Jakab Béla Odiló
könyvtáros, biológus, ornitológus
Jakab O. Béla
Született: 1919. július 27. Budapest
Meghalt: 2006. december 12. Szeged
Iskola
A budapesti Szent Imre Gimnáziumban éretts. (1938). A Szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképzőben polgári iskolai tanári okl. (1942), a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemen földrajz–természetrajz szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1944). A zirci Cisztercita Hittudományi Főiskolán (1947–1950), a győri Papnevelő Intézet és Hittudományi Főiskolán tanult (1950–1951), pappá szentelték (1951. okt. 28.). Az ELTE BTK-n felsőfokú könyvtárosképző szaktanfolyamot végzett (1975).
Életút
Kisbéren tanár (1942–1954), a győri székesegyház káplánja (1954–1957) és a győri Papnevelő Intézet és Hittudományi Főiskola tanára (1956–1957). Letartóztatták, bebörtönözték, két évig rendőri felügyelet alatt állt (1956–1957). Komáromban (1957–1967), Győr-Újvárosban káplán, ill. Bokodon plébánoshelyettes (1967–1969), miután felmentést kért az egyházi szolgálat alól Szegeden iskolai gondnok (1969–1970). A szegedi Somogyi Könyvtár könyvtárosa (1970–1976), főkönyvtárosa (1976–1981). A Madártani Intézet külső munkatársa (1970-től).
Ornitológusként elsősorban oológiával (= a madártojások sajátosságaival foglalkozó tudomány), valamint a magyarországi gólyafélék (Ciconiidae) élőhelyeivel, fészekrakási szokásaival, vonulási útvonalainak jellegzetességeivel, természetvédelmi jelentőségével foglalkozott. Az 1970-es évektől részt vett a magyarországi és a hazai regionális gólyaállomány éves felmérésében, amelyek ismeretében alapvetően új eredményeket ért el a gólyafajták populációdinamikai vizsgálata terén. Tanulmányozta még a népvándorlás kori tojáshéjleleteket, a madártojások alakmeghatározásának kérdéseit, összefüggéseket fedezett fel a gólyafélék szaporulata és a hazai talajfajták minősége között. Készített egy kulcsrendszeren alapuló madártojás- és madárfészek-határozót, kidolgozott továbbá egy tojáshéjgörbület-mérő szerkezetet, ennek segítségével a szemre teljesen azonos madártojásokat is el lehetett különíteni – fajok szerint.
Emlékezet
Tevékenysége Szegedhez kötődik, ott is hunyt el. Tudományos tevékenységével kapcsolatos összes tárgyi emléket, kéziratait és igen értékes levelezését a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi.
Elismertség
A Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztálya tagja (1961-től). A TIT Madártani és Természetvédelmi Szakosztály tagja, elnökhelyettese (1970–1980), elnöke (1980-tól). A Magyar Madártani Egyesület alapító tagja (1974-től), örökös tagja (1985-től) és a Beretzk Péter Munkcsoport elnöke.
Főbb művei
F. m.: Az élet és a származáselmélet problémái a természettudományban. (Győr, 1957)
An Oological Measuring Method for the Percental Demonstration of the Curvature of Egg Shells. (Acta Zoologica, 1962)
A New Measuring Apparatus to Demonstrate Sectional Curvature of the Egg Shell in Per Cent. (Acta Zoologica, 1963)
A madártojások alakmeghatározásának kérdése. Tamássy Józsefnével. (Vertebrata Hungarica, 1969)
A küszvágó csér [Sterna hirundo L.] tojások meghatározásának problémája. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1972/73)
Makraszék-szikes költő madárfajai, 1973. (Puszta, 1973)
A tojáshéj strukturális változása az embrió fejlődése folyamán, különös tekintettel az avar- és középkori héjleletek összehasonlító vizsgálatára. (Állattani Közlemények, 1974)
A gólya [Ciconia ciconia] magyarországi populációjának állományfelvétele, 1974. (Puszta, 1974)
Avarkori sírok tojáshéjleleteinek tanúságtétele. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75)
Nagy üstökösgém [Ardeola ralloides] csapatok Makraszéken. Puskás Lajossal. (Puszta, 1975)
Fosszilis avar- és középkori tojáshéjleletek összehasonlító vizsgálata. – Magyarország gólyaállományának 1974. évi felmérése. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77)
Magyarország gólyaállománya. Az 1974. évi állományfelvétel eredménye. (Állattani Közlemények, 1977)
Magyarország gólyaállománya az 1974. évben. (Aquila, 1977)
