzései Vietnamról. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1963)
Dien Bien Phu és a béke „internacionalizálásának” diadala a baodaista sajtó tükrében. – A Vietnami Demokratikus Köztársaság történetírásának eredményeiről és feladatairól. (Századok, 1964)
A spanyol abszolutizmus néhány vonása a XVI. században. – España en la „Monarquia Española” de Campanella. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1964)
Reflexiones sobre la derrota del tabaco en las Antillas siglos XVII. y XVIII. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1965)
A kubai gazdaság válaszúton. 1700–1762. (Századok, 1965)
Apuntes sobre los métodos de investigación de la decadencia castellana, siglos XVI–XVII. (Nouvelles études historiqes, 1965)
Gondolatok Vietnam szabadságharcának történelmi erőtényezőiről. (Tiszatáj, 1965)
Németalföld aranykora. Monográfia. 32 táblával. (Európa nagy korszakai. Bp., 1965; németül: Das goldene Zeitalter der Niederlande. Bp.–Leipzig, 1975)
Vitoriától Suárezig. A XVI. századi államelmélet mérlege. (Bp., 1966)
A történeti kutatás a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. 1953–1963. (Századok, 1966)
A monokultúrák történetéhez a Karib térségben és Venezuelában. XVI–XVIII. század. – Belgium a spanyol és osztrák Habsburgok ütközőállama a XVII–XVIII. században. – Un sondange d’histoire comparative des idéologies. Le programme économicosocial des „doctrinaires” hongrois. 1840–1847. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1966)
II. Fülöp. Kismonográfia. (Életek és korok. Bp., 1967)
A latin-amerikai agrártörténet néhány mai irányzata. (Agrártörténeti Szemle, 1967)
La riqueza empobrece. Problémas de crisis del Alto Perú colonial en la „Guia” de P. V. Cañete y Dominguez. – Los metales preciosos de América y la estructura agraria de Hungría a los fines del siglo XVI. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1967)
Rosti Pál: Memorias de un viaje por América. – Úti emlékezetek Amerikából. Spanyolra ford. Sárosi Judit. A bevezető tanulmányt írta W. T. (Caracas, 1968)
A gyarmati Latin-Amerika történeti kutatásainak néhány kérdése. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1968)
El aporte común de América Latina y Europa Centrala la génesis del’capitalismo. (Estudios Históricos, 1968)
Bolívia. Egy dél-amerikai államalakulás gazdasági-társadalmi háttere. (Századok, 1968 és külön: Bp., 1969)
A bolíviai agrárszerkezet és az 1953-as földreform. (Agrártörténeti Szemle, 1968 és külön: Bp., 1969)
Egyetemes történet. 1500–1789. Egységes jegyz. (Bp., 1968; 2. kiad. 1972; 7. kiad. 1977; 10. kiad. 1982; 12. kiad. 1984; 14. kiad. 1986; 16. kiad. 1989; 18. kiad. 1992; 20. kiad. 1994; 23. kiad. 1996; 25. kiad. 1999)
Algunos problémas económicos de Bolivia Colonial. (Potosí-Bolivia, 1969)
Les gueux dans les „bonnes villes” de Flandre. 1577–1585. A doktori értek. francia nyelvű átd. kiadása. Ford. Semjén András. (Bp., 1969)
Las Cajas Reales de Potosía fines de la época colonial. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1969)
A tanszékcsoportok működésének tapasztalatai és a továbbfejlesztés kérdései. (Felsőoktatási Szemle, 1970)
Latin-Amerika: hányadik világ? (Népszabadság, 1970. ápr. 26.)
Triángulo o cuadrángulo económico? Acerca del mercado mundial visto desde Europa Central. (Anuario sel Instituto de Antropologoa e História. 1970/71. Caracas, 1971)
Latin-Amerika története. Monográfia. 20 táblával. (Bp., 1971)
Fejezetek a Benelux-országok történetéből. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1971)
A bolíviai függetlenségi háború néhány vonásáról. (Századok, 1971)
El papel de la intendencia de Potosí en la crisis del Banco de San Carlos. 1795–1810. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1971)
Últimos días de la Azoguería Potosina. – Az andesi népek nemzetté válásának egyes gazdasági feltételei a gyarmati korszak végén. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1972)
Az Újvilág képe Comenius didaktikai műveiben. (Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, 1972; és külön: Irodalomtörténeti dolgozatok. 75. Szeged, 1972)
A latin-amerikai „feudalizmus” kialakulásának vitás kérdései. XVI–XVII. század. (Századok, 1972; és külön: Bp., 1973)
F. Vitoria y los derechos económicos de los españoles en las Indias. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1973)
A földközi-tengeri feudális társadalmak a középkorban. (Aetas, 1974)
Estudios historicos sobre Bolivia. Monográfia. (La Paz, 1975)
Latin-Amerika története. Monográfia. 20 táblával. Az előszót Anderle Ádám írta. (2. kiad. Bp., 1978; spanyolul: Historia de América Latina. Bp., 1980)
Estudios económicos de Hispanioamérica Colonial. – Gazdasági tanulmányok a gyarmati Spanyolamerikából. Monográfia. A fordítás W. T. magyar nyelvű kéziratából készült. (Bp., 1979)
Francisco de Vitoria és a spanyol gazdasági jog az Indiákon. (Világtörténet, 1985).
Irodalom
Irod.: Rázsó Gyula: W. T.: Bethlen Gábor. Monográfia. (Hadtörténelmi Közlemények, 1954)
Beszámoló W. T. doktori disszertációjának vitájáról. (Századok, 1964)
Székely György: W. T.: Németalföld aranykora. Monográfia. (Századok, 1970)
Halálhír. (Népszabadság, 1972. aug. 8.)
Heckenast Gusztáv: W. T. (Századok, 1972)
Niederhauser Emil: W. T.: Latin-Amerika története. 2. kiad. (Századok, 1979)
Petz György: W. T.: Estudios económicos de Hispanioamérica Colonial. – Gazdasági tanulmányok a gyarmati Spanyolamerikából. (Századok, 1981)
Kristó Gyula: W. T., a tanár és a kolléga. – Makkai László: W. T. tudományos életműve. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1983)
W. T.-emlékkönyv. Szerk. Anderle Ádám. (Szeged, 1983)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
Stációk. Erdély – Európa – Latin-Amerika. Tudományos konferencia W. T. professzor születésének 75. évfordulóján. Szeged, 1998. nov. 6. Szerk. Anderle Ádám és Nagy Marcell. (Szeged, 1999)
Anderle Ádám: Latin-Amerika történetének kutatása Magyarországon. 1967–1997. (Századok, 1999)
Szilágyi Ágnes Judit: W. T. és álláspontja az „ázsiai termelési mód” kérdésében kialakult vitában. (Sz. Á. J.: Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban. 27 történészportré. Bp., 2007)
Molenkamp Szűcs Rita: A jászberényi latinamerikanista. W. T. (Jászsági Évkönyv, 2007)
Molenkamp Szűcs Rita: Tibor Wittman. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 2007)
Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára. (Szeged, 2008). *MÉL III. és ÚMÉL IV. téves születési adat: jan. 15.!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
