Jakab Antal
római katolikus püspök
Született: 1909. március 13. Kilyénfalva, Csík vármegye
Meghalt: 1993. május 5. Gyulafehérvár
Temetés: 1993. május 10. Gyulafehérvár
Család
Sz: Jakab Antal, György Rozália. Unokahúga: Varga Gabriella (1968–) írónő.
Iskola
Középiskoláit Gyergyószentmiklóson végezte, a dévai román nyelvű gimnáziumban éretts. (1929). A Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán tanult (1929–1934), Mailáth Gusztáv Károly püspök áldozópappá szentelte (1934. jún. 29.), a római Lateráni Egyetemen kánonjogból teológiai doktori okl. szerzett (1942).
Életút
Gyergyóditrón segédlelkész (1934–1936), Gyulafehérvárott káplán (1936–1942). A kolozsvári püspöki helytartósági iroda titkára (1942–1950), a gyulafehérvári teológiai akadémia r. tanára (1950–1951 és 1968-tól). Sándor Imre letartóztatása után (1951. márc. 10.) őt is őrizetbe vették (1951. aug. 24.; Felsőbányán raboskodott, ahol négy évet ólombányában is dolgozott, szabadult: 1964. ápr. 16.). Görgényszentimre (1964–1966), Búzásbesenyő plébánosa (1966–1968). Kinevezett (1971-től) és astigi c. püspök (1972-től), egyúttal utódlási joggal Márton Áron megyéspüspök segédpüspöke (1972–1980), erdélyi megyéspüspök (1980. ápr. 2.–1990. márc. 14.).
Márton Áron (1896–1980) közeli munkatársa volt, aki felismerte tehetségét, és elősegítette római tanulmányait. Márton Áron elhurcolása után, Róma Jakab Antalt ún. titkos ordináriussá nevezte ki: nem sokkal később őt is letartóztatták; összesen 13 évet töltött börtönben (1951–1964). Szabadulása után plébánosként tevékenykedhetett (1968-tól gyulafehérvári katedráját is visszakapta). Miután VI. Pál pápa utódlási joggal kinevezte astigi c. püspökként Márton Áron segédpüspökének, a román állam nem engedte meg, hogy Gyulafehérvárott szenteljék fel. Végül is VI. Pál a római Szent Péter-bazilikában szentelte püspökké (1972. febr. 13-án). Püspöksége idején sokat tett az erdélyi katolikus magyarság hitéletének megőrzéséért: Gyimesbükkön, Tusnádfürdőn és Sepsiszentgyörgyön templomot, Kovásznán papi otthont építtetett.
Emlékezet
Gyulafehérvárott élt és tevékenykedett, ott is hunyt el; a gyulafehérvári székesegyház kriptájában, Márton Áron mellett nyugszik. Születésének 100. évfordulóján, szülőfalujában felállították mellszobrát (Dóczi András szobrászművész alkotása, kilyénfalvi andezitből, 2009. márc. 13-án). A centenáriumra a helyi elemi népiskola könyvtárában Jakab Antal-emlékkiállítást is nyitottak, s erre az alkalomra készült el a tevékenységét feldolgozó monográfia is (Varga Gabriella munkája). Emlékét őrzi a Csíkszeredán felépült Jakab Antal Tanulmányi Ház (1996-tól). Gyergyóditrón róla nevezték el a Jakab Antal teret, ahol emléktábláját is felállították. A róla elnevezett kolozsvári Jakab Antal Keresztény Kör évente egyszer, halálának évfordulóján Jakab Antal-díjat adományoz. A Kolozsi Tibor szobrászművész által tervezett emlékplakett egy-egy világi és egyházi személynek adható (2010-től).
Főbb művei
F. m.: Az erdélyi egyház hierarchiája a fejedelemség idején. 1527–1697. Egy. doktori értek. Latin nyelven. (Róma, 1942)
Az erdélyi római katolikus püspöki szék betöltésének vitája a 17. században. (Erdélyi Múzeum, 1944; és külön: Erdélyi Tudományos Füzetek. 175. Kolozsvár, 1944)
De hierarchia ecclesiae Transylvaniensis tempore principatus. 1527–1697. Egy. doktori értek. Antonius Jakab néven. Hasonmás kiad. a mű eredeti könyvészeti adataival a Gyulafehérvári Egyházmegye kiadásában J. A. születésének 90. évfordulóján. (Pontificia Universitatis Lateranensis. Theses ad Doctoratum in Jure Canonico. Roma, 2000).
Irodalom
Irod.: Hetényi Varga Károly: Szerzetesek a horogkereszt és a vöröscsillag árnyékában. (Abaliget, 2002)
Incze Dénes: Erdély katolikus nagyjai. (Tusnádfürdő, 2003)
Ferenczi Sándor: A gyulafehérvári – erdélyi – főegyházmegye – történeti névtára. (Bp.–Kolozsvár, 2009)
Varga Gabriella: A Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye kommunikációja a rendszerváltozás előtti évtizedben, J. A. megyéspüspök ideje alatt. Szakdolgozat. Az előszót Vencser László, az utószót Tempfli József írta. (Bp., 2009)
Istenem és mindenen. Száz éve született Jakab Antal. Szerk. Marton József. (A Verbum Keresztény Kulturális Egyesület kiadványa. Bp.–Kolozsvár, 2009)
Varga Gabriella–Vencser László: Megalkuvás nélkül. Száz éve született J. A. Életrajzi monográfia J. A. születésének 100. évfordulójára. 56 táblával. (Bp., 2009)
H. Gábor Miklós: Örök mintául szolgál az emberiség számára. J. A. nem alkudott kényelemből, érdekből vagy félelemből. (Új Katedra, 2009)
Marton József: Száz éve született J. A. püspök. (Vasárnap. Katolikus Hetilap online, 2009. márc. 8.)
Pósa Zoltán: J. A., a megalkuvást nem ismerő püspök. (Magyar Nemzet online, 2009. márc. 11.)
Frigyesy Ágnes: J. A., a székely föld, a székely nép fia. (Erdélyi Napló online, 2009. márc. 16.)
Rokaly József: J. A. kötődése a gyergyószentmiklósi gimnáziumhoz. (A Csiki Székely Múzeum Évkönyve, 2010)
Szabó Gyula: J. A. küzdelme a megmaradásért. Ki lesz az utód? (Bp., 2013).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
