Jalsoviczky Géza, jalsovai
gépészmérnök
Született: 1852. május 22. Nagykőrös, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 1938. február 26. Budapest
Temetés: Búcs. február 28. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Sírhely: Nagybajom
Család
Sz: Jalsoviczky Lajos (1809–1891) jogász, a győri királyi ítélőtábla tanácselnöke, Czeller Rozália. Testvére: Jalsoviczky Lajos, Jalsoviczky Gábor és Jalsoviczky János. F: nadasdi Sárközy Irén (1866–1939), nadasdi Sárközy Dénes földbirtokos leánya. Fia: Jalsoviczky Géza (1892–1961) és Jalsoviczky Béla; leánya: nadasdi Sárközy Róbertné Jalsoviczky Irén és Jalsoviczky Margit.
Iskola
Tíz éves koráig Mártfipusztán, a szülői házban nevelkedett, középiskoláit Szarvason és Nagykőrösön végezte; Nagykőrösön éretts. (1872-ben). A Zürichi Műszaki Főiskolán gépészmérnöki okl. szerzett (1879).
Életút
A Láng Gépgyár (1872–1873), majd Röck István Gépgyára munkatársa (1873–1874), Svájcban, a winterthuri Sultzer-testvérek gépgyárának magánmérnöke (1875–1876). Hazatérése után a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. és a Magyar Kir. Államvasutak Gépgyára mérnöke (1879–1880). A Budapesti Állami Közép-ipartanoda, ill. a Magyar Kir. Állami Felső Ipariskola Gépészeti Szakosztályának r. tanára (1880. dec. 7.–1911. okt. 8.), kir. tanácsosi címmel nyugdíjazták (1911-től). A Technológia Iparmúzeum szaktanácsadója (1890-től). A kezdeményezésére megalakult Magyar Általános Gépgyár (MÁG) Rt. alapító műszaki vezetője (1911–1918). Államsegéllyel hosszabb tanulmányutat tett Ausztriában, Svájcban és Németországban, ahol nagyobb gépgyárakat látogatott (1880), később Bécsben (1884), Párizsban (1889) és Berlinben tett újabb tanulmányutakat (1893).
A Balatonaliga Fürdő Rt. elnöke (Latinák Jenővel). A Gépkezelők Vizsgabizottsága (1882-től) és az Országos Iparoktatási Tanács Szakbizottsága tagja (1895-től). Az Országos Tanszer Múzeum r. tagja (1883-tól). Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE), a Magyar Mérnök és Építész Egyesület (MMÉE), az Országos Műszaki Egyesület, a Magyar Mérnök Kamara, az Országos Iparegyesület, a Képzőművészeti Társulat és a Zürichi Műszaki Főiskolán Végzett Magyar Mérnökök Szövetsége tagja.
Gőzgépek, gőzkazánok, belsőégésű motorok, különböző ipari gépek szerkezetvizsgálatával foglalkozott. Az iparoktatás felelőseként közreműködött a millenniumi kiállítás megrendezésében (1896-ban), majd kinevezték az 1900. évi Párizsi Világkiállítás bíráló bizottsági tagjává. A kezdeményezésére létesített MÁG Rt. alapította meg Magyarország első automobilgyárát (Phönix Automobil Művek; s itt készültek – többek között – a híres Phönix automobilok). Számos malomipari és papíripari gépet és motort tervezett, az első magyar nyelvű papíripari szakkönyv szerzője. A magyar gépészeti oktatás kiemelkedő személyiségeként jelentős szerepet játszott a hazai közép- és felső-ipariskolai gépészképzés megteremtésében, annak magyar nyelvű szakkönyveinek összeállításában. Részt vett a Technológiai Iparmúzeum munkájában, több nemzetközi ipari kiállítást és gépbemutatót szervezett.
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, nyaralója Balatonföldvárott volt. Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben búcsúztatták, a Jalsoviczky család nagybajomi sírboltjában nyugszik.
