Jakab Sándor
építőmérnök
Született: 1908. július 17. Budapest
Meghalt: 1988. április 19. Budapest
Család
Sz: Jakab András jogász, ügyvéd, Virányi Erzsébet. F: 1946-tól Sallai Sarolta. Fia: Jakab András.
Iskola
A József Műegyetemen mérnöki okl. szerzett (1931).
Életút
A József Műegyetem Közlekedési és Vasútépítési Tanszékének tanársegéde (1935–1938). A Budapesti Államépítészeti Hivatal havidíjas mérnöke (1938–1939), Budapesten önálló tervező mérnök (1940–1944 és 1946–1948), a Mélyépítéstudományi Intézet Út és Vasút Osztályának vezetője, főosztályvezetője, ill. az átszervezés után az Út-, Vasút Tervező Vállalat (UVATERV) szakági főmérnöke (1948-tól). A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének alapító tagja és választott titkára (1945–1946).
Út- és vasúttervezéssel, közúti közlekedéssel, talajmechanikai kutatásokkal foglalkozott. Magánmérnökként több mint 200 km hosszú különböző közutat és átkelőt tervezett a hozzátartozó műtárgyakkal és talajmechanikai vizsgálatokkal (pl. Rahó–Kalinfalva hegyi út, Budapest–Püspökladány főközlekedési út stb.), majd részt vett a földreformmal kapcsolatos birtokrendezési és házhelyosztási munkálatokban. Az UVATERV főosztályvezetőjeként három út-, két vasúttervező és egy közlekedési osztályt irányított. Nevéhez fűződik Sztálinváros összes útjának és vasútjának tervezése, valamint – többek között – a Dunapataj–Baja, a Bátaszék–Mohács, a Galgamácsa–Váchartyán vasútvonal és a 6-os út Szekszárd–Pécs közötti szakaszának tervezése. Jelentős eredményeket ért el továbbá városrészek, lakótelepek, városközpontok közműtervezési és -fejlesztési vizsgálata, autópályák településtervezési összefüggéseinek feltárása terén.
Elismertség
Az MTA Közúti Közlekedési Albizottsága alapító tagja.
Főbb művei
F. m.: Vasúti biztosító berendezések. (Búvár, 1937)
Hegyi utak tervezése. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közleményei, 1944 és külön: Bp., 1944)
Automobilutak tervezése. (Magyar Közlekedés, 1947)
Közúti hálózatunk csatlakozása Budapest úthálózatához. (Magyar Technika, 1947)
Gyorsforgalmi utak vezetése városokon. (Magyar Technika, 1948)
Gazdaságos úttervezés. (Magyar Közlekedés, Mély- és Vízépítés, 1950)
Út- és vasúttervezések rendje. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványa. Bp., 1952)
A helyi forgalom jelentősége az útvonaltervezésben. – A közúti hidak mögött keletkező lépcsőképződés megakadályozása. Rétháti Lászlóval, S. Szabó Istvánnal. (Közlekedéstudományi Szemle, 1952)
A Szekszárd–Pécsi út tervezése. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1954)
Az utak fokozatos fejlődésének a tervezésnél követendő szempontjai. (A Mérnöki Iovábbképző Intézet kiadványa. Bp., 1954–1955)
Útügyi kérdések Csehszlovákiában. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1955)
Útkorszerűsítések tervezési irányelvei. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1956)
Közutak területének biztosítása. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1958)
Közúti terveink. Az Út-, Vasúttervező Vállalat székházában rendezett kiállítás ismertetése. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1958)
Úttervek bemutatója. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1958 és külön: Bp., 1959)
Főközlekedési utak tervezése. (Mérnöki zsebkönyv. II. köt. Bp., 1959)
Európai utak tervezési irányelvei. – Nemzetközi utak és autópályák. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1959)
Pécs közúti fejlesztése. (Közlekedéstudományi Szemle, 1960)
Az E-5 jelű út. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1960)
Autópályák az NDK-ban. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1961)
A Német Demokratikus Köztársaság autópálya-hálózata. – A london-birminghami autópálya. (Közlekedéstudományi Szemle, 1961)
Az első magyar autópálya. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1962)
Üzemi létesítmények a közutakon és az autópályákon. (Közlekedéstudományi Szemle, 1963)
Az I. sz. Budapest–Tatabánya–Győr autóút tervezése és építése. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1963)
Városi főgyűjtő csatorna építése. Rostás Lászlóval. (Magyar Építőipar, 1964)
Városépítés és útépítés Halléban. – Településtervezés és közlekedéstervezés kapcsolata. (Városépítés, 1965)
A csatornatervezés néhány időszerű kérdése. Pfaff Lajossal. – Csőcsatornák építésénél fellépő egyes hibák okai. Oláh Istvánnal. (Műszaki Tervezés, 1966)
A városi közlekedés helyzete a KGST munkájának tükrében. (Közlekedéstudományi Szemle, 1966)
Városközpontok közlekedési problémái és megoldásuk. (Településtudományi Közlemények, 1967)
Kutatási feladatok a városi közlekedés – városépítés tárgykörében. (Közlekedéstudományi Szemle, 1968)
Korszerű csatornázási alapelvek. (Vízügyi Közlemények, 1969)
A záporkiömlők szerepe az élővizek szennyezésében. (Műszaki Tervezés, 1970)
Autópálya-használat és területi tervezés. (Városépítés, 1972)
Közutak területének biztosítása. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1972)
Egyesített rendszerű csatornahálózat szennyvizeinek tisztítása. Békei Auréllal, Stricker Ervinnel. (Hidrológiai Közlöny, 1972)
A bad hersfeld-würzburgi autópálya-építés. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1973)
Műszaki hálózatok a területi tervezésben. (Területrendezés, 1973)
Esztétika az úttervezésben. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1974)
A közművesítés és a területrendezés összefüggései. (Területrendezés, 1977)
Településeket elkerülő útszakaszok tervezése. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1977 és Városépítés, 1977)
Városrész méretű lakótelepeink közmű- és közlekedési kapcsolatai. Győrffy Lajossal. – Az autópályák vonalkitérésének hatása a közlekedési költségekre. (Műszaki Tervezés, 1978)
A II. 15 éves lakásépítési program városépítési előkészítése. Többekkel. (Területrendezés, 1979)
Városiasodó nagyközségeink műszaki infrastrukturális problémái. Győrffy Lajossal, Unk Jánosnéval. (Területrendezés, 1980)
A magánerős lakásépítés és a közművesítés. (Településfejlesztés, 1983)
Közművek tervezési hierarchiája és a településtervek hierarchiája közötti kapcsolatok. (Településfejlesztés, 1984)
A világ gépjármű-állománya és a közúti balesetek a statisztika tükrében. (Közlekedéstudományi Szemle, 1985).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1988. ápr. 19.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