Újabb tojáshéjlelet-vizsgálatok eredményei. Longobárd és avar kori leletanyag-vizsgálata. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79)
Felmérés a gólyaállományról Csongrád megyében, 1977-ben. (Madártani Tájékoztató, 1978)
Adatok a Tisza-part téli madárvilágához. 1977–1978. – Molnárfecskék [Delichon urbica] fészekfoglalása Szegeden, 1978. (Puszta, 1978)
Vergleichende Analyse der Anlasslich von Ausgrabungen in Ungarn freigelegten Eierschalen-Funde. (Acta Archaeologica, 1979)
A gólyaállomány országos felmérése 1979-ben. (Madártani Tájékoztató, 1979)
Csongrád megye gólyaállományának változása. (Puszta, 1979)
Rendellenes tojáshéjvastagság törpesasnál. Haraszthy Lászlóval, Ott Józseffel. (Madártani Tájékoztató, 1981)
Gólyaállományunk újabb adatai és problémái az 1979. évi országos felmérés alapján. (Állattani Közlemények, 1981)
Az időjárás és a fiókaszám összefüggése a gólyánál. (Madártani Tájékoztató, 1982)
Oológiai vizsgálatok néhány szempontja, különös tekintettel a héjköpeny vizsgálatokra. (A Magyar Madártani Egyesület Tudományos Ülése, 1982)
A gólya populáció-dinamikájának két évtizede az 1979. évi felmérés eredményeinek tükrében. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83)
Hazai fehérgólya-adatok, 1981–1982. (Madártani Tájékoztató, 1983)
Hazai gólyaadatok, 1983. (Madártani Tájékoztató, 1984)
Beretzk Péter irodalmi munkássága. – A gólya populációdinamikájának főbb tényezői. (Puszta, 1984)
Ökológiai vizsgálatok Észak-Bácska gólyaállományán tíz év tükrében. Rékási Józseffel. (Aquila, 1984)
Hazai fehérgólya-adatok, 1985. (Madártani Tájékoztató, 1986)
A gólyakutatás és védelem helyzete és feladatai Magyarországon. (A Magyar Madártani Egyesület Tudományos Ülése, 1986)
A fehér gólya állománya Magyarországon, 1984-ben. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987)
Der Bestand des Weisstorchs in Ungarn. (Der Falke, 1987)
A fehér gólya [Ciconia ciconia] magyarországi populációjának helyzete és védelme 1958 és 1984 között. J. B. előadása a Magyar Biológiai Társaság 1986. máj. 7-i, 796. ülésén. (Állattani Közlemények, 1987/88)
Fehérgólya-adatok 1986-ból. (Madártani Tájékoztató, 1988)
A fehér gólya viszonyulása a talajtípusokhoz. – Az 1984. évi gólyaszámlálás összesített eredménye. (Madártani Tájékoztató, 1989)
A talajtípusok szerepe a fehér gólya [Ciconia ciconia] elterjedésében Magyarországon. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989)
Über Beziehungen zwischen der Verbreitung des Weisstorchs und den Bodentypen in Ungarn. (Der Falke, 1990)
Fehérgólya-adatok 1987-ből és 1988-ból. (Madártani Tájékoztató, 1990)
A madárembrió kelését megkönnyítő héjstrukturális tényezők. (Természet Világa, 1990)
A tojáshéj funkciói a költés folyamán. (A Természet, 1990)
Mit mond a gólya? Kapocsy Györggyel. (Élet és Tudomány, 1990. 50.)
A fehér gólya elterjedésének összefüggése a talajtípusokkal Magyarországon. (Állattani Közlemények, 1991)
Az 1989. évi gólyaszámlálás értékelése. (Madártani Tájékoztató, 1991)
Fehérgólya-adatok 1990-ből. – Regionális fehérgólya-adatok összesítése az 1991. évből. (Madártani Tájékoztató, 1992)
Az 1992. évi fehérgólya-adatok értékelése regionális felmérések alapján. (Madártani Tájékoztató, 1992)
Adatok a fehér gólya hortobágyi táplálkozásáról. Haraszthy Lászlóval, Rékási Józseffel. (Aquila, 1995)
Beretzk Péter munkássága. B. P. halálának 10. évfordulójára. Bibliográfia. Összeáll. (A Somogyi Könyvtár kiadványai. 34. Szeged, 1995)
Beretzk Péter emlékezete. (Madártávlat, 1996)
A környezetszennyezés káros hatása a madárszaporulatra a tojáshéjvizsgálatok tükrében. (Tenkes. Természetvédelmi tájékoztató, 1996)
Az Ecsedi-láp maradványa. Az 1997. évi Herman Ottó-verseny díjazott kiselőadása. (Természetbúvár, 1998)
Emberformálta élőhelyek: a Csengersimai-halastavak. Az 1998. évi Herman Ottó-verseny díjazott kiselőadása. (Természetbúvár, 1999)
A tojáshéj makro- és mikrostruktúrájának funkciói a költés folyamán. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1999).
Irodalom
Irod.: J. B. munkássága. (Szeged, 1999)
Farkas Csaba: J. B.: aki a nehezebb utat választotta. (Délmagyarország, 2006. jún. 30.)
Halálhír. (Délmagyarország, 2006. dec. 30.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