Főbb művei
F. m.: A szilárdságtan alkalmazása egyszerűbb géprészek számításához. (Bp., 1895)
A gőzgépek szerkezete és kezelése. 11 táblával és 296 szövegbe nyomott ábrával. (Bp., 1890; 2. bőv. kiad. 14 táblával és 579 ábrával Bp., 1896)
Gépelemek. I. köt. Kötőelemek, ömlős testek vezetésére való elemek, forgó géprészek alátámasztására való elemek. 252 szövegábrával és 12 rajzmelléklettel. (Bp., 1896)
Emelőgépek és szivattyúk. Az állami ipariskolai tanulók számára. (Bp., 1900)
A gőzkazánok szerkezete és kezelése. I–II. köt. (Bp., 1903)
A tűzgépek – gáz, benzin s más melegfejtő anyaggal dolgozó motorok – szerkezete és kezelése. Felsőipariskolai tanulók, tanfolyamhallgatók, motortulajdonosok és kezelők számára. 256 fekete–fehér ábrával, 15 kihajtható táblával. (Bp., 1908)
A lokomobil és félstabil gőzgépek szerkezete és kezelése. Felsőipari és szakiskolai tanulók… valamint gőzgépkezelők számára. (Bp., 1909)
Alapismeretek a gépek szerkezetének és működésének tökéletesebb megértéséhez. Gépkezelők, géptulajdonosok… és mezőgazdák számára. (Bp., 1909)
Leíró-géptan. 5 táblával. (Ipariskolai Könyvtár. Bp., 1909)
A papirosgyártás és a hozzávaló gépek. (Bp., 1909)
A stabil-gőzgépek szerkezete és kezelése. Stabil-gőzgépkezelői tanfolyamok, felsőipariskolai növendékek, valamint gőzgépkezelők és gőzgéptulajdonosok számára. A gőzgépek szerkezete és kezelése c. műve új kiadása. (3. bőv. kiad. Bp., 1910; 4. átd. kiad. 601 szövegábrával. 1921)
A tűzgépek, vagyis a folyékony és gáznemű melegtartó anyagokkal hajtott összes belsőégésű motorok szerkezete és kezelése. (2. kiad. 465 fekete–fehér ábrával. Bp., 1918; I–II. köt. 3. kiad. 1929)
A gőzgépkezelők könyve. Különös tekintettel a lokomobilok és a kondenzáció nélküli kipuffogó félstabil és stabil gőzgépek szerkezete és kezelése. (Bp., 1920)
Az energiagazdálkodás jelentősége a mezőgazdálkodás és a vele rokon ipar terén, különös tekintettel a szántás elektromosítására. (Bp., 1930)
írásai a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyében: A Guhrauer és Wagner-féle közlő, szabályozók számára. (1883)
Compound rendszerű hajó-gőzgép. – A Molnár-féle hajókerék. (1889)
Compound gőzgép Guhrauer-féle szabadalmazott tolattyús vezérművei. (1893)
A gőzkazánok vizsgálata. (1894)
Frikart-vezérművű, compound gőzgép Röck István budapesti gépgyárából. – Szétkapcsolható compound gőzgép. (1895)
Compound gőzgép Dörfel és Proell-féle szabadalmazott szellentyűs vezérművei. (1896).
Irodalom
Irod.: A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1938. febr. 27.)
Jalsoviczky Lajos: J. G. élete és munkássága. (A magyar iparoktatás tanárainak közlönye, 1938)
Szeder Balázs: Oktató, tanár, szakíró. A magyar gépészeti szakirodalom atyja. J. G.-ról. (Delta-Impulzus, 1988)
Török András István: Százötven éve született J. G. (Magyar sors, magyar szellem, magyar anyanyelv. Bp., 2003)
Zsuppán István: A magyar autó. (Bp., 2009)
Szunyogh Gábor: J. G. élete és munkássága. (A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve. II. Bp., 2013).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
